Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Minden tengeri fürdőhely kiváló minősítést kapott Szlovéniában

Nincs rossz minősítésű fürdővíz Szlovéniában.

Létrehozva:

7 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szlovéniában továbbra sincs rossz minősítésű természetes fürdővíz, a kijelölt fürdőhelyek vízminősége évek óta stabil – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség. Szlovéniában 49 kijelölt természetes fürdőhelyet tartanak nyilván: 28-at belvizeken, 21-et a tengeren – írja az alternativenergia.hu. A belvízi helyszínek között folyók, tavak és egyéb állóvizek szerepelnek, köztük a Soca (Isonzo), az Idrijca, a Nadiza, a Kolpa és a Krka, valamint a Bledi-, a Bohinji- és a Sobec-tó. A vízminőséget a fürdési idényben rendszeresen ellenőrzik. Bár az uniós szabályok havi mintavételt írnak elő, Szlovéniában kéthetente végeznek vizsgálatokat. A laboratóriumi elemzések a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktériumok, köztük az Escherichia coli és az intestinalis enterococcusok jelenlétét mérik.

A tengeri fürdőhelyek 2025-ben is mind kiváló minősítést kaptak. A hatóság szerint ebben szerepe van annak is, hogy a tengervízben a sótartalom, a napsütés és a nagyobb öntisztuló képesség miatt általában kevesebb a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktérium. A tavak és egyes állóvizek minősége évek óta kiváló, a folyóknál azonban nagyobb az ingadozás, mert jobban ki vannak téve a szennyvízterhelésnek, valamint az időjárási és vízjárási viszonyoknak. A 2025-ös adatok alapján a folyami fürdőhelyek egy része kiváló, más része jó minősítést kapott, rossz besorolású víz azonban nincs. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes vizek nem ivóvíz-minőségűek, ezért fürdés közben nem ajánlott vizet nyelni. A 2025-ben végzett kiegészítő molekuláris biológiai vizsgálatok más kórokozók mérsékelt jelenlétét is kimutatták.

Az ügynökség hangsúlyozta: az állami monitoring csak a kijelölt fürdőhelyekre terjed ki. Az úgynevezett vadfürdőhelyeken – például kavicsbányatavakban, tavacskákban, víztározókban vagy nem fürdésre kijelölt halastavakban – nem végeznek rendszeres ellenőrzést, ezeken a helyeken mindenki saját felelősségére fürdik. Szlovéniában 17 természetes fürdőhely működik kijelölt üzemeltetővel és vízimentő-szolgálattal: 13 a tengerparton, 3 a Bledi-tónál, 1 pedig a Sobec-tónál található. Emellett 32 olyan fürdőterületet tartanak nyilván, ahol a fürdés természetes környezetben, külön biztonsági felügyelet nélkül történik. A fürdőhelyekről, a vízhőmérsékletről, a mikrobiológiai minőségről és az esetleges figyelmeztetésekről az ügynökség online térképen ad tájékoztatást. A térkép a helyszíni információs táblák QR-kódjain keresztül mobiltelefonról is elérhető.

Tovább olvasom