

Zöldinfó
Így éri meg nyílászárót cserélni
Akár az energia 15-20 százalékát is megspórolhatjuk a nyílászárók modernizálásával.
A rezsicsökkentés átalakítása miatt szinte minden háztartás számára kiemelt kérdéssé vált az energiahatékonyság. Az elfogyasztott energia mérséklésére számos módszer van, az egyik leghatékonyabb a nyílászárók cseréje, ezt a beruházástípust mutatja be a Pénzcentrum.
A nyílászárók modernizálásával akár az energia 15-20 százalékát is megtakaríthatjuk. Az ilyen felújításokra óriási szükség lenne itthon, hiszen rengeteg otthon régóta vár a korszerűsítésre. A nyílászárócsere mellett szól, hogy ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabban kivitelezhető a három fő energetikai beruházás között – a másik kettő a szigetelés és a gépészeti korszerűsítés.
„Tudatos tervezéssel jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, hiszen akár már egy plusz rétegű üveggel jobb lesz a hő- és hangszigetelési tulajdonsága a nyílászárónknak. Fontos azonban, hogy otthonunkra komplex egységként tekintsünk, így az energetikai fejlesztéseket egy, ha szükséges hosszabb távra elosztott teljes csomag egységeiként kezeljük” – mondta az Újház Centrum szakértője a Pénzcentrumnak.
Fontos kiemelni, hogy a megvalósításra akár heteket is várni kell, és ahogy haladunk előre az évben, úgy nő a várakozási idő, annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben 40 százalékkal csökkent a kereslet. „A Covid járvánnyal kezdődő fellendülés a lakossági piacon valamint az otthon felújítási támogatás 3 éven át túlfűtötte a piacot. A szállítási határidők a szokásos 3-4 hét helyett 8-10 hétre növekedtek, és a magas kereslet, valamint az alapanyaghiány az árakat az elmúlt 3 évben megduplázta. 2023 év elején még érezhető volt a lendület, aztán fokozatosan csökkent” – nyilatkozta Stascheit André, az Ablak Ablak munkatársa.
A szakértő szerint január és február nagyjából üres járat, márciusra, áprilisra és május elejére enyhe fellendülés jellemző, június közepétől az iskola második hetéig pedig mérsékelt a forgalom – tehát nem érdemes őszig, télig halogatni. Mint hozzátette, egy átlagos, 80 négyzetméteres otthonban 6-8 ablak található, a teljes felújítás itt legalább 800 ezer forintba kerül.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a nyílászárók cseréje bármennyire kifizetődő, alapos tájékozódást, tervezést igényel. A cég kiválasztásánál például ajánlott különösen odafigyelni.

Zöldinfó
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.
Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek