Zöldinfó
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyúk hatékony, biztonságos és környezetbarát módon szabályozzák az otthonok klímáját.
Régóta tudjuk, hogy egy otthon energetikai korszerűsítésével idővel sokat spórolhat az adott háztartás. Bár a kezdeti költségek magasak lehetnek, a kapcsolódó beruházásokkal látványosan mérséklődnek a rezsiköltségek, így idővel tetemes összegeket lehet megtakarítani.
Bár korábban is sokan törekednek a korszerűsítésekre, a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása és az energiaárak elszállása óta minden korábbinál több háztartás számára vált fontossá az energiahatékonyság. Éppen ezért az utóbbi időszakban sokan érdeklődnek a különböző lehetőségek, így a hőszivattyúk iránt. Mostani cikkünkben ezen berendezések működését, típusait mutatjuk az EU-Solar segítségével.
A vállalat lapunk megkeresésére megerősítette: a hőszivattyúk iránt az energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyeik miatt hazánkban is fokozódik az érdeklődés. Ezen berendezések működésének alapelve röviden a következő: a rendszer hőt von ki az egyik környezetből – a háztartás környékéről –, hogy azt egy másik környezetbe – az otthonba – vigye át. Mivel a hőszivattyú mindkét irányba tud működni, a hideg időszakban a lakás fűtését, a nyári forróságban pedig a hűtését láthatja el, de akár használati meleg vizet is fűthet.
A rendszer működéséhez áramra, valamint külső energiaforrásra van szükség. Attól függően, hogy a hőszivattyúk milyen közegből nyerik ki utóbbit, három csoportot különböztetünk meg. A legnépszerűbb típus a levegő-levegő, ide sorolhatóak a hűtő-fűtő klímák is, amelyek tehát maguk is hőszivattyúk. Ezen kívül léteznek olyan eszközök, amelyek a földből nyerik ki az energiát – ezek a geotermikus hőszivattyúk –, végezetül pedig levegő-víz típusú rendszerek is elérhetőek.
A hőszivattyúk a hagyományos fűtési rendszerekhez képest igen hatékonyak, biztonságosak, ráadásul működésük környezetbarát. A hatékonyságot csak tovább fokozhatja, ha a berendezést napelemes rendszerrel kombináljuk, hiszen ilyenkor az üzemeléshez szükséges áramot helyben termelhetjük meg.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
