Zöldinfó
Így vegyen használt kütyüt karácsonyra
Akár mobiltelefonról, akár táblagépről vagy számítógépről van szó, érdemes első körben az ismerősök közt kérdezősködni. Mit érdemes venni, és mire figyeljünk, ha idegentől vásárolunk?
A legújabb iPhone újonnan 220 ezer forintba kerül, az egy generációval korábbi modell azonban már feleannyiért beszerezhető: nem véletlen, hogy a nagyobb tudású mobilokra használtan is nagy a kereslet.
Bár egy wifis táblagép vagy egy laptop is lehet lopott, ha egy mobiltelefont vagy mobilinternetes tabletet veszünk, annak lopott példányait az IMEI-azonosító alapján a szolgáltatók le is tiltják: ezekkel többé nem lehet telefonálni vagy adatot forgalmazni sem a hazai, sem a GSM Szövetség tiltólistáját átvevő nemzetközi hálózatokon. Azt ugyan még a vásárláskor kipróbálhatjuk, hogy felcsatlakozik-e a készülék, ám az is lehetséges, hogy azt szándékosan, csalás céljából vásárolták – így megvan hozzá a doboz és a számla is – , ezért a telefont csak később tiltják le.
Ez olyan esetben lehetséges, ha például valaki a legkedvezőbb akciós áron, kétéves hűséggel megvesz egy csúcsmobilt, majd soha többet nem fizet egyetlen törlesztőrészletet sem. Ilyen esetben a szolgáltató jogosult letiltani a készüléket a hálózatokról, és ezt a tiltást utólag már meg sem lehet szüntetni, a feketelistán lévő készülék mobilhálózaton többé nem használható, akárhogy is bizonyítja a vevő a jóhiszeműségét. Ezért érdemes megbízható, ismert kereskedésben vásárolni használt telefont, ahova vissza lehet vinni ilyen probléma esetén.
Lehet, hogy elázott, vagy gagyin javították
Még egy teljesen legális háttérrel rendelkező készülék is rejthet nemkívánatos meglepetéseket. Az iPhone-ok és iPadek szerelésével foglalkozó APPSolute szervizben az Origónak elmondták, hogy első körben a sérüléseket kell megvizsgálni a telefonokon és a táblagépeken, utána pedig azt, hogy nem ázott-e meg a készülék. Ezt a jelzőt többek közt a fülhallgató-bemenet belsejében, illetve az iPhone 5-nél a SIM-kártya tartója mellett helyezik el: ha az anyagot valaha érte nedvesség, az indikátor színe rózsaszín vagy vörös lesz. Hasonló indikátor a különböző androidos készülékeken is megtalálható, de elhelyezésük nem szabványos: a Samsung Galaxy S4 esetében például az akkumulátor foglalatában van egy ilyen.
Házilag nem igazán lehet megállapítani, de egy szervizben való vizsgálat során az is kiderülhet, ha az iPhone – vagy más, drága okosmobil – belsejében utángyártottra cseréltek alkatrészeket, amelyek sokszor gyatrább minőségűek lehetnek. Ennél a társaságnál egy iPhone bevizsgálása hivatalos szakvéleménnyel ötezer forintba kerül, de ekkor az akkumulátor teljesítményét is pontosan lemérik egy műszerrel. Az új iPadek esetében a hasonló vizsgálat drágább, azokon ugyanis ragasztva vannak a fő alkatrészek, a szétszedés során tönkremegy a speciális, pormentesítő, tömítő ragasztás a képernyő körül, amelyet az összeszereléshez pótolni kell.
Az Appsolute szervizesei szerint az Apple táblagépéből nem érdemes rossz csatlakozóval vagy gyenge akkumulátorral bíró példányt vásárolni, ezek cseréje a bonyolult szétszedés miatt jelentősen megnöveli költségeket. Az iPhone-ból a tavaly megjelent 5-ös, az iPadből a Mini és a 4-es Retina modellek számítanak a legjobb ár-érték arányúnak, ezek már a cég új, Lightning csatlakozójával rendelkeznek, így az új tartozékokkal is kompatibilisek.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés