Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába

A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.

Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.

Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.

Advertisement

„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák