Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöld Energia

Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?

A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.

A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.

A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.

A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.

Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.

A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.

Tovább olvasom