Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két hete pusztít erdőtűz egy németországi nemzeti parkban

Létrehozva:

|

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A német-cseh határon fekvő Szász Svájc Nemzeti Parkban (Nationalpark Sächsische Schweiz) több műszakban összesen 800 tűzöltő küzd a lángokkal, amelyek július 23-án csaptak fel először, amikor a határ túloldalán fekvő Cseh Svájc Nemzeti Parkban (Národní park České ©výcarsko) keletkezett erdőtűz német területre terjedt. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb aszályától szenvedő vidéken ásóval, kapával igyekeznek feltárni a tűzfészkeket a száraz, kemény talajban. A sziklás és meredek területen nem lehet földgépeket használni, túl nagy a veszély, hogy szikra keletkezik, ha kőbe ütköznek – idézték német hírportálok Thomas Kunzot, a védekezés vezetőjét. Az erdőtűz 150 hektáron – egy nagyjából 210 futballpályányi területen – pusztít. Közvetlen környezetében igyekeznek átnedvesíteni a talajt és az aljnövényzetet. A szórófejeket azonban csak tisztásokon lehet felállítani, és az is gond, hogy az erős napsugárzás miatt a víz gyorsan elpárolog, így nem biztos, hogy elég mélyen behatol a talajrétegekbe – mondta Thomas Kunz.

A munkát tovább nehezíti, hogy az országos meteorológiai szolgálat (Deutscher Wetterdienst) előrejelzése szerint egész héten nem várható csapadék. A természeti katasztrófa eddigi legnehezebb napjaiban ezernél is többen küzdöttek a lángokkal, és bevetettek a többi között helikoptereket és rendőrségi vízágyúkat. Több tartományból érkeztek tűzoltók a szászországi bajtársak segítségére, és a védekezésbe még a hadsereg is bekapcsolódott. Michael Kretschmer, Szászország tartomány miniszterelnöke a napokban a szabadságát megszakítva kereste fel a nemzeti parkot. Mint mondta, a védekezés és az erdő rehabilitációja “sok-sok millió euróba” kerül.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák