Zöldinfó
Így néznek ki a jövő farmjai
Bolygónk népessége 30 év múlva eléri a kilenc milliárdot, így közel kétszerannyi élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban. Sürgető megoldásra van szükség, hiszen a termőföld és a természeti erőforrások korlátozottak, az EU lakossága pedig alapvetően GMO-ellenes.
Mi lesz a megoldás?
A Föld népessége rohamosan növekszik, ennek hatása pedig számos nehézséget felvet. A jogi, társadalmi és etikai problémákon túl a legkényesebb a mezőgazdasági-élelmiszerellátási terület.
Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba (GMO – Genetikailag módosított v. génkezelt élőlény), melyek jobban tűrték a szárazságot, ellenállóbbak voltak a gyomirtókkal szemben, azonban akár ezerszer annyi toxint termeltek, mint a permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már ezeknél komplexebb tulajdonságokkal rendelkező fajták várnak bevezetésre, elsősorban a GM rizs-, szója-, kukorica-, repce- és gyapotfélék állnak a kutatások középpontjában.
A legígéretesebb próbálkozás
Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet. – wikipedia
A termés 95%-a 5 nagy országból származott: Kanada, USA, Brazília, Argentína és Kína narancs színnel, a további kistermelő országok sávozottan, illetve kísérletek folytak pettyezett területeken. Az Európai Unió vezetése és lakossága 95 százalékban ellenzi a GMO élelmiszerek termelését, kereskedését és fogyasztását.
A többi iparághoz hasonlóan az élelmiszertermelést is a kereslet-kínálat határozza meg. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások megváltozása mellett tovább növeli a keresletet a bioüzemanyagok elterjedése. A keresleti oldal zászlóshajója természetesen Kína, a kínálati oldalon egyre inkább Afrika válik kulcsszereplővé.
Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy akár Zambia mezőgazdaságra alkalmas területeit bevonnák a globális termelésbe, elegendő időre megoldódna a világ élelmiszerellátása és nem kéne a GMO-ról vitatkozni. Az új alapelv a fenntartható termelékenység növelése, új technológiák kifejlesztése és alkalmazása.
Az előrejelzések szerint 2050-re a föld népességének legalább 70 százaléka városokban fog élni, így a mezőgazdasági területek egyre inkább visszaszorulnak. Ugyan Európában már ma is 80% körüli a városokban lakók aránya, ugyanakkor a fejlődő országokban lévő városok területe legalább duplájára növekszik.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között
Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.
A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.
Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.
Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés