

Zöld Energia
Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában
A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.
A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.
Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.
Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.
A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Zöld Energia
Helyi valuta, közösségi fogyasztás – lehet-e ez a jövő energiája?
A Rosières naperőművel a cél az volt, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyom.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egyedi gazdasági modelljével tűnik ki a fotovoltaikus erőművek közül a délközép-franciaországi Haute-Loire megyében található, 300 kWp névleges teljesítményű Rosières naperőmű – számol be a PV Magazine. A létesítmény egy korábbi hulladéklerakó helyén épült, és ötvözi a kollektív sajátfogyasztást és az áram helyi pénznemben történő értékesítését. A termelés körülbelül 10%-át a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, a SICTOM Emblavez-Meygal és a Puy-en-Velay városi terület fogyasztja el, az arány más helyi szereplők későbbi csatlakozásával még növekedhet. A legnagyobb újítás a felesleges villamos energia értékesítésében rejlik, az energiát a Haute-Loire térségben forgalomban lévő lien nevű helyi valutában vásárolja meg az Energie d’Ici hatóság és energiaszolgáltató. „Az energia helyi pénznemben történő fizetésével ez a projekt elősegíti a rövid ellátási láncokat, mind gazdasági, mind energetikai szempontból” – mondta Yann Petroff lien-koordinátor. „Ez egy nagy lépés egy rugalmasabb, a helyi közösségekben mélyebben gyökerező rendszer felé” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló módja az értékmegosztással és a helyi gazdasági előnyökkel kapcsolatos gondolkodásban.
További érdekesség, hogy a 736 fotovoltaikus panel nyers fa szerkezetekre van felszerelve, amelyek fenntarthatóan kezelt helyi erdőkből származnak, elkészítésükért pedig a Mecowood cég felelős. Ez a megoldás, amely nem igényel földmunkát vagy betont, lehetővé teszi a rehabilitált területen történő visszafordítható integrációt.
A projektet az ERE43, egy helyi kollektív érdekű szövetkezet (SCIC) fejlesztette ki, a finanszírozást a Nef, egy szakembereket és magánszemélyeket tömörítő banki szövetkezet hiteleiből oldották meg. „A projektet úgy terveztük, hogy ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentsük, miközben a helyi előnyöket maximalizáljuk” – mondta Jacques Villevieille, az ERE42 vezetője. „Az Énergie d’ici részvétele és a lien felhasználása tovább erősíti elkötelezettségünket a szolidaritáson alapuló energiamodell iránt” – emelte ki. A különleges naperőművet május 24-én avatják fel.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta