Zöldinfó
Jövő év végén zárul a nemzeti park nagy élőhely-kezelési fejlesztése
Több mint 1,5 milliárd forintból fejleszti az extenzív legeltetéses állattartás infrastrukturális környezetét a Körös-Maros Nemzeti Park.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítva a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein – írták. A legeltetés a leghatékonyabb módszer e területek kezelésére, mivel fenntartja a gyep élővilágának változatosságát. A projekt megteremti a legeltetéshez szükséges feltételeket, és lehetővé teszi a térben és időben változó, mozaikos legeltetést – jegyezték meg.
Hozzátették, emellett hozzájárul a Natura 2000-es területek közösségi jelentőségű fajainak – például a parlagi sas, az ugartyúk, a nagy tűzlepke, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok – kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez. A projekt jövő év végén zárul. A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete 51 125 hektár.
Zöld Energia
Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Energia19 óra telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
