Zöld Energia
Izgalmas fejlesztés a napelemes üvegház, eper terem a panelek alatt
Egy franciaországi farmon egyszerre termelik az energiát és termesztik az epret.
Az agrofotovoltaikára specializálódott Insolight egy 3000 négyzetméteres üvegházi beruházást indított el egy franciaországi eperfarmmal együttműködésben – számol be a PV Magazine. A létesítmény napelemeket, árnyékolókat és egy esővízgyűjtő rendszert kombinál. Bár évtizedek óta létezik, az agrofotovoltaika leginkább az elmúlt években kezdett el terjedni a technológiai előrelépéseknek köszönhetően. A megközelítés lényege, hogy a napelemeket mezőgazdasági alkalmazásokkal kombinálják, előfordul például, hogy a növények termesztésére épített üvegházak tetőrendszerében áttetsző napelem-modulok kapjanak helyet, ami bizonyos növényfajok esetében még elő is segítheti a növekedést. A svájci Insolight cég által bejelentett 3000 négyzetméteres agrofotovoltaikus üvegházas projekt Baszkföld franciaországi részén, a spanyol-francia határtól nem messze, Sames községben indult meg. A 190 kW beépített teljesítményű létesítmény várhatóan évente mintegy 260 MWh energiát termel majd, ami körülbelül 50 háztartás fogyasztásának felel meg. Az energiát első körben helyben fogyasztják el, a többletet pedig az ország S21 fotovoltaikus rendeletének megfelelően a francia EDF közműszolgáltatónak értékesítik tovább. A helyszín egy félig átlátszó napelemekkel és az árnyékoláshoz igazodó, eltávolítható ernyőkkel fedett üvegházból áll. Az Etchélécu Farm tulajdonosai azt remélik, hogy közel 15%-kal növelhetik epertermelésüket.
A gazdáknak 2018-ban nagyon alacsony terméssel kellett szembenézniük az éghajlati hatások miatt. Termésük védelme érdekében új üvegházat építettek, amelyet árnyékolópanelekkel, esővíz-visszanyerő rendszerrel és napelemekkel szereltek fel. Az üvegházban körülbelül 15 ezer eperpalántát tartanak a földtől körülbelül 1 méterre lévő ültetőkben, termésükkel a baszk partvidék éttermeit látják el.
Az Insolight agrivoltaikus üvegházmodelljét már használják Svájcban, a Contheyben található Agroscope mezőgazdasági kutatóközpontban. A napelemeket 2022 óta tesztelik egy málnaültetvényen. Az eredményeket 2026-tól fogják kiértékelni a dinamikus fényviszonyoknak a növények fejlődésére gyakorolt hatására összpontosítva.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
