Zöldinfó

Hogyan működik egy hőszivattyú?

A hőszivattyúk hatékony, biztonságos és környezetbarát módon szabályozzák az otthonok klímáját.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-06-26

Szerző:

Vanessza

Régóta tudjuk, hogy egy otthon energetikai korszerűsítésével idővel sokat spórolhat az adott háztartás. Bár a kezdeti költségek magasak lehetnek, a kapcsolódó beruházásokkal látványosan mérséklődnek a rezsiköltségek, így idővel tetemes összegeket lehet megtakarítani.

Bár korábban is sokan törekednek a korszerűsítésekre, a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása és az energiaárak elszállása óta minden korábbinál több háztartás számára vált fontossá az energiahatékonyság. Éppen ezért az utóbbi időszakban sokan érdeklődnek a különböző lehetőségek, így a hőszivattyúk iránt. Mostani cikkünkben ezen berendezések működését, típusait mutatjuk az EU-Solar segítségével.

A vállalat lapunk megkeresésére megerősítette: a hőszivattyúk iránt az energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyeik miatt hazánkban is fokozódik az érdeklődés. Ezen berendezések működésének alapelve röviden a következő: a rendszer hőt von ki az egyik környezetből – a háztartás környékéről –, hogy azt egy másik környezetbe – az otthonba – vigye át. Mivel a hőszivattyú mindkét irányba tud működni, a hideg időszakban a lakás fűtését, a nyári forróságban pedig a hűtését láthatja el, de akár használati meleg vizet is fűthet.

A rendszer működéséhez áramra, valamint külső energiaforrásra van szükség. Attól függően, hogy a hőszivattyúk milyen közegből nyerik ki utóbbit, három csoportot különböztetünk meg. A legnépszerűbb típus a levegő-levegő, ide sorolhatóak a hűtő-fűtő klímák is, amelyek tehát maguk is hőszivattyúk. Ezen kívül léteznek olyan eszközök, amelyek a földből nyerik ki az energiát – ezek a geotermikus hőszivattyúk –, végezetül pedig levegő-víz típusú rendszerek is elérhetőek.

A hőszivattyúk a hagyományos fűtési rendszerekhez képest igen hatékonyak, biztonságosak, ráadásul működésük környezetbarát. A hatékonyságot csak tovább fokozhatja, ha a berendezést napelemes rendszerrel kombináljuk, hiszen ilyenkor az üzemeléshez szükséges áramot helyben termelhetjük meg.

Zöldinfó

Európa egyedülálló városi madárpihenőhelye újra megtelik élettel

Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton a 25. Tatai Vadlúd Sokadalom.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megvalósuló programsorozat részeként a sok ezer lúd, valamint a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen számos szakmai szervezet jelenik meg standdal a tóparton. Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, azok a vadludsokadalom.hu/webkamera oldalon keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a Vadlúd Sokadalom fő attrakcióját, a vadludak reggeli ki- és délutáni behúzását, továbbá a vízen tartózkodó madarak viselkedését. Új fejlesztésként elindul a LÚD FM 91,9 MHz, amely a sokadalom idején közvetíti az eseményeket. A rendezvény idei díszvendégei a Ramsari városok 4. kerekasztalának résztvevői, továbbá Magyarország nemzetipark-igazgatóságai és natúrparkjai.

A tájékoztató szerint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amit egy város szinte teljesen körülvesz.

A tavon telelő vadludak akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. Az elmúlt hetekben a Tata környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 46 900 vadlúd tartózkodik. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd, de a madártömegben globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludak és kis lilikek is rendszeresen feltűnnek.

A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel emelkedhet. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret is elérheti – ismertették.

Tovább olvasom