Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Advertisement

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Advertisement

Zöld Energia

Új elektromos buszok és helyben termelt zöldenergia viszi előre Kaposvárt

Napelempark-bővítéssel biztosítja jövőre érkező autóbuszai töltését Kaposvár.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A zöldenergia Kaposvár gazdaságának jövője – mondta a város polgármestere azon a sajtótájékoztatón, amelyen arról számoltak be: a somogyi vármegyeszékhely bővíttette az autóbusz-telephelyén található napelemparkot, hogy a piaci árnál kedvezőbben tudja tölteni a jövőre érkező új, helyi járatú elektromos autóbuszflottáját – írja az alternativenergia.hu. Szita Károly (Fidesz-KDNP) a témában tartott sajtótájékoztatón az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint kiemelte: a város 45 új, elektromos autóbuszt vásárol, a flotta egy része már 2026 első felében rendelkezésre áll, és napelemekre, energiatárolóra van szükség ahhoz, hogy a járművek működtetéséhez szükséges elektromos energia jelentős részét helyben tudják megtermelni. Kijelentette: olyan várost kívánnak építenek, amely egyre nagyobb mértékben támaszkodik a saját erőforrásaira. Hozzátette, Kaposvár modellváros lesz: modell a kaposváriaknak, Magyarország hasonló nagyságú és az Európai Unió hasonló gondokkal küzdő településeinek. Közlése szerint ebben meghatározó az energiahatékonyság és energiagazdálkodás, az a cél, hogy a megújuló energiák minél nagyobb mértékű használatával olcsó, helyben termelt energiával tudják működtetni a somogyi vármegyeszékhelyet.

“A zöldenergia Kaposvár gazdaságának jövője, és a jövőben az lesz az élen, aki a legnagyobb mértékben tud zöldenergiát termelni és tárolni” – hangoztatta. A településvezető példaként hozta fel, hogy Kaposváron cukorgyári melléktermékből előállított biogázzal működtetik a helyi járatú autóbuszokat, biztosítják az uszoda fűtését, tavaly előbbiért 186 millió forinttal, utóbbiért 122 millió forinttal fizettek kevesebbet, mintha ehhez földgázt vásároltak volna. A biomasszával üzemelő Zöld Fűtőművel a távhőellátáshoz szükséges földgáz 61 százalékát sikerült kiváltani, a városi intézmények tetején elhelyezett napelemekkel elért energiamegtakarítás 60 százalékos, a folyamatban lévő okos közvilágítási rendszer kialakításával a szolgáltatás évente 212 millió forinttal kerül majd kevesebbe – tette hozzá.

Szita Károly a tavaly alakult Kaposvári Energiaközösség Nonprofit Kft.-ről azt mondta, annak az a lényege, hogy tagjai egymás között az energiaszolgáltatóénál kedvezőbb áron adhatnak el és vásárolhatnak megújuló módon termelt energiát. Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, a város a Cseri úti telephelyen üzembe helyezett több mint 450, összesen 200 kilowatt teljesítményű napelem, egy 100 kilowattos energiatároló, valamint a nagypiac épületének tetejére szerelt 50 kilowattnyi napelem költségeit a helyi energiaközösség létrehozására elnyert 300 millió forint pályázati forrásból fedezte. A 2026-ban érkező elektromos autóbuszok egy részét az itt megtermelt energiával lehet tölteni, ami 22 millió forint megtakarítást eredményez – tette hozzá.

Advertisement

Vonyó János, a Kaposvári Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője megjegyezte, az energiatermelő-kapacitás további növelését tervezik, hogy a buszok energiaellátását nagyrészt “fotovoltaikus módon” tudják biztosítani, ehhez a vállalatok energiahatékonyságát és megújuló energiafelhasználásának bővítésére indult Jedlik Ányos energetikai programban szeretnének támogatást kapni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák