Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kártérítést követelnek a Gazpromtól német földgázimportőrök

Kártérítést követel a Gazprom orosz állami energiavállalattól a nem teljesített földgázszállítások miatt két német földgázimportőr – jelentette hétfőn a Handelsblatt című német napilap.

Létrehozva:

|

A német üzleti lap beszámolója szerint elsőként az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper, majd egy újabb energetikai nagyvállalat, az RWE kezdeményezett a károk megtérítését célzó választottbírósági eljárást az orosz óriásvállalat ellen. Mindkét cég földgázvásárlási szerződéseket kötött a Gazprommal, amely azonban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának februári kezdete óta egyre inkább visszafogta, majd augusztus végén leállította németországi földgázszállításait, holott a háború miatt az EU által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Uniper és az RWE az orosz gázszállítások leállása miatt arra kényszerült, hogy a világpiacon, igen magas áron vásároljon gázt, és az eredeti megállapodásokban szereplő, jóval alacsonyabb áron adja tovább ügyfeleinek, köztük számos helyi közműszolgáltatónak. Az Uniper eddig 11,6 milliárd euró kárt szenvedett, az RWE kára nagyjából egymilliárd euró – írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a Gazprom alaptalannak tartja a kártérítési követeléseket.

Az üzleti lap szerint mindkét cég úgy állapodott meg a földgázszállításokról az orosz partnerrel, hogy a szerződésekben azt is rögzítették: az esetleges vitákat választottbírósági eljárással tisztázzák. Az Uniper esetében az illetékes testület a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézete, amelynek szabályzata kimondja, hogy az alperes távolmaradása az eljárástól nem akadályozza meg annak lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési követelés akkor is a testület elé kerülhet, ha a Gazprom nem hajlandó részt venni az eljárásban.

Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972, az oroszországi gázimport kezdete óta, amikor nem érkezett földgáz Oroszországból Németországba. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság hétfői jelentése szerint “a németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos.

Advertisement

Zöld Energia

Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű

Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.

A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák