Zöldinfó
Kezdetét vette a Nemzeti Parkok Hete, és a Kiskunságot bemutató kiállítás is megnyílt
A magyar természetvédelem egyik legkiemelkedőbb ünnepe idén különleges fényben tündököl.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Kezdetét vette a Nemzeti Parkok Hete, amelynek méltó nyitánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt “Homok és a szik birodalma” című kiállítás. Ez az esemény kettős jelentőséggel bír: egyszerre tiszteleg a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának ötvenedik évfordulója, valamint a hazai természetvédelem és nemzeti parkjaink előtt – emelte ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a kiállítás ünnepélyes megnyitóján a tárca közleménye szerint. A “Homok és a szik birodalma” kiállítás és a Nemzeti Parkok Hete közös ünnepe mindenkit megszólít – emelte ki köszöntőjében Rácz András.
Majd az államtitkár mindenkit arra buzdított, hogy fedezze fel a Kiskunság titokzatos világát, ismerje meg Magyarország nemzeti parkjainak sokszínűségét, és váljon részeseivé annak a közös felelősségnek, amely a természet védelmét és a jövő generációk örökségének megőrzését szolgálja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező időszakban uniós forrásból 4,3 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a Kiskunságon, megújul az állattartó infrastruktúra, ökoturisztikai beruházások indulnak a Nagyszéksós-tónál, és javul a Csaj-tó ökológiai állapota is – írták.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetője a kiállítás kapcsán kifejtette, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park 1975. január 1-jén született meg Rakonczay Zoltán és Tóth Károly fáradhatatlan munkájának eredményeként. Az elmúlt öt évtized során a park területe jelentősen gyarapodott. Ma már kilenc különálló tájegységben, több mint 50 000 hektáron őrzi a természetközeli élőhelyeket.
A Fülöpházi buckavidék hullámzó homokdűnéi, a rákosi vipera utolsó menedékei, a túzok, a kék vércse, a szalakóta és a Kolon-tó madárvilága mind-mind arról tanúskodnak, hogy a természet kitartása, alkalmazkodóképessége és rejtett szépségei nap mint nap jelen vannak ezen a tájon. A tanösvények, kilátók, interaktív kiállítások és látogatóközpontok ma már nem csupán információs pontok, hanem élményekkel teli találkozóhelyek, ahol a természet szeretete és védelme kézzelfogható valósággá válik.
A Nemzeti Parkok Hete a közlemény szerint immár 18. alkalommal várja a természet szerelmeseit színes programkavalkáddal. A nyitóhétvégén a Mezőgazdasági Múzeum kertje igazi pezsgő forgataggá alakul. Mind a tíz nemzeti park igazgatóság saját sátorral, gyermekfoglalkozásokkal, interaktív bemutatókkal, kézműves termékekkel és helyi ízekkel várja a látogatókat.
Az ország minden szegletében különleges, kedvezményes vagy ingyenes túrák, bemutatók és foglalkozások segítik a látogatókat abban, hogy felfedezhessék Magyarország természeti értékeit. Az államtitkár kiemelte, hogy a nemzeti parkok ma már a hazai ökoturizmus legfőbb letéteményesei. Évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózat és 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll a természetbarátok rendelkezésére, az infrastruktúra pedig folyamatosan fejlődik a társadalmi igényekhez igazodva.
A Nemzeti Parkok Hete nem csupán a természetjárók, hanem a helyi termelők ünnepe is. A nemzeti parkok védjegyes termelői, akik a védett területeken, sokszor szigorú szabályok között dolgoznak, kézműves termékeikkel, helyi alapanyagokból készült finomságaikkal gazdagítják a rendezvényt. A védjegy annak szimbóluma, hogy ezek a termékek érintetlen, vegyszermentes környezetből, helyi munkaerővel készülnek, támogatva a helyi közösségek gazdasági és kulturális életét – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
