Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hullámerőmű lett egy svéd kardiológus szabadalmából

Létrehozva:

|

Aligha gondolta az orvos, hogy az ötletét egy műszaki berendezésben hasznosítják majd. A CorPower Ocean nevű svéd vállalat kifejlesztett egy hullámerőművet, amelyet jelenleg az Orkney-szigetek mellett tesztelnek.

Az egységet a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem és a a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem alkották meg közösen. Az erőműhöz tartozik egy műanyagból készített bója is, amely gyakorlatilag a hullámokon lebeg. Ez a mozgás átadódik a fogaskerekeknek és az egész szerkezet egy generátorhoz kapcsolódik. A bóját egyébként lehorgonyozzák a tenger fenekére. Érdekesség, hogy az alap szabadalom Stig Lundbäck svéd kardiológus nevéhez fűződik. A szakember egy mesterséges szív megalkotásán dolgozik. Néhány ötlet, amelyet a hullámerőmű keretében megvalósítottak, a szív mechanikájára hasonlít.

A CorPower Ocean teljes erőműparkokat akar kialakítani, amelyekben akár 1000 áramtermelő egység is működhetne. Mindegyik egység 250 kW teljesítményű, így a teljes teljesítmény elérhetné akár a 250 mW-ot is. A termelt áramot egy víz alatti állomás gyűjtené össze és kábelen keresztül jutna el a szárazföldre. A C3-nak is nevezett hullámerőmű ötször több áramot termel, mint a hasonló hullámerőművek. A CorPower Ocean azzal számolt, hogy a létesítmények a sorozatgyártás miatt olyan olcsók lesznek, hogy gazdaságosan lehet majd azokat működtetni. A vállalat emellett egy olyan karbantartó rendszert fejlesztett ki, amely alacsonyan tartja a költségeket. Mindez annak köszönhetően, hogy a karbantartás a tengeren valósul meg, így a folyamat során a bójákat nem kell a szárazföldre vontatni.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák