Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kibírják a jégesőt a napelemek?

Létrehozva:

|

A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak. 

MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?

Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el.  Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.

Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.

HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?

A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.

Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.

A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.

Zöld Energia

Tengervízből készít ihatót napelemek segítségével egy új fejlesztés

Létrehozva:

|

Szerző:

Az MIT csapata olyan sótalanító eszközt hozott létre, amely áramhálózat nélkül is képes működni.

A tiszta ivóvíz a világ számos pontján nehezen hozzáférhető, tengerből viszont van bőven. Amerikai szakértők most olyan sótalanító eszközt hoztak létre, amely szűrők vagy magas nyomású szivattyúk nélkül képes tiszta vizet létrehozni – számol be a PV Magazine. A berendezés energiaigényét napenergia biztosítja, és literenként csupán 20 wattra van szüksége. A hordozható rendszert a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) csapata építette. Az eszköz segítségével nehezen megközelíthető helyeken, az elektromos hálózatoktól távol is elő lehet állítani ivóvizet a tengerből. A gép egy vezérlőből, szivattyúkból és egy akkumulátorból áll, melyeket együtt egy 9,25 kilogrammos, 42-szer 33,5-szer 19 centiméteres egységbe helyeznek. Az akár okostelefonnal is irányítható szerkezet óránként 0,33 liter vizet tud termelni.

A kutatók mesterséges intelligenciával javították fel a berendezés ionkoncentráció-polarizációs (ICP) technikáját. A módszer lényege, hogy elektromos mező keletkezik a vízcsatorna alatt, illetve felett található membránokban. A membránok taszítják az előttük elhaladó pozitív vagy negatív töltésű részecskéket, így a sómolekulákat, baktériumokat és vírusokat. A részecskék aztán egy másik vízáramba kerülnek át, ahonnan végül kiürítik őket. A rendszer eltávolítja az oldott és lebegő szilárd anyagokat, az alacsony nyomású szivattyúknak köszönhetően pedig az energiaigény sem jelentős. Az eszközben elektrodialízist is alkalmaznak – ez egy eljárás az ionok sóoldatokban való szétválasztására, valamint a fennmaradó sóionok kivonására. A fejlesztők szerint ideális esetben a víz előbb két ICP eljáráson, majd egy elektrodialízises tisztításon esik át, hogy minél jobb minőségű legyen.

A csapat egy bostoni parton tesztelte a 20 wattos szerkezetét különböző sótartalmú és zavarosságú vizekkel. Az eszköz jól szerepelt a vizsgálatokon. Érdemes kiemelni, hogy egyelőre csak egy prototípust hoztak létre, és további finomításokra lesz szükség, mire a technológiát széles körben is alkalmazhatják.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Magyarok tervezték az épületet, amely több energiát termel mint amennyire szüksége van

Létrehozva:

|

Szerző:

Egyedi pluszenergiás házzal szerepel a Solar Decathlon Europe nemzetközi építőipari innovációs versenyen a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) csapata, amely egyedüliként képviseli Magyarországot a júniusi wuppertali eseményen.

A PTE MIK hallgatói által tervezett és előépített ház pénteki pécsi bokrétaünnepségén György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a projektben ötvöződik minden, amit Magyarországon alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak és innovációnak tekintünk. Az esemény sajtóanyaga szerint az először húsz esztendeje megrendezett Solar Decathlon nemzetközi építőipari innovációs verseny célja, hogy egyetemi kutatói csoportok működjenek együtt ipari partnerekkel, támogatókkal energiahatékony épületek, mintaotthonok tervezésére, megépítésére.

A versenyen mérnökhallgatók kreativitására és innovációs képességére építve olyan energiatudatos épületet kell tervezniük, amelynek létrehozásában egyetemi kutatói csoportok, valamint ipari szereplők is együttműködnek, és amelyek a jövő generációi számára mintaotthonként szolgálnak. A pécsiek megújuló energiahordozókra alapozott és a fenntarthatóságot szem előtt tartva megtervezett, különleges megoldásokat felvonultató, többfunkciós lakóházának tervezőcsapata 17 másikkal mérkőzik meg a németországi Wuppertalban június elején a Solar Decathlon Europe-on. Az eseményen a Pécsen előépített, majd szétszerelt, darabokban kamionokkal elszállított házat két hét alatt kell ismét megépíteniük.

A pécsiek épületüket a városban maradó, egyetemet végzett fiatalok számára tervezték, annak északi homlokzatán a káros anyagokat megkötő zöldfelület, a déli oldalon pedig egy – a napenergiát, a passzív energiát hasznosító – naptér helyezkedik majd el. A ház ökológiai szempontból plusz energiás lesz, azaz emissziója negatív. A csapat célul tűzte ki, hogy ez ne csak az épület üzemeltetésére legyen érvényes, hanem az egész életciklusra, amibe az építkezés is beletartozik. A versenyépületet az előzsűri beválasztotta azon nyolc projekt közé, amelyek a Solar Decathlon versenyt követően még három évig aktív részesei lesznek a “Wuppertal-i Fenntarhatósági Mintapark” bemutató tereinek, a “Solar Living Lab-nek” – jelezték a sajtóanyagban.

 

3 millió forint támogatás napelemre. Kérjen ingyenes ajánlatot! (x)

Tovább olvasom

Zöld Energia

Így született meg a magyar napelemes tetőcserép

Létrehozva:

|

Szerző:

A magyar fejlesztésű napelemes tetőcserépre sokat kellett várni, de az elmúlt két évben sikerült komoly eredményeket elérnie. A tetőre telepített napelemekkel egy háztartás rengeteg pénzt spórolhat, sokaknak azonban esztétikai kifogásaik vannak az ilyen beruházásokkal kapcsolatban. Számukra jelenthetnek megoldást a költségesebb, de jóval szebb napelemes cserepek, amelyeket a hagyományos cserepekhez hasonlóan lehet beilleszteni a tetőszerkezetbe. A technológia a 2000-es években jelent meg, 2012 januárjában pedig már egy magyar fejlesztésű, forradalmi terméktől volt hangos a hazai sajtó. Tóth Miklós találmányának szabadalmát 180 országban védette le, és arra számított, hogy nem csupán Magyarországon fog beindulni a gyártás.

„A gyártás itthon fog történni, de jelenleg is tárgyalásban vagyunk európai és tengerentúli gyártóbázis beindításáról is, még ebben az évben” – tette hozzá. Tóth Miklós az interjúban a hazai befektetőkkel kapcsolatos csalódásairól is beszélt. A projekt azonban 2014-ben sem robbant be, 2016-ban ráadásul a Tesla bemutatta saját fejlesztésű napelemes tetőcserepét. A termék hamar nagy népszerűségre tett szert, miközben a magyar találmányról megint nem nagyon lehetett hallani, és végül feledésbe is merült. A Teslát egyébként többen is megvádolták lopással, utóbb pedig más, hasonló termékek is megjelentek a piacon.

Tóth Miklós

A Terrán Generonnak sikerült

A fejlesztés nem csupán Amerikában lendült fel, a százéves múltú, magyarországi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is elkezdte létrehozni saját napelemes tetőcserepét. A 2017 szeptemberében bejelentett projektben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is részt vett, az első darabok pedig némi csúszással, 2019-ben kerültek forgalomba. A Terrán Generont egy 2019. áprilisi kiállításon mutatták be először. Márciusban a vállalat ügyvezető igazgatója azt mondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ennek 15-20 százalékát, azaz mintegy 20-40 négyzetmétert kell lefedni a napelemes cserepekkel ahhoz, hogy a rendszer ellássa a háztartás áramfogyasztását. A vállalat honlapján ekkor azt írta, egy Magyarországon átlagosnak számító 6 kWp-os napelemes rendszer Terrán Generonnal, teljes körű szolár kivitelezéssel, inverterrel és szolgáltatói ügyintézéssel nagyjából 3,9 millió forintba kerül.

Terrán Generon

A tapasztalatok alapján ugyanakkor általában ennél kisebb teljesítményű rendszer is elegendő. Egy átlagos magyar háztartás éves energiaigényét optimális tájolás esetén egy 2 kW csúcsteljesítményű rendszer is kielégítheti, ennek kiépítését mindennel együtt megközelítőleg bruttó 2 millió forintra becsülik. A Terrán szerint a beruházás már közép távon megtérül, a napelemes cserepek megjelenése pedig szinte teljesen megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. Fontos kiemelni, hogy a magyar terméket csak Terrán Zenit és Terrán Rundo, illetve ilyen típusúvá átalakított tetőfedésbe építhető be. 2021 márciusára a Generont már több mint száz épületre telepítették, ekkor derült ki, hogy a cég külön gyártósort tervez beindítani Pécsett. Idén márciusban még májusra várták a próbagyártás megkezdését, 2021-ben pedig összesen mintegy 250 otthon és középület tetőébe akarták beépíteni a napelemes rendszert. A Terrán esetében egyébként, sok más hazai vállalathoz hasonlóan, fellendülést hozott az otthonfelújítási program, a támogatás révén sokan érdeklődtek a Generon iránt.

A pécsi gyár végül csak tavaly szeptember második felében nyitott meg. Gódi Attila, a Terrán ügyvezető igazgatója az avatóünnepségen kiemelte: az új beruházással már három magyarországi és két határon túli gyárban állítják elő a cég termékeit, a napelemes tetőcserepek pedig a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülnek. Ekkorra a terméket már több mint 200 épületre telepítették.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák