Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

Zöldebb és energiahatékonyabb otthonok: új felújítási program készül 2027-re

A családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forintos energetikai korszerűsítést tudnak majd támogatni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energetikai korszerűsítést célzó programban a családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forintos, a társasházaknál pedig lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos felújítás támogatható, mindez olyan beruházásokra vonatkozik mint a szigetelés, nyílászárócsere és korszerű világítás – közölte a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán. Kapitány István posztjában hozzátette, a családi házaknál a támogatás legfeljebb 15 millió forint, az önerő legfeljebb 500 ezer forint, a társasházaknál lakásonként a támogatás összege legfeljebb 5 millió, az önerőé pedig legfeljebb 200 ezer forint – írja az alternativenergia.hu.

Emlékeztetett, az egyeztetés alatt álló programjaik elfogadása esetén 2027-től vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehet majd igényelni az otthonok energiahatékonyságának javítására. A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti. Évente 30 ezer otthon felújítása kaphat támogatást: fele családi ház, fele társasházi lakás – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy 2030-ig 120 ezer család otthona újulhat meg.

Kapitány István közösségi oldalán felsorolta, hogy a programban szigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú, korszerű világítás, napelem, használati melegvíz-előállítás, távhőre csatlakozás, valamint gépészeti beruházás és árnyékolás támogatható. A tervezett 600 milliárd forintos keret legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést hozhat az építőiparnak. “Ez kisebb számlákat jelent a családoknak, és munkát a hazai vállalkozásoknak” – fogalmazott Facebook-oldalán a tárcavezető.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák