Zöld Energia
Kibírják a jégesőt a napelemek?
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak.
MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?
Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el. Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.
Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.
HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?
A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.
Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.
A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.
Zöld Energia
Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból
Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.
Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.
Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.
A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.
A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés