Zöld Energia
Hullámerőmű lett egy svéd kardiológus szabadalmából
Aligha gondolta az orvos, hogy az ötletét egy műszaki berendezésben hasznosítják majd. A CorPower Ocean nevű svéd vállalat kifejlesztett egy hullámerőművet, amelyet jelenleg az Orkney-szigetek mellett tesztelnek.
Az egységet a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem és a a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem alkották meg közösen. Az erőműhöz tartozik egy műanyagból készített bója is, amely gyakorlatilag a hullámokon lebeg. Ez a mozgás átadódik a fogaskerekeknek és az egész szerkezet egy generátorhoz kapcsolódik. A bóját egyébként lehorgonyozzák a tenger fenekére. Érdekesség, hogy az alap szabadalom Stig Lundbäck svéd kardiológus nevéhez fűződik. A szakember egy mesterséges szív megalkotásán dolgozik. Néhány ötlet, amelyet a hullámerőmű keretében megvalósítottak, a szív mechanikájára hasonlít.
A CorPower Ocean teljes erőműparkokat akar kialakítani, amelyekben akár 1000 áramtermelő egység is működhetne. Mindegyik egység 250 kW teljesítményű, így a teljes teljesítmény elérhetné akár a 250 mW-ot is. A termelt áramot egy víz alatti állomás gyűjtené össze és kábelen keresztül jutna el a szárazföldre. A C3-nak is nevezett hullámerőmű ötször több áramot termel, mint a hasonló hullámerőművek. A CorPower Ocean azzal számolt, hogy a létesítmények a sorozatgyártás miatt olyan olcsók lesznek, hogy gazdaságosan lehet majd azokat működtetni. A vállalat emellett egy olyan karbantartó rendszert fejlesztett ki, amely alacsonyan tartja a költségeket. Mindez annak köszönhetően, hogy a karbantartás a tengeren valósul meg, így a folyamat során a bójákat nem kell a szárazföldre vontatni.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés