Zöldinfó

Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán

Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-21

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.

A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.

Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:elismerés fenntarthatóság hallgatók innováció környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Növelnék a magyar energiarendszer ellenálló képességét

Az energiaátmenet sikerét a rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása határozza meg.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaátmenet következő szakaszának sikerét már nemcsak az új kapacitások kiépítése, hanem az ellenálló, rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása is meghatározza – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián Budapesten a hivatal tájékoztatása szerint. Juhász Edit a magyar energiarendszer következő szabályozási ciklusáról tartott előadásában beszélt arról, hogy a 2027-2028-as tél új kockázati környezetet teremt a földgázpiacon is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A jelenlegi helyzet stabil, ugyanakkor törékeny: a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladja a 76 százalékot, viszont a TTF ár (az európai földgázkereskedelem irányadó piaci ára) mintegy 75 euró megawattóránként, a legjelentősebb importirányt érinteni fogják a REPowerEU (az Európai Unió hivatalos energiapolitikai terve) hatásai, a geopolitikai konfliktusok lezáratlansága pedig tovább növeli a kockázatokat.

A MEKH munkacsoporti egyeztetéseket indított, a cél, hogy az év végére konkrét javaslatok szülessenek a magyar energiarendszer ellenállóképességének növelésére. A tagállamok regionális munkacsoporti vizsgálataival párhuzamosan elindította a hivatal a magyar gázoldali kockázatkészültségi és cselekvési terv újradolgozását is, amelynek során az infrastruktúra-alapú megközelítés mellett a forrásalapú kockázatok értékelésére és kezelésére is hangsúlyt kell helyezni – fejtette ki az energiahivatal elnöke a közlemény szerint.

A rugalmasság növelésében meghatározó szerepe van a hálózatfejlesztésnek és a tárolásnak is – mutatott rá az elnök. A hálózati csatlakozás az energetika hiánycikke lett, ezért a szűkössé vált infrastruktúra új kapacitáselosztási logikát igényel; ennek lesz az első éles próbája a széltender. Mintegy 500 milliárd forint új uniós forrás állhat rendelkezésre rendszerfejlesztésre 2030-ig, miközben a tárolói kapacitás 2021 és 2026 között 11 megawattról (MW) 984 MW-ra bővült, és a beadott engedélykérelmek alapján tovább nő – ismertette Juhász Edit.

A változó környezetben még aktívabb szabályozói jelenlétre van szükség, különösen a piacintegritás és a verseny élénkítése területén – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Ismertetése szerint a szabályozó egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szűkös erőforrások olyan optimális allokációját, amely a lehető legnagyobb rendszerértéket teremti meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói költség mellett.

Tovább olvasom