

Zöldinfó
Ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot a rijekai finomító
Befejeződött a rijekai finomító tervezett nagyleállása, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot – jelentette be csütörtökön az INA horvát olajipari vállalat.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elvégzett felújítás lehetővé teszi az INA számára a rijekai olajfinomító korszerűsítésének hatékony folytatását. Ez jelenleg Horvátország legnagyobb és legértékesebb ipari projektje, amelybe több mint 630 millió eurót fektet a vállalat. Az INA rijekai finomítója a késleltetett kokszoló nagyfelújítása miatt 2022 novemberében állt le. Erre a kénvisszanyerő egységek (SRU) és hidrokrakkolás folyamategységek (HCU) korszerűsítése és kapacitásnövelése miatt volt szükség, mert így ezek megfelelnek a nehéz maradékok kezelésére szolgáló új üzem szükségleteinek. Az üzembe helyezés alkalmából a rijekai finomítóba látogatott Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter és Ratatics Péter, az INA igazgatótanácsának elnöke. Filipovic a sajtónak úgy nyilatkozott: az INA 630 millió eurós befektetésével biztosítva van a horvátországi finomítói üzletág jövője.
Úgy vélte: ez nem pusztán üzleti kérdés volt, nemcsak az olajszármazékok feldolgozásáról szól, hanem Horvátország energiabiztonságának is fontos eleme, amely a kormány által végrehajtott intézkedésekkel együtt ellenállóbbá teszi az országot az esetleges külső megrázkódtatásokkal és a környezeti változásokkal szemben. Ratatics rámutatott: a projekt e részének megvalósításával még egy lépéssel közelebb kerültek a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló kokszolóüzem építésének befejezéséhez, várhatóan 2024 közepére. Több okból is ez az egyik legfontosabb projektje az INA-nak: biztosítja a finomítói működés hosszú távú fenntarthatóságát, megszünteti a szankciók hatálya alá eső termékektől való függőséget, és csökkenti a szükséges gázolajimportot. Mindez pedig hozzájárul a horvát és az INA által működtetett más piacok ellátási biztonságának növeléséhez – húzta alá. Vedrana Janjic, a rijekai olajfinomító korszerűsítési projektjének igazgatója elmondta: a további munkálatok a finomító működése közben történnek majd, a következő tervezett leállítás 2024 elején várható rendszeres nagyjavítás miatt.
Jelezte továbbá, hogy a következő időszakban a maradékfeldolgozó üzemben folytatódnak a munkálatok. Az év végéig befejezik a koksztárolók építését, a leendő kokszdaru nyomvonalának kialakítását, továbbá az új kikötő és a siló megépítését, a hozzátartozó új infrastruktúrával együtt. Az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a társaságban.

Zöldinfó
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.
Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek