Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be

Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.

Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.

Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.

Tovább olvasom