Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Indulhat az elektromos Moszkvicsok gyártása

Létrehozva:

|

Megkezdődött a Moszkvics 3 crossover sorozatgyártása az egykori Renault Oroszország gyárában szerdán az orosz fővárosban.

Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, az ipari és kereskedelmi minisztérium vezetője a gyártósor ünnepélyes megnyitásán kijelentette, hogy az üzemben még az idén megkezdődik elektromos autók gyártása is, írta az okodrive.hu. Jelezte, hogy az új crossover értékesítése decemberben kezdődik. “A közeljövő feladata, hogy 2023 végéig helyi beszállítók bevonásával létrehozzuk a teljesen szétszerelt egységek (CKD) összeszerelési folyamatait. A következő lépés a saját univerzális platform létrehozása lesz a hazai elektromos autó számára, amely gyártásának megkezdését 2025 végére tervezzük” – mondta. Az eseményen jelen volt Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere és Dmitrij Pronyin, a Moszkvics autógyár vezérigazgatója is. Az orosz piacról az ukrajnai háború miatt távozó Renault oroszországi eszközei májusban kerültek orosz állami tulajdonba. A Renault Rosszija üzeme a moszkvai önkormányzat ellenőrzése alá került, ahol az év végéig várhatóan 600 gépkocsit szerelnek össze, közöttük 200 elektromos autót. Szobjanyin polgármester közölte: arra számít, hogy 2023-ban az üzem ugyanannyi autót fog gyártani, mint a Renault idején.

Májusban jelentették be, hogy a Renault Rosszija részvényeit 100 százalékban Moszkva város, a Renaultnak az Avtovazban lévő 67,69 százalékos részesedését pedig az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumnak alárendelt Központi Járműipari Kutatóintézet (NAMI) kapta meg, valamint hogy az orosz fővárosban újraindul a Moszkvics brand gyártása. A Renaultnak a következő hat évben lehetősége lesz az Avtovazban lévő részesedésének visszavásárlására. A Moszkvics szovjet és orosz autógyár 1930-tól 2010-ig működött, amikor ezen a néven csődeljárás keretében hivatalosan felszámolták. Kapacitásai 1998-ban a Renault Rosszija irányítása alá kerültek, és már a francia márka autóit gyártották.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák