Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Lebontják Budapest egyik legismertebb ipari kéményét

Lebontják a Kelenföldi Erőmű 146 méter magas kéményét.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lebontják a Veolia csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőműjének 2005 óta használaton kívül lévő 146 méter magas kéményét, a munkálatok a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A kémény 1979-ben épült , akkor azonban még csak 96 méter volt a megengedett magasság, végleges magasságát a 80-as években érte el, és évtizedeken át Kelenföld látképének meghatározó eleme volt. A kémény acéllemez részét 2015-ben eltávolították, csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét, az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát – írták.

A közlemény szerint a Kelenföldi Erőmű évtizedeken keresztül járult hozzá az országos energia-és hőellátáshoz, de az ezredfordulóra, hasonlóan más szocialista időkben telepített erőművekhez, technológiája elavult, leállították, majd elemeit sorra elbontották. A kémény lebontásával az utolsó része is eltűnik az erőmű 70-es évekbeli ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást. A fővárosi erőművek – Újpesti, Kispesti, Kelenföldi – technológiái 2002-2005 között megújultak. A Kelenföldi Erőmű új gőzkazánt, forróvíz kazánt és gőzturbinát kapott a hozzájuk tartozó új technológiai rendszerekkel együtt. Az erőmű az átalakított gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezéseinek köszönhetően kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemel, és a korábbi technológiákhoz képest jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással termeli a villamos energiát valamint a főváros számára a távhőt – ismertette közleményében a társaság.

A Veolia Magyarország a hazai energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 000 távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.

Tovább olvasom