Zöldinfó
Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán
Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.
A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.
Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.
Zöldinfó
Kétmillió fecske hiányozhat Magyarországról, most még megfordítható a folyamat
A lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van a tavaszi fecskevédelemben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az ezredforduló óta több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, vagyis minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása érdekében a tavasz közeledtével még időben megtehetők a szükséges lépések: műfészkek kihelyezése, fecskebarát falfelújítások megtervezése, sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint úgynevezett “fecskepelenkák” felszerelése a fészkek alá. Az MME kisfilmekkel is segíti a felkészülést, bemutatva a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését – írták a sajtóanyagban.
A fecskék és más rovarevő állatok – például a denevérek – fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben. Egy fecske a költési időszak alatt legalább egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Az MME becslése szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami évente mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar környezetben maradását jelenti. A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése – magyarázták a szakemberek. Hozzátették, hogy a meglévő, aktív fészkek és telepek védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március-áprilisban kihelyezett műfészkek, a sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint a parti fecskék esetében a költőfalak felújítása egyaránt hozzájárulhat a fecskeállomány csökkenésének megállításához.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
