Zöld Energia

Hogyan változhat a napelemes elszámolás?

A német és az osztrák rendszerben nem lesz nullszaldós a villanyszámla, ezekben az országokban viszont van lakossági piaci verseny.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-03-15

Szerző:

Vanessza

Ahogy korábban többször foglalkoztunk vele: a kormány tavaly őszi döntésének értelmében 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozó napelemek számára a szaldó elszámolás. Ezen rendszer lényege, hogy a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbsége alapján, éves szinten történik meg az elszámolás. A szaldó igen előnyös a felhasználók számára, hálózati szempontból viszont kevésbé hasznos, és egy uniós szabályzás is előírja a szaldó kivezetését. Ezzel párhuzamosan a kormány a hálózat rossz állapotára hivatkozva átmeneti betáplálási stopot is elrendelt, így jelenleg az újonnan létesített napelemekkel nem is érhető el a szaldó.

Hogy az elszámolási rendszert pontosan mi fogja váltani, egyelőre nem tisztázott, de feltételezhető, hogy a Nyugat-Európából régóta ismert megoldás, a bruttó elszámolás váltja majd – itt eltérés van a betáplálás és a felvétel tarifája között. A G7 cikkében az osztrák és a német példán keresztül mutatja be a bruttó lehetőségeit.

Nem lesz nullás a villanyszámla

Ausztriában és Németországban fontos különbség Magyarországhoz képest, hogy a lakossági piacon is van szolgáltatói verseny, ez pedig azt jelenti, hogy a háztartások az adott település versenyétől függően eldönthetik, hogy kinek akarják eladni, illetve kitől akarnak vásárolni energiát. Egy konkrét példánál maradva: vegyünk egy olyan családi házat, amelynek éves átlagos áramfogyasztása 4800 kilowattóra, és a ház tetején legyen egy 4 kilowatt peak teljesítményű napelemes rendszer, amely az éves igényt nagyjából ki is elégíti. Éves szaldó esetén a háztartás nem fizetne számlát, Németországban viszont egészen más a helyzet.

Mivel a család csak a megtermelt energia 34 százalékát tudná helyben felhasználni, 3200 kilowattóra áramot az otthon betáplál, majd ettől függetlenül valamikor felvesz a hálózatból. A jelenlegi áramátvételi tarifa a mi példánknál maradva 8,6 eurócent, az átlagos lakossági áramdíj pedig Németországban 36,4 cent körül van kilowattóránként, de mint írtuk, van szolgáltatói verseny. Amennyiben az átlagos tarifát vesszük, képzeletbeli háztartásunk éves villanyszámlája 889,6 euró, havi átalányban 74 euró lesz. Ehhez kell még hozzáadni a rendszerhasználati díjat. Fontos kihangsúlyozni: ugyanez a háztartás jövőre már egészen más feltételek mellett adhat és vehet áramot.

Ausztriában a helyzet még bonyolultabb, itt az átvételi ár szolgáltatónként eltérő, tehát az osztrák háztartás elvileg válogathat, hogy kinek adja el az áramot. A szolgáltatók azonban csak akkor veszik meg a háztartás energiáját, ha az otthon az adott vállalattól vásárolja az áramot. Ez jelentősen beszűkíti a mozgásteret, inkább az átvételi és az eladási tarifa különbözete, valamint annak érvényesítési feltételei válnak fontossá. Elképzelhető például, hogy egy kedvező árrést csak hosszabb távú szerződéssel lehet elérni, a háztartásoknak tehát nagyon tudatosnak, tájékozottnak kell lenniük.

A fenti példaotthonnál maradva, egy burgenlandi címmel számolva két szolgáltató közül választhatunk, az éves villanyszámla pedig mintegy 1500 euró lesz a rendszerhasználati díjjal együtt. Németországhoz hasonlóan tehát a nullszaldó itt is messze van, a napelemes rendszer csak csökkenti az energetikai kiadásokat.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy az osztrák cégek általában sávos átvételi díjrendszert alkalmaznak: minél többet akar a háztartás betáplálni, annál kevesebbet fizetnek az áramért. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy létezik egy zöld energiával foglalkozó koncessziós szereplő is, amely többek között az otthoni napelemes áramot vásárolja fel. A háztartás szerződhet tehát ezzel a vállalattal, majd egy másikkal oly módon a fogyasztásra, mintha nem is lenne napeleme.

A fentiekre általánosságban elmondható, hogy a saját közvetlen fogyasztás növelésével lehet leginkább a számlát csökkenteni. Ha például háztartásunkban 1600 helyett 2400 kilowattórát tudnak elhasználni, máris sokkal kevesebb energiát szükséges vásárolni. A cél elérésében többek között az okosvezérlők segíthetnek.

Hogy Magyarországon milyen lesz az új elszámolás, az továbbra is kérdéses. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy kialakuljon a lakossági piacon a szolgáltatói verseny, ezért a német és osztrák példáknál valószínűleg egyszerűbb, erős állami kontroll alatt álló rendszert vezetnek majd be.

Zöld Energia

5 százalékra csökkenhet a napelemes rendszerek áfája?

Jelentős változásokat javasol a kormánynak a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, amely szerint az áfacsökkentés, a rugalmasabb energiafelhasználás és az energiatárolás bővítése a magyar gazdaság versenyképességét is erősíthetné.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-19

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar napelemes szektor fejlődését elsősorban nem technológiai, hanem szabályozási és szakpolitikai akadályok hátráltatják a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint. Az érdekképviselet átfogó javaslatcsomaggal fordult a kormányhoz, amely az áfacsökkentés mellett az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését, a hálózati kapacitások átláthatóbb elosztását és az energiatárolás fejlesztését is szorgalmazza. A magyar gazdaság versenyképességének javításához is hozzájárulhatna a napelemes ágazat szabályozási környezetének átalakítása. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke egy szegedi szakmai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai napenergia-ipar jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, fejlődését azonban egyre inkább jogszabályi és szakpolitikai korlátok nehezítik. Magyarországon jelenleg több mint 330 ezer napelemes rendszer működik, összesen mintegy 8846 megawatt, azaz 8,8 gigawatt beépített kapacitással. A napenergia a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 29 százalékát biztosítja, miközben az ágazat közel 47 ezer embernek ad munkát. A kapacitás évente mintegy 1 gigawattal bővül, ami jól mutatja a technológia iránti érdeklődést és a szektor gazdasági jelentőségét.

Átláthatóbb hálózati szabályokra lenne szükség

Az MNNSZ a napelemes beruházások további ösztönzése érdekében átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak. A szövetség szerint a kiszámíthatóbb szabályozás és a hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül a megújulóenergia-termelés további növekedése nehezen aknázható ki teljes mértékben. Kiss Ernő előrelépésnek nevezte az elektromos hálózat fejlesztésére biztosított 500 milliárd forintos uniós forrást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energiatárolási kapacitások továbbra sem elegendők a megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásához. A napelemes rendszerek termelése ugyanis időjárás- és napszakfüggő, ezért a hálózat rugalmassága és a tárolási lehetőségek bővítése egyaránt fontos a biztonságos energiaellátáshoz.

A szövetség ezért azt javasolja, hogy a hálózati szabad kapacitásokat kiszámítható és átlátható módon tegyék közzé. Emellett szükségesnek tartja a megújuló energia támogatási rendszerének felülvizsgálatát is, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek torzíthatják a piaci versenyt vagy hátráltathatják a beruházásokat, írja az alternativenergia.hu.

Jelentősen csökkentenék a napelemes beruházások áfáját

A javaslatcsomag egyik fontos eleme a napelemes beruházások adóterheinek mérséklése. Az MNNSZ a szomszédos országok gyakorlatára hivatkozva azt szorgalmazza, hogy a napelemes rendszerek telepítéséhez kapcsolódó beruházások áfája a jelenlegi 27 százalékról 0 vagy 5 százalékra csökkenjen. Az intézkedés a szövetség álláspontja szerint javíthatná a lakossági és a vállalati beruházások megtérülését, és szélesebb kör számára tehetné elérhetővé a saját célú villamosenergia-termelést. Az alacsonyabb beruházási költségek különösen azoknak a háztartásoknak és vállalkozásoknak jelenthetnének segítséget, amelyek számára a kezdeti tőkeköltség jelenleg komoly akadályt jelent.

A szövetség emellett a rezsicsökkentés fenntartható átalakításának részeként az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését is javasolja. Ennek lényege, hogy az áram ára a fogyasztás időpontjától függően változna: a reggeli és esti csúcsidőszakokban magasabb, míg a kisebb terhelésű időszakokban alacsonyabb tarifák ösztönöznék a fogyasztókat.

Egy ilyen rendszer arra motiválhatná a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy a rugalmasan időzíthető energiafelhasználásukat az olcsóbb időszakokra helyezzék át. Ez mérsékelhetné a hálózat csúcsterhelését, és bizonyos esetekben csökkenthetné a költséges hálózatbővítések szükségességét is. A megoldás eredményessége ugyanakkor a tarifák kialakításától, a fogyasztók alkalmazkodási lehetőségeitől és az energiatárolási megoldások elterjedésétől is függne.

A megtermelt energia megosztását is megkönnyítenék

A vállalati energiatermelés szabályozásában is változásokat sürget az MNNSZ. Kiss Ernő példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás korlátozhatja a saját célra megtermelt, de fel nem használt villamos energia helyi hasznosítását. A szövetség elnöke szerint egy vállalat hétvégén akár ingyen sem adhatja át a fel nem használt energiáját a szomszédos lakóközösségnek. Az ilyen helyzetek rávilágítanak arra, hogy a helyben megtermelt villamos energia megosztásának egyszerűbbé tétele új lehetőségeket teremthetne a fogyasztók, a vállalkozások és a helyi közösségek számára. A megfelelő jogi és elszámolási keretek kialakítása hozzájárulhatna a megtermelt energia hatékonyabb felhasználásához, valamint mérsékelhetné a hálózatra nehezedő terhelést.

A hosszú megtérülésű beruházások adóterheit is mérsékelnék

A szövetség a naperőművi beruházások tőkeigényes jellegére és hosszú megtérülési idejére tekintettel a vagyonadó szabályainak módosítását is kezdeményezte. Javaslatuk szerint az adófizetési kötelezettség értékhatárát az eredetileg tervezett 1 milliárd forintról 5 milliárd forintra kellene emelni. Emellett azt indítványozzák, hogy a beruházások a kivitelezési időszakban, valamint az üzembe helyezést követő első évben mentesüljenek az adó alól.

Tovább olvasom