Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Advertisement

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Advertisement

Zöld Energia

Értéknövelő beruházás lehet a hőszivattyú egy családi háznál

A modern hőszivattyúk jelentősen növelhetik egy otthon értékét, a telepítés pedig meglepően egyszerű.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Napjainkra az energiahatékonyság az ingatlanpiac egyik legfontosabb értéknövelő szempontjává vált: amennyiben egy otthon energiaköltségei kiszámíthatók és alacsonyak, az nem pusztán az aktuális lakónak kedvező, hanem az esetleges értékesítéskor is kiemelt tényező. Részben ez az oka annak, hogy egyre többen törekednek a különféle korszerűsítési megoldásokra. Egyre többen tudják, hogy a hőszivattyúk telepítése nagyban fokozza az energiahatékonyságot, sokan mégis ódzkodnak ettől, hiszen úgy hiszik, egy teljes házfelújítással felérő, költséges és felfordulással járó beruházásról van szó. Vannak, akik a padló feltörésétől tartanak, mások a csőhálózat és a radiátorok cseréje miatt vetik el a telepítés ötletét. A gyakorlat azonban ennél sokkal árnyaltabb. A modern hőszivattyúk egyik nagy előnye éppen az, hogy sokszor kombinálhatók a meglévő fűtési infrastruktúrával. Amennyiben a berendezést össze lehet kapcsolni a már létező radiátoros vagy padlófűtéses hálózattal, az jelentős megtakarítást eredményezhet, és csökkentheti a beruházás összköltségét.

A kész rendszer aztán hamar megtérül, hiszen jelentősen mérsékli a rezsit. A hőszivattyúk sokkal energiahatékonyabbak a hagyományos, fosszilis alapú rendszereknél – bár a beruházás kezdeti költsége alacsonynak nem nevezhető, amennyiben meglévő fűtési rendszerre alapozzák, az visszafoghatja a költségeket. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy egy ilyen fejlesztéssel az ingatlan értéke nagy mértékben nő. Manapság ugyanis a vásárlók nem pusztán az alapterületet vagy az elhelyezkedést figyelik, hanem azt is, hogy mennyibe kerül majd az adott otthon fenntartása. Egy korszerű, alacsony energiaigényű fűtési rendszer komoly előnyt jelenthet az esetleges eladáskor.

A következő években az energiahatékonyság lakáspiaci értéke minden bizonnyal tovább nő majd. Éppen ezért egyre többen tekintenek nem pusztán fűtési megoldásként, hanem hosszú távú ingatlanfejlesztési befektetésként a hőszivattyúkra.

Advertisement

Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő monoblokkos IQ QUANTUM gépeket

 

Advertisement

 

 

Advertisement

Partner hír (x)

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák