Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Izgalmas fejlesztés a napelemes üvegház, eper terem a panelek alatt

Egy franciaországi farmon egyszerre termelik az energiát és termesztik az epret.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikára specializálódott Insolight egy 3000 négyzetméteres üvegházi beruházást indított el egy franciaországi eperfarmmal együttműködésben – számol be a PV Magazine. A létesítmény napelemeket, árnyékolókat és egy esővízgyűjtő rendszert kombinál. Bár évtizedek óta létezik, az agrofotovoltaika leginkább az elmúlt években kezdett el terjedni a technológiai előrelépéseknek köszönhetően. A megközelítés lényege, hogy a napelemeket mezőgazdasági alkalmazásokkal kombinálják, előfordul például, hogy a növények termesztésére épített üvegházak tetőrendszerében áttetsző napelem-modulok kapjanak helyet, ami bizonyos növényfajok esetében még elő is segítheti a növekedést. A svájci Insolight cég által bejelentett 3000 négyzetméteres agrofotovoltaikus üvegházas projekt Baszkföld franciaországi részén, a spanyol-francia határtól nem messze, Sames községben indult meg. A 190 kW beépített teljesítményű létesítmény várhatóan évente mintegy 260 MWh energiát termel majd, ami körülbelül 50 háztartás fogyasztásának felel meg. Az energiát első körben helyben fogyasztják el, a többletet pedig az ország S21 fotovoltaikus rendeletének megfelelően a francia EDF közműszolgáltatónak értékesítik tovább. A helyszín egy félig átlátszó napelemekkel és az árnyékoláshoz igazodó, eltávolítható ernyőkkel fedett üvegházból áll. Az Etchélécu Farm tulajdonosai azt remélik, hogy közel 15%-kal növelhetik epertermelésüket.

A gazdáknak 2018-ban nagyon alacsony terméssel kellett szembenézniük az éghajlati hatások miatt. Termésük védelme érdekében új üvegházat építettek, amelyet árnyékolópanelekkel, esővíz-visszanyerő rendszerrel és napelemekkel szereltek fel. Az üvegházban körülbelül 15 ezer eperpalántát tartanak a földtől körülbelül 1 méterre lévő ültetőkben, termésükkel a baszk partvidék éttermeit látják el.

Az Insolight agrivoltaikus üvegházmodelljét már használják Svájcban, a Contheyben található Agroscope mezőgazdasági kutatóközpontban. A napelemeket 2022 óta tesztelik egy málnaültetvényen. Az eredményeket 2026-tól fogják kiértékelni a dinamikus fényviszonyoknak a növények fejlődésére gyakorolt hatására összpontosítva.

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák