Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Olcsóbb megoldás jöhet: kiválthatják a ritka fémeket a zöld iparban

Az iparban keletkező szén-dioxid hasznosítására dolgoznak ki új megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

21 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint hatalmas kihívást jelent az emberiség számára a klímaváltozás, amelynek egyik kiváltó oka a légkörben jelenlévő szén-dioxid koncentrációjának folyamatos növekedése, ami egyértelműen az emberi tevékenységhez köthető. A szén-dioxid elektrokémiai átalakítása révén azonban egyszerre lehetne csökkenteni az ipari létesítmények károsanyag-kibocsátását és a vegyipar számára hasznos anyagokat előállítani. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a szén-dioxid elektrolízis útján történő átalakítása. Bár laboratóriumi körülmények között már most is van lehetőség olyan elektrolizáló cellák működtetésére, amelyek képesek átalakítani a szén-dioxidot, és ennek eredményeképp a vegyipar számára hasznos termékeket – etilént, szén-monoxidot és hangyasavat – előállítani, a módszer ipari méretű hasznosítása még csak kezdeti szakaszában jár.

Mint Kormányos Attila, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette, komoly kihívást jelent, hogy a folyamathoz jelenleg az elektrolizáló cellákban irídiumot használnak katalizátorként. Ez nagyon ritka fém – évente néhány tonnás kitermeléssel -, emiatt rendkívül drága, egy-egy elektrolizáló teljes előállítási költségének akár a felét is kiteheti a katalizátor ára. Az SZTE-n Janáky Csaba irányítása mellett már több mint tíz éve foglalkoznak szén-dioxid-elektrolízissel. Három-négy éve kezdték vizsgálni, miként lehetne kiváltani az irídiumot. A kobalt-oxid katalizátorként történő alkalmazásában problémát jelent, hogy korántsem annyira aktív az elektrolízis folyamata alatt, mint az irídium. A kutatóknak azonban sikerült kidolgozniuk egy olyan szintézis módszert, amely részben kiküszöböli a kobalt-oxid kedvezőtlen tulajdonságait.

A kutatók a nemzetközi szaksajtóban is publikált eredményeikkel elnyerték az SZTE Innovációs Díját a leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén kategóriában. A szakemberek folytatják a munkát, azon dolgoznak, hogyan lehet módosítani a kobalt-oxid szerkezetet különféle átmeneti fémekkel, ezáltal növelve a katalizátor aktivitását és hosszú távú stabilitását. Ez azért lenne fontos, mert bár az irídiumhoz képest a kobalt nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre – évente több százezer tonnát termelnek ki belőle -, az akkumulátorgyártásban is fontos alapanyag, így gyorsan nő iránta a kereslet és emelkedik az ára.

Bár már ígéretes eredményeket értek el, egyelőre a tesztelés fázisában járnak. Ha sikerül átmeneti fémekkel módosított kobalt-oxiddal is az irídium aktivitását és stabilitását megközelítő katalizátort kialakítani, akkor már viszonylag gyorsan képesek növelni az elektrolizáló cella méretét. Erre az SZTE Science Parkjában működő Energetikai Innovációs Tesztállomás – egy bizonyos méretig – kiváló lehetőséget nyújt. Ezt követően pedig szeretnénk a technológiát ipari méretű projektekben is tesztelni.

Tovább olvasom