Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Izgalmas fejlesztés a napelemes üvegház, eper terem a panelek alatt

Egy franciaországi farmon egyszerre termelik az energiát és termesztik az epret.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikára specializálódott Insolight egy 3000 négyzetméteres üvegházi beruházást indított el egy franciaországi eperfarmmal együttműködésben – számol be a PV Magazine. A létesítmény napelemeket, árnyékolókat és egy esővízgyűjtő rendszert kombinál. Bár évtizedek óta létezik, az agrofotovoltaika leginkább az elmúlt években kezdett el terjedni a technológiai előrelépéseknek köszönhetően. A megközelítés lényege, hogy a napelemeket mezőgazdasági alkalmazásokkal kombinálják, előfordul például, hogy a növények termesztésére épített üvegházak tetőrendszerében áttetsző napelem-modulok kapjanak helyet, ami bizonyos növényfajok esetében még elő is segítheti a növekedést. A svájci Insolight cég által bejelentett 3000 négyzetméteres agrofotovoltaikus üvegházas projekt Baszkföld franciaországi részén, a spanyol-francia határtól nem messze, Sames községben indult meg. A 190 kW beépített teljesítményű létesítmény várhatóan évente mintegy 260 MWh energiát termel majd, ami körülbelül 50 háztartás fogyasztásának felel meg. Az energiát első körben helyben fogyasztják el, a többletet pedig az ország S21 fotovoltaikus rendeletének megfelelően a francia EDF közműszolgáltatónak értékesítik tovább. A helyszín egy félig átlátszó napelemekkel és az árnyékoláshoz igazodó, eltávolítható ernyőkkel fedett üvegházból áll. Az Etchélécu Farm tulajdonosai azt remélik, hogy közel 15%-kal növelhetik epertermelésüket.

A gazdáknak 2018-ban nagyon alacsony terméssel kellett szembenézniük az éghajlati hatások miatt. Termésük védelme érdekében új üvegházat építettek, amelyet árnyékolópanelekkel, esővíz-visszanyerő rendszerrel és napelemekkel szereltek fel. Az üvegházban körülbelül 15 ezer eperpalántát tartanak a földtől körülbelül 1 méterre lévő ültetőkben, termésükkel a baszk partvidék éttermeit látják el.

Az Insolight agrivoltaikus üvegházmodelljét már használják Svájcban, a Contheyben található Agroscope mezőgazdasági kutatóközpontban. A napelemeket 2022 óta tesztelik egy málnaültetvényen. Az eredményeket 2026-tól fogják kiértékelni a dinamikus fényviszonyoknak a növények fejlődésére gyakorolt hatására összpontosítva.

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák