Zöld Energia

Hogyan változhat a napelemes elszámolás?

A német és az osztrák rendszerben nem lesz nullszaldós a villanyszámla, ezekben az országokban viszont van lakossági piaci verseny.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-15

Szerző:

Vanessza

Ahogy korábban többször foglalkoztunk vele: a kormány tavaly őszi döntésének értelmében 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozó napelemek számára a szaldó elszámolás. Ezen rendszer lényege, hogy a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbsége alapján, éves szinten történik meg az elszámolás. A szaldó igen előnyös a felhasználók számára, hálózati szempontból viszont kevésbé hasznos, és egy uniós szabályzás is előírja a szaldó kivezetését. Ezzel párhuzamosan a kormány a hálózat rossz állapotára hivatkozva átmeneti betáplálási stopot is elrendelt, így jelenleg az újonnan létesített napelemekkel nem is érhető el a szaldó.

Hogy az elszámolási rendszert pontosan mi fogja váltani, egyelőre nem tisztázott, de feltételezhető, hogy a Nyugat-Európából régóta ismert megoldás, a bruttó elszámolás váltja majd – itt eltérés van a betáplálás és a felvétel tarifája között. A G7 cikkében az osztrák és a német példán keresztül mutatja be a bruttó lehetőségeit.

Nem lesz nullás a villanyszámla

Ausztriában és Németországban fontos különbség Magyarországhoz képest, hogy a lakossági piacon is van szolgáltatói verseny, ez pedig azt jelenti, hogy a háztartások az adott település versenyétől függően eldönthetik, hogy kinek akarják eladni, illetve kitől akarnak vásárolni energiát. Egy konkrét példánál maradva: vegyünk egy olyan családi házat, amelynek éves átlagos áramfogyasztása 4800 kilowattóra, és a ház tetején legyen egy 4 kilowatt peak teljesítményű napelemes rendszer, amely az éves igényt nagyjából ki is elégíti. Éves szaldó esetén a háztartás nem fizetne számlát, Németországban viszont egészen más a helyzet.

Mivel a család csak a megtermelt energia 34 százalékát tudná helyben felhasználni, 3200 kilowattóra áramot az otthon betáplál, majd ettől függetlenül valamikor felvesz a hálózatból. A jelenlegi áramátvételi tarifa a mi példánknál maradva 8,6 eurócent, az átlagos lakossági áramdíj pedig Németországban 36,4 cent körül van kilowattóránként, de mint írtuk, van szolgáltatói verseny. Amennyiben az átlagos tarifát vesszük, képzeletbeli háztartásunk éves villanyszámlája 889,6 euró, havi átalányban 74 euró lesz. Ehhez kell még hozzáadni a rendszerhasználati díjat. Fontos kihangsúlyozni: ugyanez a háztartás jövőre már egészen más feltételek mellett adhat és vehet áramot.

Ausztriában a helyzet még bonyolultabb, itt az átvételi ár szolgáltatónként eltérő, tehát az osztrák háztartás elvileg válogathat, hogy kinek adja el az áramot. A szolgáltatók azonban csak akkor veszik meg a háztartás energiáját, ha az otthon az adott vállalattól vásárolja az áramot. Ez jelentősen beszűkíti a mozgásteret, inkább az átvételi és az eladási tarifa különbözete, valamint annak érvényesítési feltételei válnak fontossá. Elképzelhető például, hogy egy kedvező árrést csak hosszabb távú szerződéssel lehet elérni, a háztartásoknak tehát nagyon tudatosnak, tájékozottnak kell lenniük.

A fenti példaotthonnál maradva, egy burgenlandi címmel számolva két szolgáltató közül választhatunk, az éves villanyszámla pedig mintegy 1500 euró lesz a rendszerhasználati díjjal együtt. Németországhoz hasonlóan tehát a nullszaldó itt is messze van, a napelemes rendszer csak csökkenti az energetikai kiadásokat.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy az osztrák cégek általában sávos átvételi díjrendszert alkalmaznak: minél többet akar a háztartás betáplálni, annál kevesebbet fizetnek az áramért. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy létezik egy zöld energiával foglalkozó koncessziós szereplő is, amely többek között az otthoni napelemes áramot vásárolja fel. A háztartás szerződhet tehát ezzel a vállalattal, majd egy másikkal oly módon a fogyasztásra, mintha nem is lenne napeleme.

A fentiekre általánosságban elmondható, hogy a saját közvetlen fogyasztás növelésével lehet leginkább a számlát csökkenteni. Ha például háztartásunkban 1600 helyett 2400 kilowattórát tudnak elhasználni, máris sokkal kevesebb energiát szükséges vásárolni. A cél elérésében többek között az okosvezérlők segíthetnek.

Hogy Magyarországon milyen lesz az új elszámolás, az továbbra is kérdéses. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy kialakuljon a lakossági piacon a szolgáltatói verseny, ezért a német és osztrák példáknál valószínűleg egyszerűbb, erős állami kontroll alatt álló rendszert vezetnek majd be.

Zöld Energia

Energiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók

Átadták Kelet-Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatárolóját Tiszaújvárosban.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 6,6 milliárd forintból megvalósuló létesítmény átadóünnepségén hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben óriásit fejlődött a magyar napenergiapark, emellett tavaly több mint egymillió tonna kőolajat és csaknem kétmilliárd köbméter földgázt is kitermelt az ország. Hozzátette: az országban jelentős a nukleáris energiatermelés is, épül a Paks II., a Paks I. atomerőmű üzemidejét pedig meghosszabbítják – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, ma már 330 ezer darab naperőmű termel az országban. Hozzátette, amikor nem süt a nap, akkor el kell tárolni az áramot, és a 8500 megawatt teljesítményű napelempark mellé az országnak mintegy 240 megawattnyi tárolókapacitása van. Ez a kapacitás nagyjából 8-10 százaléka annak az energiatermelési képességnek, amellyel Magyarország ma rendelkezik, és a cél az, hogy 2028-ra ennek a tízszerese működjön az országban, tehát 2400-2600 megawattnyi áram tárolására alkalmas akkumulátorpark jöjjön létre. A miniszter közölte, hogy ezt a célt szolgálta az otthoni energiatárolási program is, amelyre 132 ezren jelentkeztek. Hozzátette, a METÁROLÓ program is hasonló volt, amelyet évekkel ezelőtt a tiszaújvárosihoz hasonló nagy akkumulátorparkok létrehozására hirdettek meg vállalkozások számára.

Hangsúlyozta: a közeljövőben új programot fognak kiírni, mert szüksége van az országnak arra, hogy a megtermelt áramot raktározni is tudja. Szerinte a hasonló energiatároló parkok létrehozása nemcsak az ország, hanem az Európai Unió előrejutásához is hozzájárul. Hozzátette: a kormány azon lesz, hogy segítse a hasonló létesítmények létrehozására irányuló beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a vállalatok és az ország boldogulásához is. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy amikor a Mol és a Mol Petrolkémia erősödik, akkor Tiszaújváros is erősödik. Hozzátette, Lantos Csabával egy éve jelentették be a projektet, amely szinte napra pontosan készült el.

Kiemelte, hogy Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez hozzátartozik az, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan növelte a villamosenergia-termelést. Mint mondta, az országvezetés Magyarország jövőjét a nukleáris és a napenergia minél nagyobb volumenű részarányára alapozza, viszont a jövő nemcsak a termelésen, hanem a tároláson is múlik. Arra is kitért, hogy a Mol Petrolkémia folyamatos fejlesztései Tiszaújvárosban az ott élő fiataloknak is jövőképet tud adni. Hozzátette: a Mol nemcsak az egyetemi képzésben, hanem a szakképzésben is duális képzést működtet a városban.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a cégcsoport már egy 400 megawattos napelemparkot működtet és céljuk az 500 megawatt elérése. Hozzátette, a vállalatnál hisznek abban, hogy a napenergiának van jelentősége az energiaellátásban, a most átadott tiszaújvárosi tároló pedig a napelempark hatékonyabb működését segíti. Mint mondta, az eszköz lehetőséget ad a megtermelt áram tárolására és adott esetben arra is, hogy azzal ellássák az üzemet, amikor a napelemek nem termelnek. A tároló a magyarországi energiapiac stabilizációját is segítheti, mert esetenként a megtermelt áramot a piacon is értékesíteni tudják – jegyezte meg. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója köszöntőjében egyebek mellett ismertette: az elkészült tiszaújvárosi rendszer a Mol-csoport első ipari villamosenergia-tárolója. A beruházás egy fontos elem a Mol Petrolkémia villamosenergia-stratégiájában, hiszen – mint mondta – 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy 100 megawattnyi napenergia termelése mellett legalább 80 megawatt ipari tárolókapacitást létesítsenek.

Ismertette: a tárolórendszer 7300 átlagos borsodi háztartás éves villamosenergia-fogyasztását képes tárolni és visszatölteni éves szinten, ezzel is hozzájárulva a régió áramellátásának biztosításához. A Mol Petrolkémia beruházásához a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett az Európai Unió 2,699 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében. A tiszaújvárosi egység az országos átviteli hálózatot fogja támogatni a hálózati ingadozások kiegyensúlyozásával – olvasható az eseményen kiosztott sajtóanyagban.

Tovább olvasom