Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így néznek ki a jövő farmjai

Létrehozva:

|

Bolygónk népessége 30 év múlva eléri a kilenc milliárdot, így közel kétszerannyi élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban. Sürgető megoldásra van szükség, hiszen a termőföld és a természeti erőforrások korlátozottak, az EU lakossága pedig alapvetően GMO-ellenes.

Mi lesz a megoldás?
A Föld népessége rohamosan növekszik, ennek hatása pedig számos nehézséget felvet. A jogi, társadalmi és etikai problémákon túl a legkényesebb a mezőgazdasági-élelmiszerellátási terület.

Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba (GMO – Genetikailag módosított v. génkezelt élőlény), melyek jobban tűrték a szárazságot, ellenállóbbak voltak a gyomirtókkal szemben, azonban akár ezerszer annyi toxint termeltek, mint a permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már ezeknél komplexebb tulajdonságokkal rendelkező fajták várnak bevezetésre, elsősorban a GM rizs-, szója-, kukorica-, repce- és gyapotfélék állnak a kutatások középpontjában.

A legígéretesebb próbálkozás
Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet. – wikipedia

Advertisement

A termés 95%-a 5 nagy országból származott: Kanada, USA, Brazília, Argentína és Kína narancs színnel, a további kistermelő országok sávozottan, illetve kísérletek folytak pettyezett területeken. Az Európai Unió vezetése és lakossága 95 százalékban ellenzi a GMO élelmiszerek termelését, kereskedését és fogyasztását.

A többi iparághoz hasonlóan az élelmiszertermelést is a kereslet-kínálat határozza meg. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások megváltozása mellett tovább növeli a keresletet a bioüzemanyagok elterjedése. A keresleti oldal zászlóshajója természetesen Kína, a kínálati oldalon egyre inkább Afrika válik kulcsszereplővé.

Advertisement

Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy akár Zambia mezőgazdaságra alkalmas területeit bevonnák a globális termelésbe, elegendő időre megoldódna a világ élelmiszerellátása és nem kéne a GMO-ról vitatkozni. Az új alapelv a fenntartható termelékenység növelése, új technológiák kifejlesztése és alkalmazása.

Az előrejelzések szerint 2050-re a föld népességének legalább 70 százaléka városokban fog élni, így a mezőgazdasági területek egyre inkább visszaszorulnak. Ugyan Európában már ma is 80% körüli a városokban lakók aránya, ugyanakkor a fejlődő országokban lévő városok területe legalább duplájára növekszik.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve

A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.

Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.

A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.

Advertisement

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák