Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

Őshonos növényfajokat szoríthat ki az indiai lótusz – figyelmeztet a vízügyi igazgatóság

A vízi ökoszisztémára veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vizek őshonos vízi ökoszisztémáira veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán a stégek közvetlen környezetében, feltehetően valaki szándékosan telepítette be a növényt- közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a honlapján. Az igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy – a vízkiállás elhelyezésének céljából kötött bérleti szerződéshez kapcsolódó kötelezettség szerint – a bérlő köteles betartani a terület használata során a természet és a környezet védelmét szolgáló jogszabályokat, hatósági előírásokat – írja az alternativenergia.hu. A védett természeti értéket jogellenesen nem veszélyeztetheti, károsíthatja, nem pusztíthatja el és tevékenységével a védett természeti terület állapotát, minőségét nem veszélyeztetheti, rongálhatja, abban kárt nem okozhat. A bérlő vállalja, hogy jogellenes magatartás esetén mindennemű felelősség, illetve az illetékes hatóság által előírt kötelezettség őt terheli.

Az Invazív faj megjelenése, szabálytalan telepítése esetén a mentesítés feltételeinek biztosítása érdekében indokolt esetben az igazgatóság az érintett partszakaszon a bérleti szerződéseket felmondhatja – figyelmeztettek. A Kötivizig minden stégtulajdonost arra kér, hogy ha a növény megjelenését tapasztalják, jelezzék az igazgatóságnak, illetve terjedésének megakadályozásában működjenek közre. A leghatékonyabb védekezés a lótusz rizómáinak (gyöktörzseinek) és hajtásainak teljes körű kiásása. Mivel a növény az iszapban megbúvó gyökerekből újraindulhat, a gyérítést és a maradványok folyamatos ellenőrzését évekig ismételni kell, magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket. Azt írták, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a magyarországi természetes vizekben nemkívánatos, idegenhonos. Ázsiából származik és agresszív terjedésével veszélyezteti az őshonos vízi ökoszisztémákat. Gyorsan terjed, hatalmas levelei és vastag, akár karvastagságú gyöktörzsei (rizómái) vannak, amelyekkel sűrű monokultúrákat alakít ki. Az iszapban mélyen húzódva még a vastag jégpáncél alatt is képes átvészelni a téli hideget.

A növény kiszorítja az olyan védett vagy értékes őshonos magyar növényeket, mint a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol vagy a vízitök, és radikálisan átalakítja a sekély tavak, holtágak életfeltételeit. Ezért tilos természetes vizekbe, holtágakba vagy védett tavakba lótuszt ültetni, mert kiszorítja az őshonos növényfajokat – emelték ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák