Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogyan működik egy hőszivattyú?

A hőszivattyúk hatékony, biztonságos és környezetbarát módon szabályozzák az otthonok klímáját.

Létrehozva:

|

Régóta tudjuk, hogy egy otthon energetikai korszerűsítésével idővel sokat spórolhat az adott háztartás. Bár a kezdeti költségek magasak lehetnek, a kapcsolódó beruházásokkal látványosan mérséklődnek a rezsiköltségek, így idővel tetemes összegeket lehet megtakarítani.

Bár korábban is sokan törekednek a korszerűsítésekre, a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása és az energiaárak elszállása óta minden korábbinál több háztartás számára vált fontossá az energiahatékonyság. Éppen ezért az utóbbi időszakban sokan érdeklődnek a különböző lehetőségek, így a hőszivattyúk iránt. Mostani cikkünkben ezen berendezések működését, típusait mutatjuk az EU-Solar segítségével.

A vállalat lapunk megkeresésére megerősítette: a hőszivattyúk iránt az energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyeik miatt hazánkban is fokozódik az érdeklődés. Ezen berendezések működésének alapelve röviden a következő: a rendszer hőt von ki az egyik környezetből – a háztartás környékéről –, hogy azt egy másik környezetbe – az otthonba – vigye át. Mivel a hőszivattyú mindkét irányba tud működni, a hideg időszakban a lakás fűtését, a nyári forróságban pedig a hűtését láthatja el, de akár használati meleg vizet is fűthet.

Advertisement

A rendszer működéséhez áramra, valamint külső energiaforrásra van szükség. Attól függően, hogy a hőszivattyúk milyen közegből nyerik ki utóbbit, három csoportot különböztetünk meg. A legnépszerűbb típus a levegő-levegő, ide sorolhatóak a hűtő-fűtő klímák is, amelyek tehát maguk is hőszivattyúk. Ezen kívül léteznek olyan eszközök, amelyek a földből nyerik ki az energiát – ezek a geotermikus hőszivattyúk –, végezetül pedig levegő-víz típusú rendszerek is elérhetőek.

A hőszivattyúk a hagyományos fűtési rendszerekhez képest igen hatékonyak, biztonságosak, ráadásul működésük környezetbarát. A hatékonyságot csak tovább fokozhatja, ha a berendezést napelemes rendszerrel kombináljuk, hiszen ilyenkor az üzemeléshez szükséges áramot helyben termelhetjük meg.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák