Zöldinfó
Kedvezményes lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány
Kétezer kilowattóra évi fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány azon tervezet értelmében, amelyet csütörtökön a Mateusz Morawiecki kormányfő részvételével rendezett sajtóértekezleten ismertettek Varsóban.
Morawiecki ismertette a kisfogyasztói energiaárak ugrásszerű növekedését megakadályozó, egyúttal – mint mondta – az energiatakarékosságot elősegítő intézkedéscsomagot. A kormány napi kapcsolatban áll az energiaszabályozási hivatal elnökével és az energiaszolgáltató vállalatokkal, amelyekkel együttműködve megfelelő törvényhozói megoldásokat dolgoznak ki – közölte. A javasolt csomag értelmében 2023-ban minden háztartásnak évi kétezer kilowattóra fogyasztásig szabályozott, az ideivel azonos tarifát garantálnak. Ez a kormányfő szerint akár havi 150 zloty (12,9 ezer forint) megtakarítást jelenthet a piaci árakhoz képest. A nagycsaládok, a fogyatékossággal élőkről gondoskodó családok és a gazdák háztartásai számára magasabb, 2,6 ezer kilowattóra fogyasztási küszöböt szabnak meg. A kedvezményes árakkal a lengyel háztartások mintegy 66 százaléka élhet – mondta el Morawiecki. “Láttam olyan elemzéseket is, hogy akár 10 millió háztartásról is szó lehet, mert egyesek talán elkezdenek takarékoskodni” – tette hozzá. Külön 10 százalékos árkedvezményt kapnak azok a háztartások, amelyek jövőre 10 százalékkal csökkentik áramfogyasztásukat.
A fogyasztási küszöb túllépése esetén a háztartások a piaci tarifa szerint fizetnek majd a többletfogyasztásért. A vonatkozó tarifákat az idei év végén hagyják jóvá – közölte a sajtóértekezleten Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Morawiecki bejelentette továbbá: államilag támogatott villamosenergia- és gázbeszerzésre számíthatnak az energiaigényesnek minősített vállalatok is. Támogatásuk becslések szerint még idén 5-6 milliárd zlotyval (430-516 milliárd forint) terheli meg az állami háztartást. A közigazgatási intézményeket viszont október 1-jétől az áramfogyasztás 10 százalékos csökkentésére kötelezik – közölte a kormányfő. A háztartásoknak és az energiaigényes vállalatoknak nyújtandó energiaár-támogatások költségét Morawiecki több mint 30 milliárd zlotyra (2,6 ezer milliárd forint) becsülte.
mti
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
