Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Advertisement

Zöld Energia

Mikrohálózatok hidrogénnel, megérkezett a jövő energiatárolási megoldása!

Egy németországi ipari szakkiállításon fogják bemutatni a HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Március végén, a Hannover Messe nevű ipari szakkiállításon tervezi bemutatni új, HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformját a Fraunhofer Institute for Machine Tools and Forming Technology (Fraunhofer IWU)– számol be a PV Magazine. A kutatók szerint a megközelítés segíthet a kórházak, az elzárt, vidéki területek és a háború sújtotta régiók energiaellátásában. A kutatók szerint az ilyen mikrohálózatok decentralizált energiaellátási megoldást kínálnak, amely életképes megközelítést jelentene Németországban. Ezek az önfenntartó rendszerek villamos energiát hasznosítanak, a szükség esetén kifejezetten nagy mennyiségű energia tárolást pedig zöld hidrogénnel valósítják meg. A Fraunhofer IWU csapata évek óta dolgozik a Reference Factory H2 nevű kezdeményezésen, amelyben a fókusz az elektrolizáló készülékek és üzemanyagcellák hatékony gyártási folyamatainak fejlesztésén van. Az intézet jelenleg sportközpontok és kórházak számára tervezi a kezdeti rendszerkoncepciókat. A kutatók szerint a kórházak teljes mértékben kihasználhatják a hidrogén-mikrohálózatokat, mivel az elektrolízis során oxigén keletkezik, amelyet technikai oxigénként, illetve víztisztításra és fertőtlenítésére lehetne használni.

A HyGrid platform központi elemét, a HyVentus nevű elektrolizáló egységet a Reference Factory H2 keretében fejlesztették ki ipari partnerek támogatásával. A Fraunhofer szerint a HyGrid egy költséghatékony, tartós mikrohálózati megoldást kínál, amelyet akár a háború sújtotta Ukrajnában is alkalmazhatnának a következő tél során. A szakértők úgy vélik, a könnyen telepíthető és skálázható rendszer a háború sújtotta régiókban és más, ellátási problémákkal küzdő régiókban néhány kilowattól több száz kilowattig terjedő tartományban kínálhat energiatárolási megoldást. A HyGrid kórházak, vállalkozások, iskolák vagy elzárt vidékek számára egyaránt megoldást kínálhat.

A platform részletesen a Hannover Messén ismertetik majd. A világ egyik legnagyobb, évi 100-200 ezer embert vonzó ipari szakkiállítását 2025-ben március 31. és április 4. között fogják megrendezni.

 

Kép: Reference Factory.H2

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák