Zöld Energia
Hullámerőmű lett egy svéd kardiológus szabadalmából
Aligha gondolta az orvos, hogy az ötletét egy műszaki berendezésben hasznosítják majd. A CorPower Ocean nevű svéd vállalat kifejlesztett egy hullámerőművet, amelyet jelenleg az Orkney-szigetek mellett tesztelnek.
Az egységet a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem és a a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem alkották meg közösen. Az erőműhöz tartozik egy műanyagból készített bója is, amely gyakorlatilag a hullámokon lebeg. Ez a mozgás átadódik a fogaskerekeknek és az egész szerkezet egy generátorhoz kapcsolódik. A bóját egyébként lehorgonyozzák a tenger fenekére. Érdekesség, hogy az alap szabadalom Stig Lundbäck svéd kardiológus nevéhez fűződik. A szakember egy mesterséges szív megalkotásán dolgozik. Néhány ötlet, amelyet a hullámerőmű keretében megvalósítottak, a szív mechanikájára hasonlít.
A CorPower Ocean teljes erőműparkokat akar kialakítani, amelyekben akár 1000 áramtermelő egység is működhetne. Mindegyik egység 250 kW teljesítményű, így a teljes teljesítmény elérhetné akár a 250 mW-ot is. A termelt áramot egy víz alatti állomás gyűjtené össze és kábelen keresztül jutna el a szárazföldre. A C3-nak is nevezett hullámerőmű ötször több áramot termel, mint a hasonló hullámerőművek. A CorPower Ocean azzal számolt, hogy a létesítmények a sorozatgyártás miatt olyan olcsók lesznek, hogy gazdaságosan lehet majd azokat működtetni. A vállalat emellett egy olyan karbantartó rendszert fejlesztett ki, amely alacsonyan tartja a költségeket. Mindez annak köszönhetően, hogy a karbantartás a tengeren valósul meg, így a folyamat során a bójákat nem kell a szárazföldre vontatni.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés