Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kártérítést követelnek a Gazpromtól német földgázimportőrök

Kártérítést követel a Gazprom orosz állami energiavállalattól a nem teljesített földgázszállítások miatt két német földgázimportőr – jelentette hétfőn a Handelsblatt című német napilap.

Létrehozva:

|

A német üzleti lap beszámolója szerint elsőként az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper, majd egy újabb energetikai nagyvállalat, az RWE kezdeményezett a károk megtérítését célzó választottbírósági eljárást az orosz óriásvállalat ellen. Mindkét cég földgázvásárlási szerződéseket kötött a Gazprommal, amely azonban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának februári kezdete óta egyre inkább visszafogta, majd augusztus végén leállította németországi földgázszállításait, holott a háború miatt az EU által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Uniper és az RWE az orosz gázszállítások leállása miatt arra kényszerült, hogy a világpiacon, igen magas áron vásároljon gázt, és az eredeti megállapodásokban szereplő, jóval alacsonyabb áron adja tovább ügyfeleinek, köztük számos helyi közműszolgáltatónak. Az Uniper eddig 11,6 milliárd euró kárt szenvedett, az RWE kára nagyjából egymilliárd euró – írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a Gazprom alaptalannak tartja a kártérítési követeléseket.

Az üzleti lap szerint mindkét cég úgy állapodott meg a földgázszállításokról az orosz partnerrel, hogy a szerződésekben azt is rögzítették: az esetleges vitákat választottbírósági eljárással tisztázzák. Az Uniper esetében az illetékes testület a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézete, amelynek szabályzata kimondja, hogy az alperes távolmaradása az eljárástól nem akadályozza meg annak lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési követelés akkor is a testület elé kerülhet, ha a Gazprom nem hajlandó részt venni az eljárásban.

Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972, az oroszországi gázimport kezdete óta, amikor nem érkezett földgáz Oroszországból Németországba. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság hétfői jelentése szerint “a németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos.

Advertisement

Zöld Energia

Drámai múlt, zöld jövő: Csernobil energia-termelő központtá válhat

Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását – írja az alternativenergia.hu. Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark. “Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben. “A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják. “Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.

Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni. Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták. Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.

Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található. A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem. Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről – mondta a vezérigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák