

Zöldinfó
Két vegyész és egy biológus kapta idén A Nőkért és a Tudományért díjat
Spohn Réka biológus, Bajusz-Rácz Anita és Hetényi Anasztázia vegyészek kapták idén a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat kiemelkedő kutatási eredményeikért.
Huszadik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését a Magyar Tudományos Akadémián csütörtök délután – közölték a szervezők az MTI-vel. Az évforduló alkalmából az anyag- és élettudományok mellett új kategóriaként jelent meg a formális tudományok területe, így háromra bővült a nyertesek száma. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján. Spohn Réka biológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa azt kutatja, hogyan válnak a baktériumok ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A baktériumok bármilyen környezeti változáshoz nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni, nem jelentenek kivételt ez alól az antibiotikumos kezelések sem. A kutató jelenleg a mindennapi életben főleg tartósítószerként előforduló biocidek és antibiotikumok kapcsolatát vizsgálja a rezisztencia kialakulásában és átadásában. Feltételezések szerint az emberi szervezetbe kerülő biocidek segítik a baktériumokat abban, hogy ellenállóvá váljanak akár az antibiotikumokkal szemben is. A biológus célja, hogy kutatási eredményeivel olyan készítmények fejlesztését tudja segíteni, amelyek gyorsabban és hatékonyabban gyógyítják a bakteriális fertőzéseket. Bajusz-Rácz Anita a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként számítógépes modellezéssel képes rövid idő alatt akár több millió lehetséges hatóanyag gyógyszerbiztonsági tulajdonságait előre jelezni, és így kizárni azokat, amelyek biztosan nem lesznek használhatók a gyógyszerfejlesztés során. Amíg egy molekula hagyományos laboratóriumi körülmények közötti vizsgálata napokig is eltarthat, a vegyész mesterséges intelligencián alapuló számításos modelljeivel akár perceken belül érkezhetnek eredmények. Ezek az új algoritmusok képesek lehetnek a mellékhatások, valamint a szervezettel való kölcsönhatás főbb lépéseinek előrejelzésére egy gyógyszer bevételétől egészen a szervezetből való teljes kiürülésig. Így segítségükkel meghatározható, hogy a vizsgált hatóanyag alkalmas-e a gyógyításban való alkalmazásra.
Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense és munkatársai egy olyan speciális hordozóanyagot fejlesztettek ki, amely képes az emlősök sejtmembránjain átjutni, és a sejtbe juttatni a hatóanyagot. A kutató és csapata a kifejlesztett módszert olyan biológiai hatóanyagokkal szeretnék kipróbálni, amelyekkel az élő sejteken belül képesek betegséget okozó folyamatokat azonosítani és befolyásolni. Az elmúlt húsz évben ötvennégy magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 74 millió forintot osztott szét a magyar női tudósok között. A két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, valamint a díj olyan kutatókat és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. Az ösztöndíj csak magyar női kutatókat támogat, és az ország bármely pontjáról lehet rá pályázni. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A díj 20 éves évfordulója alkalmából egy podcast is elindult, ahol a hallgatók az elmúlt két évtized öt díjazottjával és történetükkel ismerkedhetnek meg.
mti

Zöldinfó
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.
Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöldinfó2 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek