Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre

Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között.  Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.

Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.

A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai  megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Advertisement

Zöldinfó

Beteg és leromlott állapotú fák eltávolításával kezdődik az erdőszerkezet megújítása

A Vérteserdő Zrt. komplex erdő-regenerációs programot kezdett a tatai Öreg-tó körüli, városi erdők megújítására, közel 9 hektáron.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a területen fokozatosan mintaerdőt alakítanak ki egy országos program részeként, amelyben összesen kétmilliárd forintot fordítanak az erdők klímavédelmi hatásának fenntartására. Korábban már részletesen felmérték a faállományt, azonosították korhadt, idős, kéreg nélküli, leromlott állapotú fákat. A beavatkozás első ütemében március végéig a sétautak közvetlen környezetében és az erdő belső területein is eltávolítják a beteg példányokat. A munkák szakmai megalapozását segíti, hogy a projektben részt vesz a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, több erdészeti szakember. Olyan erdőszerkezet kialakulását támogatják, amely jobban alkalmazkodik a következő évtizedek várható időjárási szélsőségeihez.

A Vérteserdő Zrt. működési területe a Gerecse és a Vértes hegységek mészkő tömbjeit, a Császári-dombságot, a Győr-Tatai teraszvidéket és a Súri-Bakonyalját foglalja magában. Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében mintegy 46 200 hektár állami földterületen folytat erdőkezelési tevékenységet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák