

Zöld Energia
Így született meg a magyar napelemes tetőcserép
A magyar fejlesztésű napelemes tetőcserépre sokat kellett várni, de az elmúlt két évben sikerült komoly eredményeket elérnie. A tetőre telepített napelemekkel egy háztartás rengeteg pénzt spórolhat, sokaknak azonban esztétikai kifogásaik vannak az ilyen beruházásokkal kapcsolatban. Számukra jelenthetnek megoldást a költségesebb, de jóval szebb napelemes cserepek, amelyeket a hagyományos cserepekhez hasonlóan lehet beilleszteni a tetőszerkezetbe. A technológia a 2000-es években jelent meg, 2012 januárjában pedig már egy magyar fejlesztésű, forradalmi terméktől volt hangos a hazai sajtó. Tóth Miklós találmányának szabadalmát 180 országban védette le, és arra számított, hogy nem csupán Magyarországon fog beindulni a gyártás.
„A gyártás itthon fog történni, de jelenleg is tárgyalásban vagyunk európai és tengerentúli gyártóbázis beindításáról is, még ebben az évben” – tette hozzá. Tóth Miklós az interjúban a hazai befektetőkkel kapcsolatos csalódásairól is beszélt. A projekt azonban 2014-ben sem robbant be, 2016-ban ráadásul a Tesla bemutatta saját fejlesztésű napelemes tetőcserepét. A termék hamar nagy népszerűségre tett szert, miközben a magyar találmányról megint nem nagyon lehetett hallani, és végül feledésbe is merült. A Teslát egyébként többen is megvádolták lopással, utóbb pedig más, hasonló termékek is megjelentek a piacon.
A Terrán Generonnak sikerült
A fejlesztés nem csupán Amerikában lendült fel, a százéves múltú, magyarországi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is elkezdte létrehozni saját napelemes tetőcserepét. A 2017 szeptemberében bejelentett projektben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is részt vett, az első darabok pedig némi csúszással, 2019-ben kerültek forgalomba. A Terrán Generont egy 2019. áprilisi kiállításon mutatták be először. Márciusban a vállalat ügyvezető igazgatója azt mondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ennek 15-20 százalékát, azaz mintegy 20-40 négyzetmétert kell lefedni a napelemes cserepekkel ahhoz, hogy a rendszer ellássa a háztartás áramfogyasztását. A vállalat honlapján ekkor azt írta, egy Magyarországon átlagosnak számító 6 kWp-os napelemes rendszer Terrán Generonnal, teljes körű szolár kivitelezéssel, inverterrel és szolgáltatói ügyintézéssel nagyjából 3,9 millió forintba kerül.

A tapasztalatok alapján ugyanakkor általában ennél kisebb teljesítményű rendszer is elegendő. Egy átlagos magyar háztartás éves energiaigényét optimális tájolás esetén egy 2 kW csúcsteljesítményű rendszer is kielégítheti, ennek kiépítését mindennel együtt megközelítőleg bruttó 2 millió forintra becsülik. A Terrán szerint a beruházás már közép távon megtérül, a napelemes cserepek megjelenése pedig szinte teljesen megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. Fontos kiemelni, hogy a magyar terméket csak Terrán Zenit és Terrán Rundo, illetve ilyen típusúvá átalakított tetőfedésbe építhető be. 2021 márciusára a Generont már több mint száz épületre telepítették, ekkor derült ki, hogy a cég külön gyártósort tervez beindítani Pécsett. Idén márciusban még májusra várták a próbagyártás megkezdését, 2021-ben pedig összesen mintegy 250 otthon és középület tetőébe akarták beépíteni a napelemes rendszert. A Terrán esetében egyébként, sok más hazai vállalathoz hasonlóan, fellendülést hozott az otthonfelújítási program, a támogatás révén sokan érdeklődtek a Generon iránt.
A pécsi gyár végül csak tavaly szeptember második felében nyitott meg. Gódi Attila, a Terrán ügyvezető igazgatója az avatóünnepségen kiemelte: az új beruházással már három magyarországi és két határon túli gyárban állítják elő a cég termékeit, a napelemes tetőcserepek pedig a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülnek. Ekkorra a terméket már több mint 200 épületre telepítették.

Zöld Energia
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
Új szabályozás lépett életbe július 1-jén, amely előírja a háztartási napelemes rendszerek adatainak regisztrálását a rugalmasabb hálózatirányítás érdekében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe a hazai háztartási napelemes rendszerek üzemeltetői számára. A szabályozás célja, hogy pontosabb kép készüljön az otthoni áramtermelésről és fogyasztásról, ami megkönnyíti az energiarendszer rugalmas és biztonságos irányítását. Az intézkedést az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte, illeszkedve a klímavédelmi vállalásokhoz és a nemzeti energiaszuverenitás erősítéséhez. A napenergia hazai adottságok mellett kiemelten fontos megújuló forrás, szerepe várhatóan tovább nő. Háztartási méretű kiserőműnek minősül minden olyan villamosenergia-termelő berendezés, például napelemes rendszer vagy kisebb szélerőmű, amelynek névleges teljesítőképessége legfeljebb 50 kVA, és az adott felhasználási hely hálózatból vételezett áramigényét csökkenti. Az új előírás minden HMKE-t üzemeltető magánszemélyre és cégre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a rendszer korábban vagy most kerül telepítésre.
Az adatszolgáltatás két típusú információra terjed ki. Az első a törzsadatok köre, vagyis az inverter beazonosításához szükséges alapadatok megadása a kijelölt online felületen. A második a termelési adatok köre, amely az inverter működéséből származó műszaki információkat jelenti. A rendelet szerint a július 1. előtt üzembe helyezett rendszerek tulajdonosai 60 napon belül kötelesek pótolni a törzsadatokat. A termelési adatok továbbítását azok az inverterek tudják teljesíteni, amelyek jelenlegi állapotukban adatkapcsolatra képesek. Amennyiben az adott típus és telepítés nem alkalmas hálózati adatküldésre, a kötelezettség az inverter bármilyen okból történő cseréjéig nem áll fenn. A már működő HMKE-k üzemeltetőit az adatszolgáltatás miatt semmilyen fejlesztési vagy működtetési többletköltség nem terhelheti.
Az újonnan induló rendszerek esetében szigorúbbak a követelmények. A július 1. után benyújtott üzembe helyezési kérelmeknél az azonosításhoz szükséges törzsadatokat az elosztói engedélyes adja át, így a felhasználónak ezzel nincs külön teendője. Ugyanakkor a termelési adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása és folyamatos teljesítése már kötelező, vagyis új HMKE csak adatkapcsolatra alkalmas inverterrel helyezhető üzembe. Kivételt az internetlefedettség hiánya vagy igazoltan nem megfelelő minősége jelenthet.
A termelési adatok továbbítására két megoldás közül lehet választani. Ha a tulajdonos a telepítéskor gyártói adatkapcsolatot létesít, akkor a FEAK Zrt. és az adott gyártó közötti megállapodás alapján az adatok automatikusan, háttérben jutnak el a rendszerirányítás felé. Ha valaki nem kíván gyártói kapcsolódást, akkor saját költségén telepített külső adatgyűjtő eszközzel teljesítheti a kötelezettséget. A már meglévő, de adatkapcsolatra nem képes inverterek esetén a fent említett mentesség életbe lép, és a csere időpontjáig nem szükséges külön beruházás.
A szabályozás összességében a rendszerátláthatóságot és a hálózat stabilitását szolgálja. A pontosabb, valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók és a döntéshozók megalapozottabban reagáljanak a napenergia termelés ingadozásaira, hatékonyabban tervezzék a hálózati fejlesztéseket, és hosszabb távon még több megújuló kapacitást integráljanak a hazai villamosenergia-rendszerbe. Az érintetteknek érdemes ellenőrizniük saját rendszerük képességeit és a határidőket, hogy a kötelezettséget zökkenőmentesen teljesítsék.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában