Zöld Energia
Kibírják a jégesőt a napelemek?
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak.
MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?
Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el. Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.
Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.
HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?
A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.
Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.
A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.
Zöld Energia
IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.
Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.
A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.
A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.
A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).
A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.
Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés