Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kedvezményes lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány

Kétezer kilowattóra évi fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány azon tervezet értelmében, amelyet csütörtökön a Mateusz Morawiecki kormányfő részvételével rendezett sajtóértekezleten ismertettek Varsóban.

Létrehozva:

|

Morawiecki ismertette a kisfogyasztói energiaárak ugrásszerű növekedését megakadályozó, egyúttal – mint mondta – az energiatakarékosságot elősegítő intézkedéscsomagot. A kormány napi kapcsolatban áll az energiaszabályozási hivatal elnökével és az energiaszolgáltató vállalatokkal, amelyekkel együttműködve megfelelő törvényhozói megoldásokat dolgoznak ki – közölte. A javasolt csomag értelmében 2023-ban minden háztartásnak évi kétezer kilowattóra fogyasztásig szabályozott, az ideivel azonos tarifát garantálnak. Ez a kormányfő szerint akár havi 150 zloty (12,9 ezer forint) megtakarítást jelenthet a piaci árakhoz képest. A nagycsaládok, a fogyatékossággal élőkről gondoskodó családok és a gazdák háztartásai számára magasabb, 2,6 ezer kilowattóra fogyasztási küszöböt szabnak meg. A kedvezményes árakkal a lengyel háztartások mintegy 66 százaléka élhet – mondta el Morawiecki. “Láttam olyan elemzéseket is, hogy akár 10 millió háztartásról is szó lehet, mert egyesek talán elkezdenek takarékoskodni” – tette hozzá. Külön 10 százalékos árkedvezményt kapnak azok a háztartások, amelyek jövőre 10 százalékkal csökkentik áramfogyasztásukat.

A fogyasztási küszöb túllépése esetén a háztartások a piaci tarifa szerint fizetnek majd a többletfogyasztásért. A vonatkozó tarifákat az idei év végén hagyják jóvá – közölte a sajtóértekezleten Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Morawiecki bejelentette továbbá: államilag támogatott villamosenergia- és gázbeszerzésre számíthatnak az energiaigényesnek minősített vállalatok is. Támogatásuk becslések szerint még idén 5-6 milliárd zlotyval (430-516 milliárd forint) terheli meg az állami háztartást. A közigazgatási intézményeket viszont október 1-jétől az áramfogyasztás 10 százalékos csökkentésére kötelezik – közölte a kormányfő. A háztartásoknak és az energiaigényes vállalatoknak nyújtandó energiaár-támogatások költségét Morawiecki több mint 30 milliárd zlotyra (2,6 ezer milliárd forint) becsülte.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják

Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.

A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.

Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.

Advertisement

Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák