Zöld Energia
Itt a világ legőrültebb és legszebb szélkereke
Holland mérnökök újra feltalálták a szélkereket. A mozgó alkatrészek nélküli szélerőművet egy panoráma-óriáskerék közepébe építenék. A berendezés látványként is izgalmas, nem kizárólag környezetvédelmi szempontból.
Sokan vannak, akik még azt sem szeretnék hogy otthonuktól pár kilométer távolságban szélerőmű épüljön, mert csúnyának tartják a látványát. Ők azok, akik valószínűleg soha nem költöznének egy szélerőmű tövébe. Egy holland cég viszont abban bízik, hogy az ő szélkerekük lesz olyan vonzó, hogy évente másfél millióan fordulnak majd meg benne. A „benne” szó nem véletlen. A Holland Szélkerék (Dutch Windwheel) két, egymásba kapcsolódó, óriási gyűrűből épülne fel Rotterdam kikötőjében. A szerkezet magassága 174 méter lenne. A talapzatot a víz alá rejtenék, tehát úgy nézne ki, mintha lebegne.
Látványosság és energiatermelés
A külső kerék panoráma-óriáskerékként funkcionálna, amelynek negyven kabinjából lehetne bámulni Európa legnagyobb kikötőjének panorámáját, valamint Delft, Dordrecht, valamint a holland közigazgatás központja, Hága is látható lenne a távolban. A belső kerék a tulajdonképpeni szélkerék, de nem csak műszaki berendezések kapnának benne helyet. Az acél-üveg szerkezetben helyeznék el az éttermet, a kilátóteraszt, egy hotelt, a kereskedelmi egységeket, valamint lakásokat is.
Hogyan lehet egy szélkerékben lakni?
Azért, mert a belső kerék nem mozog. A berendezés nem csak építészetileg teljesen szokatlan megoldás, hanem a szélenergia-hasznosítás területén is. A kerékbe vízszintes irányban csöveket szerelnek. Mindegyik (leszigetelt) csövön számos elektróda és fúvóka helyezkedik el.
A fúvókákból folyamatosan pozitívan töltött vízmolekulák áramlanak ki. Amint a párát elfújja a szél, a szerkezet körül elektromos mező keletkezik, amely elektromossággá alakítható, és továbbítható a hálózatra.
A megtermelt áram mennyisége függ a szélsebességtől, a páracseppek sűrűségétől (számától), és az elektromos mező erejétől. Az eljárást a Delfti Műszaki Egyetem két kutatója, Johan Smit és Dhiradi Djairam fejlesztette ki.
Nincs surrogás, mozgás, csak megújuló energia
Ebben a szélerőműben tehát nincs mozgó alkatrész, nem zajos, nincsenek lapátjai, és látványnak sem utolsó. Az építmény ezen felül hasznosítja az esővizet, napelemeket is szerelnek rá, továbbá a keletkező szemétből biogázt állít elő, amelyet szintén áramtermelésre lehet hasznosítani. Talán lesznek egypáran, akik tényleg ott akarnak lakni benne.
forrás: origo.hu
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés