Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Húsmentes lesz az egyik legjobb New York-i étterem

Létrehozva:

|

New York egyik legfelkapottabb étterme bejelentette, hogy elhagyja a húsételeket a kínálatából, és áttér a kizárólag nővényi alapú ételek készítésére.

A manhattani, három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park étterem séfje, Daniel Humm az étterem honlapján azzal érvelt, hogy “a modern élelmiszerrendszer egyszerűen fenntarthatatlan”. Az étterem a koronavírus-járvány miatt zárva volt, de most, mikor nyitásra készül, valószínűleg sok pártfogója és törzsvendége, akik híres amerikai konyhája miatt jártak oda, meglepődnek majd a változáson – írta a The Gaurdian online kiadása. Humm úgy fogalmazott: a pandémia után nem tudják ugyanúgy folytatni, mint előtte. “Úgy döntöttünk, hogy növényi alapú menüt szolgálunk fel, amelyben nem használunk állati eredetű termékeket – minden étel zöldségekből készül, mind a földön termőkből, mind a tengerből, valamint gyümölcsökből, hüvelyesekből, gombákból, gabonafélékből és még sok minden másból” – írta a séf. A múlt héten az Epicurious főzős weboldal közölte, hogy nem tesz közzé új marhahúsrecepteket, mert aggódik a szarvasmarha-tenyésztés környezeti kárai miatt, és amiatt, hogy ez felgyorsítja a klímaváltozást.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák