Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hullámerőmű lett egy svéd kardiológus szabadalmából

Létrehozva:

|

Aligha gondolta az orvos, hogy az ötletét egy műszaki berendezésben hasznosítják majd. A CorPower Ocean nevű svéd vállalat kifejlesztett egy hullámerőművet, amelyet jelenleg az Orkney-szigetek mellett tesztelnek.

Az egységet a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem és a a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem alkották meg közösen. Az erőműhöz tartozik egy műanyagból készített bója is, amely gyakorlatilag a hullámokon lebeg. Ez a mozgás átadódik a fogaskerekeknek és az egész szerkezet egy generátorhoz kapcsolódik. A bóját egyébként lehorgonyozzák a tenger fenekére. Érdekesség, hogy az alap szabadalom Stig Lundbäck svéd kardiológus nevéhez fűződik. A szakember egy mesterséges szív megalkotásán dolgozik. Néhány ötlet, amelyet a hullámerőmű keretében megvalósítottak, a szív mechanikájára hasonlít.

A CorPower Ocean teljes erőműparkokat akar kialakítani, amelyekben akár 1000 áramtermelő egység is működhetne. Mindegyik egység 250 kW teljesítményű, így a teljes teljesítmény elérhetné akár a 250 mW-ot is. A termelt áramot egy víz alatti állomás gyűjtené össze és kábelen keresztül jutna el a szárazföldre. A C3-nak is nevezett hullámerőmű ötször több áramot termel, mint a hasonló hullámerőművek. A CorPower Ocean azzal számolt, hogy a létesítmények a sorozatgyártás miatt olyan olcsók lesznek, hogy gazdaságosan lehet majd azokat működtetni. A vállalat emellett egy olyan karbantartó rendszert fejlesztett ki, amely alacsonyan tartja a költségeket. Mindez annak köszönhetően, hogy a karbantartás a tengeren valósul meg, így a folyamat során a bójákat nem kell a szárazföldre vontatni.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák