Zöldinfó
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyúk hatékony, biztonságos és környezetbarát módon szabályozzák az otthonok klímáját.
Régóta tudjuk, hogy egy otthon energetikai korszerűsítésével idővel sokat spórolhat az adott háztartás. Bár a kezdeti költségek magasak lehetnek, a kapcsolódó beruházásokkal látványosan mérséklődnek a rezsiköltségek, így idővel tetemes összegeket lehet megtakarítani.
Bár korábban is sokan törekednek a korszerűsítésekre, a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása és az energiaárak elszállása óta minden korábbinál több háztartás számára vált fontossá az energiahatékonyság. Éppen ezért az utóbbi időszakban sokan érdeklődnek a különböző lehetőségek, így a hőszivattyúk iránt. Mostani cikkünkben ezen berendezések működését, típusait mutatjuk az EU-Solar segítségével.
A vállalat lapunk megkeresésére megerősítette: a hőszivattyúk iránt az energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyeik miatt hazánkban is fokozódik az érdeklődés. Ezen berendezések működésének alapelve röviden a következő: a rendszer hőt von ki az egyik környezetből – a háztartás környékéről –, hogy azt egy másik környezetbe – az otthonba – vigye át. Mivel a hőszivattyú mindkét irányba tud működni, a hideg időszakban a lakás fűtését, a nyári forróságban pedig a hűtését láthatja el, de akár használati meleg vizet is fűthet.
A rendszer működéséhez áramra, valamint külső energiaforrásra van szükség. Attól függően, hogy a hőszivattyúk milyen közegből nyerik ki utóbbit, három csoportot különböztetünk meg. A legnépszerűbb típus a levegő-levegő, ide sorolhatóak a hűtő-fűtő klímák is, amelyek tehát maguk is hőszivattyúk. Ezen kívül léteznek olyan eszközök, amelyek a földből nyerik ki az energiát – ezek a geotermikus hőszivattyúk –, végezetül pedig levegő-víz típusú rendszerek is elérhetőek.
A hőszivattyúk a hagyományos fűtési rendszerekhez képest igen hatékonyak, biztonságosak, ráadásul működésük környezetbarát. A hatékonyságot csak tovább fokozhatja, ha a berendezést napelemes rendszerrel kombináljuk, hiszen ilyenkor az üzemeléshez szükséges áramot helyben termelhetjük meg.
Zöldinfó
A megújuló energia lehet a kulcs az európai szigetek jövőjéhez
Az EU javítana az európai szigeteken és a tengerpart mentén élők életkörülményein és gazdasági lehetőségein.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az uniós szigeteken, valamint a tagországok tengerpartjai mentén élők támogatására a gazdaságra, az összekapcsoltságra, az energiaellátásra, a környezetvédelemre, a demográfiára és a biztonság szavatolására vonatkozóan azzal a céllal, hogy “az e területek és az ott élők előtt álló kihívásokat lehetőségekké és tartós előnyökké alakítsa”. A brüsszeli közleményben a stratégia fontosságát hangsúlyozva az Európai Bizottság mindenekelőtt közölte: az EU-ban 17 millió ember él 16 tagállam több mint 4000 szigetén, emellett 95 millióan vannak olyanok, akik az EU 22 tagállamának összesen 70 ezer kilométert kitevő partvonala mentén, illetve tengerparti területein élnek – írja az alternativenergia.hu.
Kiemelték: az EU legtöbb szigete ugyanazon kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak gazdasági fenntarthatóságukra és lakosainak életminőségére. Ilyen a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek és a hosszas utazási idők, a kis és széttagolt piacok, a turizmustól, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés, az éghajlatváltozásnak való kitettség, a demográfiai hanyatlás, a vízhiány, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az elszigeteltség egyéb többletköltségei.
Az európai part menti közösségekre jelentős hatással van a biodiverzitás csökkenése és a tengeri szennyezés, melyek hatással vannak ellenálló képességükre és gazdasági növekedésükre. Gyakran kihívást jelent a megfizethető lakhatás, a gazdasági tevékenység szezonalitása és a korlátozott munkalehetőségek, ami a fiatalok elvándorlásához és gazdasági instabilitáshoz vezet. Felismerve ezeket az összefonódó kihívásokat az EU stratégiája a gazdasági lehetőségek kiaknázására, az életminőség javítására és az ellenállóképesség erősítésére összpontosít. Célja a gazdaságfejlesztés, az összekapcsoltság, a versenyképesség és innováció.
A vállalkozói szellem, a diverzifikált helyi gazdaságok, a fenntartható turizmus és a digitalizáció fellendítése, miközben a szigetek és partmenti területek gazdasági tevékenységét és életét korlátozó hiányosságokat kezeli. Hangsúlyt helyez az energiabiztonságra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Célja a dekarbonizáció felgyorsítása, a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása és a biológiai sokféleség védelme. A demográfiai mutatók javítása érdekében a stratégia célja a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése az elnéptelenedés visszafordítása és a fiatalok megtartása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
