Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Kapcsolódó tartalom:agrárszektor energia energiafelhasználás felmérés mezőgazdaság

Zöldinfó

Kína új csatornája évente csökkentheti a szállítási költségeket

Új hajózási útvonal köti össze Kína délnyugati részét a tengerrel.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyitották Kína délnyugati részén a Pinglu-csatornát, amely közvetlenebb vízi összeköttetést teremt a térség és a tenger között, és rövidebb útvonalat biztosít az áruszállítás számára a délkelet-ázsiai piacok felé – írja az alternativenergia.hu. A 134,2 kilométer hosszú csatorna a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület székhelyétől, Nanningtől vezet a Pejpu-öbölig. A 72,7 milliárd jüanból (mintegy 3,4 ezer milliárd forintból) megépült létesítmény a Kínát Délkelet-Ázsiával és más nemzetközi piacokkal összekötő új nemzetközi szárazföldi-tengeri kereskedelmi folyosó része. A csatorna a legfeljebb 5000 tonnás hajók számára hajózható, és több mint 560 kilométerrel rövidíti le a délnyugat-kínai térségek és a tenger közötti vízi szállítás útvonalát a Kuangtung tartomány kikötőin át vezető korábbi útvonalakhoz képest. A kínai állami hírügynökség szerint a beruházás várhatóan 18-30 százalékkal csökkenti a logisztikai költségeket, és évente több mint 5 milliárd jüan szállítási költséget takaríthat meg.

A jelentés szerint a beruházás több mint négy év alatt készült el. A munkálatok jelentős részében meglévő vízi utakat szélesítettek, mélyítettek és egyenesítettek ki, míg egy rövidebb szakaszt hegyvidéki terepen kellett újonnan kialakítani. A csatorna mentén három, egyenként két hajózsilippel ellátott hajózási csomópontot építettek ki a 65 méteres szintkülönbség leküzdésére. Kiemelték, hogy a beruházás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek: a kitermelt mintegy 315 millió köbméternyi föld és kőzet több mint 98 százalékát újra felhasználták. A csatorna egy több mint 480 méter hosszú hallépcsőt, valamint a szárazföldi állatok számára kialakított átjárót is magában foglal.

A csatorna különösen a kínai délnyugati tartományok számára lehet jelentős, amelyek az ország keleti partvidékénél kevésbé fejlettek, és az exportáruk tengeri kikötőkbe juttatása korábban magasabb költségekkel járt. A térségből többek között szenet, érceket, gabonát, az újenergia-iparhoz szükséges anyagokat és autóipari alkatrészeket szállíthatnak az új útvonalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN, vagyis a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A két fél közötti kereskedelem tavaly először haladta meg az ezermilliárd dollárt, 2026 első hét hónapjában pedig 744,41 milliárd dollárt tett ki, ami 24,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Tovább olvasom