Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-18

Szerző:

Vanessza

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Kapcsolódó tartalom:energia energiaforrások földgáz károsanyag-kibocsátás Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány klímavédelem olaj

Zöld Energia

Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat

Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.

Létrehozva:

24 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Tovább olvasom