Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán

Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.

A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.

Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Forradalmi változás jöhet az erkélynapelemek piacán

A holland parlament támogatja az erkélynapelemek biztonságos hálózati csatlakoztatását lehetővé tevő szabályozás kidolgozását, miközben Európa egyre több országában válik engedélyezetté a konnektorba csatlakoztatható napenergia-termelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új szabályozási keret kidolgozására kötelezné a holland kormányt a parlament, hogy a háztartások biztonságosan csatlakoztathassanak erkélynapelemes rendszereket az elektromos hálózathoz. A képviselőház széles körű támogatással elfogadott indítványa szerint a szükséges szabályozási javaslatot jövő tavaszig kellene kidolgozni. A kezdeményezést Felix Klos, a D66 párt politikusa terjesztette elő. Az indítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy Hollandiában a háztartások mintegy 35 százaléka már rendelkezik napelemes rendszerrel, az erkélyre szerelhető, egyszerűen csatlakoztatható megoldások azonban további családok számára is lehetővé tehetnék a saját villamosenergia-termelést és az áramszámlák csökkentését. A parlamenti javaslat alapján a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely garantálja az erkélynapelemes rendszerek biztonságos hálózati csatlakoztatását. Ennek részeként azt is meg kell vizsgálni, hogy mely műszaki szabványok és jogszabályok módosítására lenne szükség. Az indítványt 12 parlamenti képviselőcsoport támogatta a holland törvényhozásban jelen lévő 17 közül.

A kezdeményezés Németországot említi követendő példaként, ahol már engedélyezett a konnektorba csatlakoztatható napelemes rendszerek használata. A becslések szerint 2025-ben mintegy 500 megawatt új napelemes kapacitás származott az ilyen, úgynevezett plug-in rendszerekből.

Az erkélynapelemek európai elterjedése más országokban is felgyorsulhat. Az Egyesült Királyságban 2026 augusztusában legalizálták az ilyen berendezéseket, Görögország pedig szeptemberben engedélyezte a legfeljebb 800 wattos erkélynapelemes rendszereket, valamint az önálló energiatárolók használatát. Norvégiában szintén napirendre került a konnektorba csatlakoztatható napelemek és akkumulátorok engedélyezése, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Advertisement

Magyarországon egyelőre nem alakult ki hasonlóan egyértelmű, országos szabályozási keret a háztartási konnektoros napelemes rendszerek általános hálózati alkalmazására. A kérdés különösen a társasházakban élők számára lehet fontos, akik saját tetőfelület hiányában jelenleg korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a napenergia hasznosítására. Az európai példák azt mutatják, hogy az erkélynapelemek megfelelő műszaki és biztonsági előírások mellett a háztartási energiatermelés újabb, szélesebb rétegek számára elérhető formájává válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák