Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Tovább olvasom