Zöld Energia

Itt a világ legőrültebb és legszebb szélkereke

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-02-25

Szerző:

Hell

Holland mérnökök újra feltalálták a szélkereket. A mozgó alkatrészek nélküli szélerőművet egy panoráma-óriáskerék közepébe építenék. A berendezés látványként is izgalmas, nem kizárólag környezetvédelmi szempontból.

Sokan vannak, akik még azt sem szeretnék hogy otthonuktól pár kilométer távolságban szélerőmű épüljön, mert csúnyának tartják a látványát. Ők azok, akik valószínűleg soha nem költöznének egy szélerőmű tövébe. Egy holland cég viszont abban bízik, hogy az ő szélkerekük lesz olyan vonzó, hogy évente másfél millióan fordulnak majd meg benne. A „benne” szó nem véletlen. A Holland Szélkerék (Dutch Windwheel) két, egymásba kapcsolódó, óriási gyűrűből épülne fel Rotterdam kikötőjében. A szerkezet magassága 174 méter lenne. A talapzatot a víz alá rejtenék, tehát úgy nézne ki, mintha lebegne.

Látványosság és energiatermelés
A külső kerék panoráma-óriáskerékként funkcionálna, amelynek negyven kabinjából lehetne bámulni Európa legnagyobb kikötőjének panorámáját, valamint Delft, Dordrecht, valamint a holland közigazgatás központja, Hága is látható lenne a távolban. A belső kerék a tulajdonképpeni szélkerék, de nem csak műszaki berendezések kapnának benne helyet. Az acél-üveg szerkezetben helyeznék el az éttermet, a kilátóteraszt, egy hotelt, a kereskedelmi egységeket, valamint lakásokat is.

Hogyan lehet egy szélkerékben lakni?
Azért, mert a belső kerék nem mozog. A berendezés nem csak építészetileg teljesen szokatlan megoldás, hanem a szélenergia-hasznosítás területén is. A kerékbe vízszintes irányban csöveket szerelnek. Mindegyik (leszigetelt) csövön számos elektróda és fúvóka helyezkedik el.
A fúvókákból folyamatosan pozitívan töltött vízmolekulák áramlanak ki. Amint a párát elfújja a szél, a szerkezet körül elektromos mező keletkezik, amely elektromossággá alakítható, és továbbítható a hálózatra.

A megtermelt áram mennyisége függ a szélsebességtől, a páracseppek sűrűségétől (számától), és az elektromos mező erejétől. Az eljárást a Delfti Műszaki Egyetem két kutatója, Johan Smit és Dhiradi Djairam fejlesztette ki.

Nincs surrogás, mozgás, csak megújuló energia
Ebben a szélerőműben tehát nincs mozgó alkatrész, nem zajos, nincsenek lapátjai, és látványnak sem utolsó. Az építmény ezen felül hasznosítja az esővizet, napelemeket is szerelnek rá, továbbá a keletkező szemétből biogázt állít elő, amelyet szintén áramtermelésre lehet hasznosítani. Talán lesznek egypáran, akik tényleg ott akarnak lakni benne.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:Dutch Windwheel szélerőmű szélkerék zöld energia

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom