Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdaság versenyképességét javítaná a napelem szektor átlátható szabályozása – jelentette ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke Szegeden. A szakember a globális napelemipar indulásában fontos szerepet játszó Váradi F. Péter születésének centenáriuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara által rendezett konferencián úgy fogalmazott, a legolcsóbb villamos energiát előállító, 47 ezer munkavállalót foglalkoztató magyar naperőműszektor elsősorban nem szakmai, technológiai, hanem szakpolitikai kihívásokkal küzd – írja az alternativenergia.hu. Jelenleg 8846 megawatt (MW) beépített naperőművi kapacitás működik az országban. A 330 ezer üzemelő naperőmű részesedése 29 százalékos a villamosenergia-termelésben. Évente 1 gigawatt-t (GW) bővül a kapacitás, amely 2030-ra a tervek szerint elérheti a 8 GW-ot, de optimista becslések szerint akár 9 GW-ra is nőhet – közölte az elnök.

A szövetség a szektort érintő részletes technológiai és szabályozási kérdésekkel is foglalkozó javaslatcsomagot készített a kormány számára, amely egyaránt kitér a lakossági és a vállalati szektorra, valamint a villamosenergia-rendszerre is. Emellett az augusztusi energetikai tárgyú jogszabály-módosításokhoz is 12 beadványban, 66 szövegszerű javaslatot tettek, melyek jelentős részét el is fogadták – tudatta Kiss Ernő. A szakember komoly előrelépésnek tartja, hogy 500 milliárd forint uniós forrás érkezik a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, ugyanakkor kritikus a tárolási kapacitás alacsony szintje.

A szövetség fontos kérése, hogy kiszámítható módon, közzétételi eljárásokon hirdessék meg a naperőművek számára elérhető szabad kapacitásokat – tudatta az elnök, hozzátette: de kérték a megújuló támogatási rendszer piactorzító elemeinek felülvizsgálatát is. A saját célra teremő vállalkozásokat érintő anomália, hogy jelenleg a cég ingyen sem adhatja át a villamos energiát a szomszédos lakóközösségnek, amikor azt – például hétvégén – nem tudja fölhasználni – mondta a szakember.

A lakosságot érintő javaslatok között említette az elnök a szomszédos országokhoz hasonló, kedvezményes – 0 vagy 5 százalékos áfakulcs – bevezetését a napelemes beruházásokra a jelenlegi 27 százalék helyett. A szövetség szerint a rezsicsökkentés fenntartható reformjára lehetőséget teremtene az időalapú árazás bevezetése, így az esti és reggeli csúcsidőszakokban magasabb, a völgyidőszakokban pedig alacsonyabb áron kapnák a fogyasztók a villamos energiát. A fogyasztási szokások átalakításával jelentős többletkapacitás kiépítéséhez szükséges beruházás lenne elkerülhető – hangsúlyozta Kiss Ernő.

A naperőmű-fejlesztések nagy értékű, de hosszú megtérülésű beruházások. Ezért javasolják a vagyonadó-fizetés értékhatárának a jelenleg tervezett egymilliárdról 5 milliárd forintra emelését, a projekteknek pedig az építés alatt és az első üzemévben mentességet biztosítanának – mondta az elnök.