Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán

Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.

A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.

Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Aszteroidák hozhatták az élet építőköveit a Holdra

Szerves anyagokat talált egy nemzetközi kutatócsoport a kínai holdküldetések mintáiban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos eredmények szerint a Hold felszínéről származó talajminták részletes információkat őriznek a szerves anyagok naprendszerbeli eredetéről és későbbi átalakulásáról – jelentette a kínai állami média. A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Csang-o-5 és Csang-o-6 kínai Hold-küldetések által visszahozott talajmintákat vizsgáló kutatók többféle, nitrogéntartalmú szerves vegyületet azonosítottak a szemcsék felszínén – írja az alternativenergia.hu. A részletes elemzés arra utal, hogy ezek az anyagok aszteroidák és üstökösök közvetítésével kerülhettek a Holdra a Naprendszer korai időszakában. A kutatók szerint a Hold különleges környezeti adottságai – a légkör hiánya és a gyenge geológiai aktivitás – lehetővé tették ezen anyagok hosszú távú megőrzését, szemben a Földdel, ahol az ilyen korai eredetű nyomok nagyrészt eltűntek.

Az elemzések azt is kimutatták, hogy a becsapódások nemcsak szállították, hanem át is alakították a szerves vegyületeket: a hőhatás következtében részben lebomlottak, majd új formában rakódtak le a felszínen. Emellett a napszél sugárzása is kimutatható változásokat okozott az anyagok szerkezetében. A kutatók szerint a holdi minták így egyfajta természetes “időkapszulaként” szolgálnak, amelyek segíthetnek megérteni a Naprendszer korai anyagáramlási folyamatait és az élethez szükséges kémiai elemek eredetét.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák