Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

A jövő energiája molekuláris szinten: akkumulátorokról és hidrogénről is szó lesz az MTA-n

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről az Akadémián.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 21-én, a kémia hónapja részeként – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint az MTA Székházának nagytermében délelőtt 10 órakor kezdődő, Kémiai környezeti kockázati tényezők és hatásaik című rendezvény résztvevői a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint az éghajlati rendszerben zajló változásokat vizsgálják. A környezetkémia újabb tudományos eredményeit kiváló szakemberek: Fábián István (Debreceni Egyetem), Felinger Attila (Pécsi Tudományegyetem), Gelencsér András (Pannon Egyetem) és Kónya Zoltán (Szegedi Tudományegyetem), valamint Fodor Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont), Mádlné Szőnyi Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Salma Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem) ismertetik.

A szakemberek előadásokat tartanak többek között a globális fenntarthatóságról, a nanotechnológiával végzett környezeti kármentesítésről, a Kárpát-medence felszín alatti vízpótlásáról, a légköri aeroszolok egészségi és éghajlati hatásairól, valamint a környezeti kockázatok és az emberi betegségek kapcsolatáról. Az előadásokat helyszíni kísérletek egészítik ki, amelyek többek között az éghajlati rendszer működését, a dohányfüst tüdőbeli kiülepedését, illetve a vízpótlás folyamatait szemléltetik. A délután 14 órakor kezdődő, Tiszta energia a molekulákban című program középpontjában a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek energiatárolási kérdései és a kémia ebben betöltött szerepe áll.

Az előadásokon szó lesz a lítiumion-akkumulátorok lehetőségeiről és korlátairól, a hidrogéntechnológiák anyagtudományi kihívásairól, valamint az energia molekuláris szintű átalakításáról és tárolásáról. A kapcsolódó technológiai bemutatókon az érdeklődők akkumulátorcellák felépítését, a vízbontás és a tüzelőanyag-cellák működését, valamint a szén- és tüzelőanyag-cellás járműtechnológiát is megismerhetik. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, amit szeptember 20-án délutánig a sajto@titkarsag.mta.hu e-mail-címen lehet megtenni.

Advertisement

A tudományos ülésről felvétel készül, amely az MTA YouTube-csatornáján lesz megtekinthető. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának egy hónapos rendezvénysorozata szeptember elején egy rendhagyó kiállítás megnyitójával és egy könyvbemutatóval indult. A programok célja, hogy a szakemberek tematikus tudományos eseményeken keresztül mutassák be a molekuláris tudományok fontosabb területeit. A programokról az MTA Kémiai Tudományok Osztályának oldalán olvasható részletes tájékoztatás

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák