Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot a rijekai finomító

Befejeződött a rijekai finomító tervezett nagyleállása, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot – jelentette be csütörtökön az INA horvát olajipari vállalat.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elvégzett felújítás lehetővé teszi az INA számára a rijekai olajfinomító korszerűsítésének hatékony folytatását. Ez jelenleg Horvátország legnagyobb és legértékesebb ipari projektje, amelybe több mint 630 millió eurót fektet a vállalat. Az INA rijekai finomítója a késleltetett kokszoló nagyfelújítása miatt 2022 novemberében állt le. Erre a kénvisszanyerő egységek (SRU) és hidrokrakkolás folyamategységek (HCU) korszerűsítése és kapacitásnövelése miatt volt szükség, mert így ezek megfelelnek a nehéz maradékok kezelésére szolgáló új üzem szükségleteinek. Az üzembe helyezés alkalmából a rijekai finomítóba látogatott Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter és Ratatics Péter, az INA igazgatótanácsának elnöke. Filipovic a sajtónak úgy nyilatkozott: az INA 630 millió eurós befektetésével biztosítva van a horvátországi finomítói üzletág jövője.

Úgy vélte: ez nem pusztán üzleti kérdés volt, nemcsak az olajszármazékok feldolgozásáról szól, hanem Horvátország energiabiztonságának is fontos eleme, amely a kormány által végrehajtott intézkedésekkel együtt ellenállóbbá teszi az országot az esetleges külső megrázkódtatásokkal és a környezeti változásokkal szemben. Ratatics rámutatott: a projekt e részének megvalósításával még egy lépéssel közelebb kerültek a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló kokszolóüzem építésének befejezéséhez, várhatóan 2024 közepére. Több okból is ez az egyik legfontosabb projektje az INA-nak: biztosítja a finomítói működés hosszú távú fenntarthatóságát, megszünteti a szankciók hatálya alá eső termékektől való függőséget, és csökkenti a szükséges gázolajimportot. Mindez pedig hozzájárul a horvát és az INA által működtetett más piacok ellátási biztonságának növeléséhez – húzta alá. Vedrana Janjic, a rijekai olajfinomító korszerűsítési projektjének igazgatója elmondta: a további munkálatok a finomító működése közben történnek majd, a következő tervezett leállítás 2024 elején várható rendszeres nagyjavítás miatt.

Jelezte továbbá, hogy a következő időszakban a maradékfeldolgozó üzemben folytatódnak a munkálatok. Az év végéig befejezik a koksztárolók építését, a leendő kokszdaru nyomvonalának kialakítását, továbbá az új kikötő és a siló megépítését, a hozzátartozó új infrastruktúrával együtt. Az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a társaságban.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák