Zöld Energia
Kibírják a jégesőt a napelemek?
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak.
MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?
Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el. Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.
Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.
HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?
A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.
Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.
A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.
Zöld Energia
Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló
Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.
A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.
A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.
Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.
A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.
Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
-
Zöld Közlekedés11 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés