Zöld Energia
Hőszivattyúk lepnek el egy történelmi várost
Brugge UNESCO védelem alatt álló óvárosában szigorú előírásoknak kell megfelelniük az építkezési projekteknek.
A Steenoven belgiumi ingatlanfejlesztő és egy meg nem nevezett építési vállalat megkezdte egy új hőenergia-tároló rendszer kiépítését a belgiumi Brugge történelmi városában – számol be a PV Magazine. A projekt során 120 kutat fúrnak a földbe, hogy 36 kilométernyi csövet telepítsenek, a rendszer geotermikus energiát biztosít majd egy távfűtési hőellátó hálózat hőszivattyúinak.
Az egyes geotermikus hőszivattyúk fűtést, hűtést és használati meleg vizet fognak szolgáltatni a Boevrie lakói számára, a lakóprojekt Brugge UNESCO által védett történelmi központjában zajlik. A 11 700 négyzetméteres fejlesztés 102 lakást, 25 egylakásos házat, nyolc ikerházat, irodahelyiségeket, valamint pincéket és egy mélygarázs-rendszert foglal magába. A geotermikus hőszivattyúkban a területen a fotovoltaikus panelek alternatíváját látják, mivel az UNESCO szabályai szigorúan korlátozzák a tetőkön elhelyezett napelemek használatát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a lakóprojekt tökéletesen illeszkedjen az UNESCO-helyszínhez, a fenntarthatóságra való maximális odafigyelés mellett” – mondta Steven Langenaken, a Steenoven projektmenedzsere. „A Boevrie formája miatt – egy nagy mélygarázs, rajta kompakt épületekkel – a geotermikus energia a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módja a fenntartható fűtés biztosításának” – emelte ki a szakértő.
A Steenoven szerint a geotermikus hőszivattyúk átlagos forráshőmérséklete 10 és 12 Celsius-fok között mozog majd, fűtési teljesítményük pedig 40 Celsius-fok lesz a padlófűtés és 60 a használati meleg víz esetében. A cég állítja: nyáron a padlófűtés csőhálózata fogja biztosítani a hideg víz keringését, illetve a lakások és házak passzív hűtését.
A fúrt lyukú hőenergia-tároló mező kiásása komoly beruházást igényel. A Steenoven szerint a projekt megtérülési ideje körülbelül tíz évre csökkent, amióta az áramárak az egekbe szöktek Oroszország ukrajnai inváziójának következtében. A fúrási munkálatok február második felében kezdődtek meg, és várhatóan két hónapig fognak tartani, az első lakók a tervek alapján 2026 végén kezdhetik el használni a geotermikus hőszivattyúkat.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
