Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ismét meghirdeti az Ugrás a jövőbe című kreatív pályázatot a MOME

Január 27-től lehet jelentkezni a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Ugrás a jövőbe című ötletversenyére.

Létrehozva:

|

A pályázatra 7-10. osztályos diákok terveit, elképzeléseit várják, melyben bemutatják, hogyan képzelik el a jövőt, milyen lesz szerintük a világ húsz év múlva – olvasható a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a MOME kezdeményezésének az a célja, hogy megmutassa, a tervezés egy gondolkodásmód, melyet elsajátítva bárki a jövő alakítója lehet. Az Ugrás a jövőbe kreatív pályázat idén is többek között olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy milyen lesz az élet 2043-ban; valamint hogy a mai kiskamaszok hogyan képzelik a világot 20 év múlva. A pályázat arra bíztatja a hazai és határon túli tizenéveseket, hogy osszák meg elképzeléseiket a jövőről.

A pályázatra 2022-ben 400 diák jelentkezett. Tavaly napelemgomba, bogárszedő robot és inkluzív társasjáték terve nyert, a pályázatra benyújtott pályaművek messze felülmúlták a zsűri és a szervezők előzetes várakozásait – olvasható a közleményben. Mint fogalmaztak, a pályázat nemcsak a csapatmunkára, de a designgondolkodás megismerésére is egyedülálló lehetőséget kínál. A versenyre 2-5 fős csapatokban lehet jelentkezni, a második fordulóba jutó csapatokat pedig a több hónapos intenzív felkészítőmunka során az egyetemen oktató tanárok mentorként kísérik. A legjobb pályamunkákat a második forduló végén rangos szakemberekből álló zsűri választja ki. A fődíj – a MakerBot Sketch 3D nyomtató – mellett további értékes nyereményeket kaphatnak a díjazottak.

A pályázók analóg, digitális vagy vegyes technikával készített tervekkel nevezhetnek. A versenyre regisztrált csapatok egy felkészítő programon vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a pályamunkák elkészítéséhez – olvasható az összegzésben. A csapatok március 15-ig jelentkezhetnek a regisztrációs űrlap kitöltésével a www.ugrasajovobe.mome.hu weboldalon.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák