Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kártérítést követelnek a Gazpromtól német földgázimportőrök

Kártérítést követel a Gazprom orosz állami energiavállalattól a nem teljesített földgázszállítások miatt két német földgázimportőr – jelentette hétfőn a Handelsblatt című német napilap.

Létrehozva:

|

A német üzleti lap beszámolója szerint elsőként az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper, majd egy újabb energetikai nagyvállalat, az RWE kezdeményezett a károk megtérítését célzó választottbírósági eljárást az orosz óriásvállalat ellen. Mindkét cég földgázvásárlási szerződéseket kötött a Gazprommal, amely azonban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának februári kezdete óta egyre inkább visszafogta, majd augusztus végén leállította németországi földgázszállításait, holott a háború miatt az EU által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Uniper és az RWE az orosz gázszállítások leállása miatt arra kényszerült, hogy a világpiacon, igen magas áron vásároljon gázt, és az eredeti megállapodásokban szereplő, jóval alacsonyabb áron adja tovább ügyfeleinek, köztük számos helyi közműszolgáltatónak. Az Uniper eddig 11,6 milliárd euró kárt szenvedett, az RWE kára nagyjából egymilliárd euró – írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a Gazprom alaptalannak tartja a kártérítési követeléseket.

Az üzleti lap szerint mindkét cég úgy állapodott meg a földgázszállításokról az orosz partnerrel, hogy a szerződésekben azt is rögzítették: az esetleges vitákat választottbírósági eljárással tisztázzák. Az Uniper esetében az illetékes testület a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézete, amelynek szabályzata kimondja, hogy az alperes távolmaradása az eljárástól nem akadályozza meg annak lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési követelés akkor is a testület elé kerülhet, ha a Gazprom nem hajlandó részt venni az eljárásban.

Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972, az oroszországi gázimport kezdete óta, amikor nem érkezett földgáz Oroszországból Németországba. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság hétfői jelentése szerint “a németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos.

Advertisement

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

Advertisement

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák