Zöldinfó
Kedvezményes lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány
Kétezer kilowattóra évi fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány azon tervezet értelmében, amelyet csütörtökön a Mateusz Morawiecki kormányfő részvételével rendezett sajtóértekezleten ismertettek Varsóban.
Morawiecki ismertette a kisfogyasztói energiaárak ugrásszerű növekedését megakadályozó, egyúttal – mint mondta – az energiatakarékosságot elősegítő intézkedéscsomagot. A kormány napi kapcsolatban áll az energiaszabályozási hivatal elnökével és az energiaszolgáltató vállalatokkal, amelyekkel együttműködve megfelelő törvényhozói megoldásokat dolgoznak ki – közölte. A javasolt csomag értelmében 2023-ban minden háztartásnak évi kétezer kilowattóra fogyasztásig szabályozott, az ideivel azonos tarifát garantálnak. Ez a kormányfő szerint akár havi 150 zloty (12,9 ezer forint) megtakarítást jelenthet a piaci árakhoz képest. A nagycsaládok, a fogyatékossággal élőkről gondoskodó családok és a gazdák háztartásai számára magasabb, 2,6 ezer kilowattóra fogyasztási küszöböt szabnak meg. A kedvezményes árakkal a lengyel háztartások mintegy 66 százaléka élhet – mondta el Morawiecki. “Láttam olyan elemzéseket is, hogy akár 10 millió háztartásról is szó lehet, mert egyesek talán elkezdenek takarékoskodni” – tette hozzá. Külön 10 százalékos árkedvezményt kapnak azok a háztartások, amelyek jövőre 10 százalékkal csökkentik áramfogyasztásukat.
A fogyasztási küszöb túllépése esetén a háztartások a piaci tarifa szerint fizetnek majd a többletfogyasztásért. A vonatkozó tarifákat az idei év végén hagyják jóvá – közölte a sajtóértekezleten Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Morawiecki bejelentette továbbá: államilag támogatott villamosenergia- és gázbeszerzésre számíthatnak az energiaigényesnek minősített vállalatok is. Támogatásuk becslések szerint még idén 5-6 milliárd zlotyval (430-516 milliárd forint) terheli meg az állami háztartást. A közigazgatási intézményeket viszont október 1-jétől az áramfogyasztás 10 százalékos csökkentésére kötelezik – közölte a kormányfő. A háztartásoknak és az energiaigényes vállalatoknak nyújtandó energiaár-támogatások költségét Morawiecki több mint 30 milliárd zlotyra (2,6 ezer milliárd forint) becsülte.
mti
Zöldinfó
Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.
A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.
Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
