Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

Új földgázkészletet termel a Mol Azerbajdzsánban

Megkezdődött a gáztermelés az azerbajdzsáni ACG mezőn.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és vegyesvállalati partnerei megkezdték a földgáztermelést Azerbajdzsánban az ACG mezőn, ahol korábban a jelenlegi olajkészletekhez nem kapcsolódó gázkészleteket azonosítottak a kőolajtermelő rétegek alatt és felett – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint partnereik befejezték az első termelő kút fúrását, és megkezdték a tesztelést. Ez az első kereskedelmi célú gáztermelés az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőn, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelő mezője – emelte ki közleményében a társaság. Ismertették: az első kutat a West Chirag platformról fúrták le, ami kulcsfontosságú lépés a mező jelentős, olajkészlethez nem kapcsolódó gázpotenciáljának felmérésében. A kút nemcsak a kezdeti termelést teszi lehetővé, hanem értékes rezervoár- és áramlási adatokat is biztosít, amelyek megalapozzák a készletek értékelését és a teljes mező jövőbeli gázfejlesztését.

Az ACG mező gázkészleteit jelentősnek tartják, mennyiségük elérheti a 4 billió köblábat (mintegy 112 milliárd köbméter), amelynek potenciális határa 6 billió köbláb is lehet. A kútból kitermelt gázt és kondenzátumot a meglévő ACG infrastruktúrán keresztül a Sangachal terminálba juttatják el. Az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság (SOCAR) és a vegyesvállalat operátora, a BP után a Mol a harmadik legnagyobb részvényes az ACG mezőben – ismertették.

Marton Zsombor, a Mol-csoport kutatás-termelés ügyvezető igazgatója a közleményben kifejtette, az ACG mezőn zajló sikeres olajtermelés után az első gáztalálat fontos lépés a mező további fejlesztése irányába, amely a partnereikkel kialakított szoros együttműködésre épül. A SOCAR-ral való partnerségük Azerbajdzsánban hosszú évekre nyúlik vissza, és nemzetközi kutatás-termelési portfóliójuk egyik pillére. Marton Zsombor jelezte: elkötelezettek amellett, hogy a széleskörű kutatási és termelési tapasztalatukra építve tovább erősítsék Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorát, és támogassák Közép-Európa ellátásbiztonságát.

Advertisement

A közleményben felidézték, hogy a Mol-csoport 2020-ban lépett be Azerbajdzsánba, ahol 9,57 százalékos részesedést szerzett az ACG mezőben, valamint 8,9 százalékos részesedést a nyersolajat a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe szállító Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezetékben. Azerbajdzsán fontos szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa energiaellátásban, eddig közel 18 millió hordó Mol-tulajdonú nyersolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és teherhajókon keresztül a Mol-csoport finomítóiba, köztük a Slovnaft pozsonyi és az INA rijekai létesítményeibe. Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta – írták a közleményben.

Kitértek arra, hogy 2025 decemberében a Mol-csoport és a SOCAR átfogó kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá egy szárazföldi területre is az azerbajdzsáni Shamakhi-Gobustan régióban. A közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR 35 százalékos részesedéssel rendelkezik. A következő lépések részeként 2026-ban szeizmikus felmérés és kutatófúrás is indul.

Advertisement

A Mol-csoport tíz országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, nyolc országban – Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon – termel. Annak érdekében, hogy fenntartsák a Mol frissített SHAPE TOMORROW stratégia célját – azaz a következő 5 évben napi termelési szintje legalább 90 ezer hordó olajegyenértéket érjenek el – a cégcsoport tovább erősíti nemzetközi portfólióját, és további stratégiai partnerségek kialakítására törekszik.

Ennek megfelelően nemrégiben együttműködési megállapodásokat írtak alá a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal (KazMunayGas), az azerbajdzsáni nemzeti olajtársasággal (SOCAR), Törökország nemzeti olajvállalatával, a Turkish Petroleum céggel, legutóbb pedig Líbia Nemzeti Olajvállalatával (NOC) – tájékoztatott a cégcsoport.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák