Zöldinfó
Így vegyen használt kütyüt karácsonyra
Akár mobiltelefonról, akár táblagépről vagy számítógépről van szó, érdemes első körben az ismerősök közt kérdezősködni. Mit érdemes venni, és mire figyeljünk, ha idegentől vásárolunk?
A legújabb iPhone újonnan 220 ezer forintba kerül, az egy generációval korábbi modell azonban már feleannyiért beszerezhető: nem véletlen, hogy a nagyobb tudású mobilokra használtan is nagy a kereslet.
Bár egy wifis táblagép vagy egy laptop is lehet lopott, ha egy mobiltelefont vagy mobilinternetes tabletet veszünk, annak lopott példányait az IMEI-azonosító alapján a szolgáltatók le is tiltják: ezekkel többé nem lehet telefonálni vagy adatot forgalmazni sem a hazai, sem a GSM Szövetség tiltólistáját átvevő nemzetközi hálózatokon. Azt ugyan még a vásárláskor kipróbálhatjuk, hogy felcsatlakozik-e a készülék, ám az is lehetséges, hogy azt szándékosan, csalás céljából vásárolták – így megvan hozzá a doboz és a számla is – , ezért a telefont csak később tiltják le.
Ez olyan esetben lehetséges, ha például valaki a legkedvezőbb akciós áron, kétéves hűséggel megvesz egy csúcsmobilt, majd soha többet nem fizet egyetlen törlesztőrészletet sem. Ilyen esetben a szolgáltató jogosult letiltani a készüléket a hálózatokról, és ezt a tiltást utólag már meg sem lehet szüntetni, a feketelistán lévő készülék mobilhálózaton többé nem használható, akárhogy is bizonyítja a vevő a jóhiszeműségét. Ezért érdemes megbízható, ismert kereskedésben vásárolni használt telefont, ahova vissza lehet vinni ilyen probléma esetén.
Lehet, hogy elázott, vagy gagyin javították
Még egy teljesen legális háttérrel rendelkező készülék is rejthet nemkívánatos meglepetéseket. Az iPhone-ok és iPadek szerelésével foglalkozó APPSolute szervizben az Origónak elmondták, hogy első körben a sérüléseket kell megvizsgálni a telefonokon és a táblagépeken, utána pedig azt, hogy nem ázott-e meg a készülék. Ezt a jelzőt többek közt a fülhallgató-bemenet belsejében, illetve az iPhone 5-nél a SIM-kártya tartója mellett helyezik el: ha az anyagot valaha érte nedvesség, az indikátor színe rózsaszín vagy vörös lesz. Hasonló indikátor a különböző androidos készülékeken is megtalálható, de elhelyezésük nem szabványos: a Samsung Galaxy S4 esetében például az akkumulátor foglalatában van egy ilyen.
Házilag nem igazán lehet megállapítani, de egy szervizben való vizsgálat során az is kiderülhet, ha az iPhone – vagy más, drága okosmobil – belsejében utángyártottra cseréltek alkatrészeket, amelyek sokszor gyatrább minőségűek lehetnek. Ennél a társaságnál egy iPhone bevizsgálása hivatalos szakvéleménnyel ötezer forintba kerül, de ekkor az akkumulátor teljesítményét is pontosan lemérik egy műszerrel. Az új iPadek esetében a hasonló vizsgálat drágább, azokon ugyanis ragasztva vannak a fő alkatrészek, a szétszedés során tönkremegy a speciális, pormentesítő, tömítő ragasztás a képernyő körül, amelyet az összeszereléshez pótolni kell.
Az Appsolute szervizesei szerint az Apple táblagépéből nem érdemes rossz csatlakozóval vagy gyenge akkumulátorral bíró példányt vásárolni, ezek cseréje a bonyolult szétszedés miatt jelentősen megnöveli költségeket. Az iPhone-ból a tavaly megjelent 5-ös, az iPadből a Mini és a 4-es Retina modellek számítanak a legjobb ár-érték arányúnak, ezek már a cég új, Lightning csatlakozójával rendelkeznek, így az új tartozékokkal is kompatibilisek.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés