Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

A fiatalok ötleteivel formálnák Budapest fenntartható jövőjét

A fenntarthatósági tervezésbe vonja be a fiatalokat a főváros és az UNICEF Magyarország programsorozata.

Létrehozva:

42 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A fenntarthatósági tervezésbe kívánja bevonni a fiatalokat a fővárosi önkormányzat és az UNICEF Magyarország a Zöldülő városok elnevezésű, jövőre induló programsorozata – az erről szóló együttműködési megállapodást írták alá Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester fontosnak nevezte a fiatalok bevonását azokba a munkákba, amelyek révén azt érezhetik, van hatásuk a jövőre és nem csak szoronganak attól – írja az alternativenergia.hu. A cselekvés az egyedüli, ami felszabadít a szorongás alól – mondta. A főpolgármester kiemelte: minél több szereplőt vonnak be, annál inkább megsokszorozhatók az erőforrások ahhoz, hogy “megváltoztassuk a világunkat”. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, a stratégiai együttműködés kiemelt területe a klímavédelem és a fenntartható városi környezet. Alapértéke, hogy a tervek alakításában a gyerekek és a fiatalok szempontja, véleménye hangsúlyosan megjelenik.

Hangsúlyozta: a gyerekek véleményét érdemes komolyan venni, joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő kérdésekben. Az ötleteik, a szempontjaik a felnőttek számára is értékes támpontot adhatnak. Egy város pedig nemcsak attól gyerekbarát, hogy sokat tesz a gyerekekért a felnőttek elképzelései mentén, hanem attól is, hogy a gyerekek valódi igényeivel együtt formálódik – jelentette ki.

Mészáros Antónia emlékeztetett: az UNICEF Magyarország 2022-es reprezentatív kutatása szerint a 13-25 év közötti magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, minden második pedig tehetetlennek érzi magát. Ezen szeretne változtatni a 2022-ben elindított KlímaHősök program, amelynek új állomása a fővárossal közösen megvalósuló Zöldülő városok programsorozat – mutatott rá.

A közreadott sajtóanyag szerint a programsorozat keretében a fiatalok szakemberekkel és döntéshozókkal találkozhatnak, megismerhetnek működő városi zöldmegoldásokat. A 2027-ben induló programsorozat végén a résztvevő fiatalok egy kifejezetten gyerekbarát városra vonatkozó javaslatcsomagot is kidolgoznak, amely saját tapasztalataikat és elképzeléseiket foglalja össze.

Tovább olvasom