Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán

Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.

A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.

Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

Advertisement

A tanulmányról 
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák