Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogyan működik egy hőszivattyú?

A hőszivattyúk hatékony, biztonságos és környezetbarát módon szabályozzák az otthonok klímáját.

Létrehozva:

|

Régóta tudjuk, hogy egy otthon energetikai korszerűsítésével idővel sokat spórolhat az adott háztartás. Bár a kezdeti költségek magasak lehetnek, a kapcsolódó beruházásokkal látványosan mérséklődnek a rezsiköltségek, így idővel tetemes összegeket lehet megtakarítani.

Bár korábban is sokan törekednek a korszerűsítésekre, a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása és az energiaárak elszállása óta minden korábbinál több háztartás számára vált fontossá az energiahatékonyság. Éppen ezért az utóbbi időszakban sokan érdeklődnek a különböző lehetőségek, így a hőszivattyúk iránt. Mostani cikkünkben ezen berendezések működését, típusait mutatjuk az EU-Solar segítségével.

A vállalat lapunk megkeresésére megerősítette: a hőszivattyúk iránt az energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyeik miatt hazánkban is fokozódik az érdeklődés. Ezen berendezések működésének alapelve röviden a következő: a rendszer hőt von ki az egyik környezetből – a háztartás környékéről –, hogy azt egy másik környezetbe – az otthonba – vigye át. Mivel a hőszivattyú mindkét irányba tud működni, a hideg időszakban a lakás fűtését, a nyári forróságban pedig a hűtését láthatja el, de akár használati meleg vizet is fűthet.

Advertisement

A rendszer működéséhez áramra, valamint külső energiaforrásra van szükség. Attól függően, hogy a hőszivattyúk milyen közegből nyerik ki utóbbit, három csoportot különböztetünk meg. A legnépszerűbb típus a levegő-levegő, ide sorolhatóak a hűtő-fűtő klímák is, amelyek tehát maguk is hőszivattyúk. Ezen kívül léteznek olyan eszközök, amelyek a földből nyerik ki az energiát – ezek a geotermikus hőszivattyúk –, végezetül pedig levegő-víz típusú rendszerek is elérhetőek.

A hőszivattyúk a hagyományos fűtési rendszerekhez képest igen hatékonyak, biztonságosak, ráadásul működésük környezetbarát. A hatékonyságot csak tovább fokozhatja, ha a berendezést napelemes rendszerrel kombináljuk, hiszen ilyenkor az üzemeléshez szükséges áramot helyben termelhetjük meg.

Advertisement

Zöldinfó

Nem elég a zöld energia: a vállalatoknak az energiahatékonyságra is jobban kell figyelniük

Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása valódi versenyelőnyt jelent az iparban egy felmérés szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalatok többsége már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, de a valódi kihívást egyre inkább a fejlesztések hatékony megvalósítása jelenti az energiaellátás és az automatizálás terén jelen lévő ABB legfrissebb nemzetközi kutatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő, 2700 döntéshozó megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 63 százaléka már fektetett be az energiahatékonyságba, további 29 százalék pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt. Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek, átlagosan a működési költségek mintegy egynegyedét teszik ki. A vállalatok csaknem 60 százaléka szerint az emelkedő energiaköltségek folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi árak valamelyest stabilizálódtak, a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A vezető vállalatok tudatosan optimalizálják az energiafelhasználásukat, a kihívást azonban a megoldások széles körű és hosszú távú bevezetése jelenti számukra.

A digitális felkészültség mára általánossá vált, a válaszadók 67 százaléka már alkalmaz digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. Ugyanakkor az energiahatékonyságért viselt felelősség továbbra is széttöredezett a vállalatvezetés, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, a karbantartási és a pénzügyi részlegek között, és nincs egyetlen olyan szervezeti egység sem, amely egyértelműen felelős lenne érte. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy azok között a szervezetek között, amelyek átálltak a megújuló energiaforrásokra – a válaszadók 39 százaléka -, több mint egyharmad számolt be arról, hogy kevesebb figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra.

Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energia szén-dioxid-intenzitását, a felhasznált energia mennyiségét nem csökkentik. Ez azt jelenti, hogy még azoknál a vállalatoknál is jelentős hatékonyságnövelési lehetőségek maradnak kiaknázatlanul, amelyek már biztosították maguknak a zöld energiát. Az ipari energetikai átállás következő szakaszát egyértelműen a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatoknál magas az aktivitás szintje, az erőfeszítések gyakran szigetszerűek, hiányzik belőlük a koordinált, hosszú távú megközelítés – írta összefoglalójában az ABB.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák