Zöld Energia
Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában
A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.
A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.
Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.
Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.
A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.
Zöld Energia
Drámai múlt, zöld jövő: Csernobil energia-termelő központtá válhat
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását – írja az alternativenergia.hu. Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark. “Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben. “A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják. “Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.
Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni. Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták. Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.
Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található. A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem. Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről – mondta a vezérigazgató.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
