Zöld Energia
Itt a világ legőrültebb és legszebb szélkereke
Holland mérnökök újra feltalálták a szélkereket. A mozgó alkatrészek nélküli szélerőművet egy panoráma-óriáskerék közepébe építenék. A berendezés látványként is izgalmas, nem kizárólag környezetvédelmi szempontból.
Sokan vannak, akik még azt sem szeretnék hogy otthonuktól pár kilométer távolságban szélerőmű épüljön, mert csúnyának tartják a látványát. Ők azok, akik valószínűleg soha nem költöznének egy szélerőmű tövébe. Egy holland cég viszont abban bízik, hogy az ő szélkerekük lesz olyan vonzó, hogy évente másfél millióan fordulnak majd meg benne. A „benne” szó nem véletlen. A Holland Szélkerék (Dutch Windwheel) két, egymásba kapcsolódó, óriási gyűrűből épülne fel Rotterdam kikötőjében. A szerkezet magassága 174 méter lenne. A talapzatot a víz alá rejtenék, tehát úgy nézne ki, mintha lebegne.
Látványosság és energiatermelés
A külső kerék panoráma-óriáskerékként funkcionálna, amelynek negyven kabinjából lehetne bámulni Európa legnagyobb kikötőjének panorámáját, valamint Delft, Dordrecht, valamint a holland közigazgatás központja, Hága is látható lenne a távolban. A belső kerék a tulajdonképpeni szélkerék, de nem csak műszaki berendezések kapnának benne helyet. Az acél-üveg szerkezetben helyeznék el az éttermet, a kilátóteraszt, egy hotelt, a kereskedelmi egységeket, valamint lakásokat is.
Hogyan lehet egy szélkerékben lakni?
Azért, mert a belső kerék nem mozog. A berendezés nem csak építészetileg teljesen szokatlan megoldás, hanem a szélenergia-hasznosítás területén is. A kerékbe vízszintes irányban csöveket szerelnek. Mindegyik (leszigetelt) csövön számos elektróda és fúvóka helyezkedik el.
A fúvókákból folyamatosan pozitívan töltött vízmolekulák áramlanak ki. Amint a párát elfújja a szél, a szerkezet körül elektromos mező keletkezik, amely elektromossággá alakítható, és továbbítható a hálózatra.
A megtermelt áram mennyisége függ a szélsebességtől, a páracseppek sűrűségétől (számától), és az elektromos mező erejétől. Az eljárást a Delfti Műszaki Egyetem két kutatója, Johan Smit és Dhiradi Djairam fejlesztette ki.
Nincs surrogás, mozgás, csak megújuló energia
Ebben a szélerőműben tehát nincs mozgó alkatrész, nem zajos, nincsenek lapátjai, és látványnak sem utolsó. Az építmény ezen felül hasznosítja az esővizet, napelemeket is szerelnek rá, továbbá a keletkező szemétből biogázt állít elő, amelyet szintén áramtermelésre lehet hasznosítani. Talán lesznek egypáran, akik tényleg ott akarnak lakni benne.
forrás: origo.hu
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés