Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

Jelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában

Jelentősen csökken a dízel és a fűtőolaj ára Szlovéniában, benzin kissé drágul.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentősen csökken a dízel és a fűtőolaj szabályozott ára Szlovéniában, miközben a benzinért valamivel többet kell fizetni – írja az alternativenergia.hu. Az energiaügyi és infrastrukturális minisztérium hétfői közlése szerint a dízel literje 8,3 centtel, 1,93 euróra (709 forintra), a fűtőolajé ugyancsak 8,3 centtel, 1,55 euróra (570 forintra) csökken. A 95-ös oktánszámú benzin ára 1,2 centtel, 1,76 euróra (647 forintra) emelkedik. Az új árak október 5-ig lesznek érvényben. A kormány nem változtatott a jövedéki adókon, ugyanakkor december 15-ig meghosszabbította az energiahatékonysági hozzájárulás és a szén-dioxid-kibocsátási adó felfüggesztését a benzin, a dízel és a fűtőolaj esetében.

A kabinet szeptember közepén az üzemanyagárak mérséklése érdekében a benzin és a dízel szabályozott árának számítását is módosította: a képletben már nem veszik figyelembe külön tételként a bioüzemanyag-komponens költségét. A tárca számításai szerint az árszabályozás és a kormányzati intézkedések nélkül a benzin literje mintegy 1,96 euróba (719 forintba), a dízelé 2,23 euróba (820 forintba), a fűtőolajé pedig 1,77 euróba (649 forintba) kerülne.

Szlovénia továbbra is az Európai Bizottság döntésére vár arról, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimum alá csökkenthesse. A kormány a múlt héten a fűtőolaj jövedéki adóját is tovább mérsékelte: ezer literenként 42 euróról 21 euróra csökkentette, ami az uniós szabályok által megengedett legalacsonyabb szint. A szabályozás továbbra sem vonatkozik az autópályák és gyorsforgalmi utak mentén működő töltőállomásokra, ahol a kereskedők szabadon határozzák meg az árakat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák