Zöldinfó
Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán
Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.
A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.
Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.
Zöldinfó
Az emberi élet védelmére hivatkozva sürgetik a medvetörvény kihirdetését
A medveállomány ritkítására vonatkozó vadászati kvóták kihirdetését kéri Nicusor Dan román államfőtől 22 székelyföldi polgármester.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nagyvadak veszélyeztetik a lakosságot – írta a Hargita Népe Kovács Lehelnek, Farkaslaka elöljárójának nyilatkozata alapján. A petíciót a Hargita megyei község elöljárójának kezdeményezésére indították, miután a település közelében múlt héten feltehetően medvetámadás okozta egy ember halálát – emelte ki az alternativenergia.hu. A petíciót pénteken küldték el az államfőnek. Az aláírók azt kérik az államfőtől, hogy sürgősségi eljárásban írja alá és hirdesse ki a medveállományra vonatkozó vadászati kvótákat, melyeket még áprilisban hagyott jóvá a román parlament. Az aláírók szerint a jogszabály mihamarabbi hatályba léptetése elengedhetetlen az emberi élet védelmében és a biztonság megteremtésében. A dokumentumban figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségek állandó félelemben élnek, mivel a Romániában védett állatnak minősülő barnamedvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.
Kovács Lehel emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években is károkat okoztak a medvék lakott területeken, illetve a gazdáknak. A párzási időszakban ismét problémákra számítanak, és a község közelében a múlt héten – a medvetámadással – megtörtént a tragédia – mondta. A múlt héten Farkaslaka közelében holtan találtak egy 65 éves helyi férfit, aki április 27-én tűnt el. Feltételezések szerint halálát medvetámadás okozta, mivel harapásnyomokat találtak a testén. Az áldozat holttestét a székelyudvarhelyi kórházba szállították boncolásra, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult büntetőeljárás. Hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok a múlt héten az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyében is, ahol egy 53 éves asszony halálát okozhatta medvetámadás. A nő holttestét a Telcs (Telciu) községhez tartozó Bükkös (Bichigiu) település határában találták meg pénteken egy szintén elpusztult szarvasmarha tetemével együtt.
A hatóságok szerint mindkettőjük halálát medvetámadás okozhatta. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben és boncolást rendelt el, melynek eredményét egyelőre nem ismertették. A megye prefektusa a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását kérte az állat kilövéséhez. Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvény 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A törvény a sürgősségi kilövések számát az eddigi 55-ről 110-re emelte évente. A képviselőház a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet is jóváhagyta. Ennek értelmében, ha medve jelenik meg egy településen, a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövéséről. Az indoklás szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel az áprilisi adatok szerint Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember halálát okozta medvetámadás, és további 274-en megsérültek.
Az említett jogszabályok a román Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat. Nicusor Dan államfő mindeddig nem írta alá a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban egyre több romániai településen jelezték medvék jelenlétét. Hargita megyében múlt héten 15 alkalommal riasztották a lakosságot emiatt. Szerdán Brassó belvárosában láttak egy nagyvadat, kedden a moldvai Piatra Neamt és Calimanesti településeken figyelmeztettek medve jelenlétére. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, több szakértő szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
