Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kétmillió fát ültetett a Pilisi Parkerdő 2022-ben

A Pilisi Parkerdő a főváros környéki állami erdők kezelőjeként több mint kétmillió facsemetét ültetett idén, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat – ismertette keddi közleményében a társaság.  

Létrehozva:

|

Az idei erdőszerkezet-átalakítások, erdőfelújítások és erdőtelepítések során több mint 930 ezer csemetét ültetett a parkerdő, valamint  21 tonna makkot (tölgy és cser) – is elvetett. Emellett mintegy 2600 hektáron teljesítette a folyamatos erdőápolással kapcsolatos feladatokat – sorolták a közleményben. Az idős erdők megújítása érdekében 240 hektáron végeztek csemeteültetést vagy makkvetést, amiből 105 hektáron erdőszerkezet-átalakítás is történt:  idegenhonos – például akác vagy feketefenyő – állományok helyére őshonos fafajokat, jellemzően kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, hazai nyárfajokat és más elegyfafajokat ültetett a társaság.

A Pilisi Parkerdő ezen kívül  a saját területén 20 hektárral növelte a az erdők területét új erdőtelepítéssel. Ezt egészítették ki az idegen területen, megbízások alapján végzett erdőtelepítések és fásítások, melyek során a társaság több mint 1,1 millió csemetét helyezett ki. A legnagyobb szabású munkák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából ültetett autópálya-növénytelepítések és az útépítések során kivont erdőterület pótlását szolgáló csereerdőtelepítések voltak, emellett Gödön csaknem háromszázezer, Pápán majdnem negyvenezer, Budapesten a Nemeskéri úton húszezer darab csemetét ültetett a Parkerdő – sorolta a társaság. Az összegzésben azt is megemlítették, hogy a társaság részt vállalt a Agrárminisztérium és a Mol Új Európa Alapítvány “VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában, amelyben tizenhét településen majdnem ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival együtt.

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák