Zöld Energia
Kibírják a jégesőt a napelemek?
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak.
MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?
Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el. Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.
Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.
HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?
A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.
Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.
A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.
Zöld Energia
Állami támogatással javulhat a napelemes rendszerek megtérülése és az energiabiztonság
Az Otthoni Energiatároló Program elsősorban azoknak a napelemeseknek lehet hasznos, akik bruttó elszámolási rendszerbe kerültek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak az Otthoni Energiatároló Program, amely akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A konstrukció különösen azoknak a háztartásoknak jelent komoly segítséget, amelyek a bruttó elszámolási rendszerbe kerültek, és így a hálózatba visszatáplált energia alacsonyabb átvételi ára miatt romló megtérüléssel szembesültek. A 2026. február 2-án elstartolt lakossági pályázaton meglévő és újonnan telepítendő napelemekkel egyaránt lehet indulni. A 100 milliárd forint összkeretű programból maximum 2,5 millió forint nyerhetnek el a résztvevők.
„Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója. Mint hangsúlyozta: a pályázat támogatja a bruttó elszámolási rendszerbe kényszerült háztartások önfogyasztási arányának maximalizálását, így pedig mérsékli a hálózati kitettséget, miközben növeli az egyéni energiabiztonságot.
Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy a nappal megtermelt áram ne alacsony áron kerüljön vissza a rendszerbe, hanem a háztartás este vagy csúcsidőben használja fel. Ez nemcsak gazdaságosabb működést eredményez, hanem kiszámíthatóbbá is teszi az energiafelhasználást.
Koszorús Zsolt szerint iparági szempontból a kezdeményezés túlmutat az egyéni beruházásokon: a modern lítiumtechnológiás akkumulátorok, különösen a LiFePO4 rendszerek elterjedése gyorsulhat, miközben a telepítői piac műszaki színvonala is emelkedik. A szakértő úgy véli, a program ösztönzi a telepítői piac technológiai fejlődését és a rendszerszintű hálózati rugalmasság megteremtését is.
A decentralizált energiatárolók képesek a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbség áthidalására, csökkentve a kisfeszültségű hálózat terhelését és a feszültségingadozásokat. A támogatás így nem csupán a lakosság számára előnyös, hanem a teljes villamosenergia-rendszer stabilitását is erősítheti.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés