Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így néznek ki a jövő farmjai

Létrehozva:

|

Bolygónk népessége 30 év múlva eléri a kilenc milliárdot, így közel kétszerannyi élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban. Sürgető megoldásra van szükség, hiszen a termőföld és a természeti erőforrások korlátozottak, az EU lakossága pedig alapvetően GMO-ellenes.

Mi lesz a megoldás?
A Föld népessége rohamosan növekszik, ennek hatása pedig számos nehézséget felvet. A jogi, társadalmi és etikai problémákon túl a legkényesebb a mezőgazdasági-élelmiszerellátási terület.

Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba (GMO – Genetikailag módosított v. génkezelt élőlény), melyek jobban tűrték a szárazságot, ellenállóbbak voltak a gyomirtókkal szemben, azonban akár ezerszer annyi toxint termeltek, mint a permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már ezeknél komplexebb tulajdonságokkal rendelkező fajták várnak bevezetésre, elsősorban a GM rizs-, szója-, kukorica-, repce- és gyapotfélék állnak a kutatások középpontjában.

A legígéretesebb próbálkozás
Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet. – wikipedia

Advertisement

A termés 95%-a 5 nagy országból származott: Kanada, USA, Brazília, Argentína és Kína narancs színnel, a további kistermelő országok sávozottan, illetve kísérletek folytak pettyezett területeken. Az Európai Unió vezetése és lakossága 95 százalékban ellenzi a GMO élelmiszerek termelését, kereskedését és fogyasztását.

A többi iparághoz hasonlóan az élelmiszertermelést is a kereslet-kínálat határozza meg. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások megváltozása mellett tovább növeli a keresletet a bioüzemanyagok elterjedése. A keresleti oldal zászlóshajója természetesen Kína, a kínálati oldalon egyre inkább Afrika válik kulcsszereplővé.

Advertisement

Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy akár Zambia mezőgazdaságra alkalmas területeit bevonnák a globális termelésbe, elegendő időre megoldódna a világ élelmiszerellátása és nem kéne a GMO-ról vitatkozni. Az új alapelv a fenntartható termelékenység növelése, új technológiák kifejlesztése és alkalmazása.

Az előrejelzések szerint 2050-re a föld népességének legalább 70 százaléka városokban fog élni, így a mezőgazdasági területek egyre inkább visszaszorulnak. Ugyan Európában már ma is 80% körüli a városokban lakók aránya, ugyanakkor a fejlődő országokban lévő városok területe legalább duplájára növekszik.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák