Zöldinfó
K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.
A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.
Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.
A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.
Zöldinfó
Forradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
Az új meteorológiai műhold megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz majd lehetővé Magyarországon is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon is pontosabb és megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz lehetővé az új európai meteorológiai műhold, az MTG-I2, amelyet augusztus végén sikeresen pályára állítottak Francia Guyanából – írja az alternativenergia.hu. Az új műhold, ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe, és ettől kezdve a gyorsan változó időjárási jelenségekről eddig elképzelhetetlen részletességű adatfolyam állhat majd rendelkezésre. Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.
Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében. A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.
Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.
A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.
A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.
Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.
A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható a szakportálon közzétett cikkben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
