Zöld Energia
Izgalmas fejlesztés a napelemes üvegház, eper terem a panelek alatt
Egy franciaországi farmon egyszerre termelik az energiát és termesztik az epret.
Az agrofotovoltaikára specializálódott Insolight egy 3000 négyzetméteres üvegházi beruházást indított el egy franciaországi eperfarmmal együttműködésben – számol be a PV Magazine. A létesítmény napelemeket, árnyékolókat és egy esővízgyűjtő rendszert kombinál. Bár évtizedek óta létezik, az agrofotovoltaika leginkább az elmúlt években kezdett el terjedni a technológiai előrelépéseknek köszönhetően. A megközelítés lényege, hogy a napelemeket mezőgazdasági alkalmazásokkal kombinálják, előfordul például, hogy a növények termesztésére épített üvegházak tetőrendszerében áttetsző napelem-modulok kapjanak helyet, ami bizonyos növényfajok esetében még elő is segítheti a növekedést. A svájci Insolight cég által bejelentett 3000 négyzetméteres agrofotovoltaikus üvegházas projekt Baszkföld franciaországi részén, a spanyol-francia határtól nem messze, Sames községben indult meg. A 190 kW beépített teljesítményű létesítmény várhatóan évente mintegy 260 MWh energiát termel majd, ami körülbelül 50 háztartás fogyasztásának felel meg. Az energiát első körben helyben fogyasztják el, a többletet pedig az ország S21 fotovoltaikus rendeletének megfelelően a francia EDF közműszolgáltatónak értékesítik tovább. A helyszín egy félig átlátszó napelemekkel és az árnyékoláshoz igazodó, eltávolítható ernyőkkel fedett üvegházból áll. Az Etchélécu Farm tulajdonosai azt remélik, hogy közel 15%-kal növelhetik epertermelésüket.
A gazdáknak 2018-ban nagyon alacsony terméssel kellett szembenézniük az éghajlati hatások miatt. Termésük védelme érdekében új üvegházat építettek, amelyet árnyékolópanelekkel, esővíz-visszanyerő rendszerrel és napelemekkel szereltek fel. Az üvegházban körülbelül 15 ezer eperpalántát tartanak a földtől körülbelül 1 méterre lévő ültetőkben, termésükkel a baszk partvidék éttermeit látják el.
Az Insolight agrivoltaikus üvegházmodelljét már használják Svájcban, a Contheyben található Agroscope mezőgazdasági kutatóközpontban. A napelemeket 2022 óta tesztelik egy málnaültetvényen. Az eredményeket 2026-tól fogják kiértékelni a dinamikus fényviszonyoknak a növények fejlődésére gyakorolt hatására összpontosítva.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
