Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kilenc hallgató nyert a K&H 2022-es, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatán

Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték. Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.

A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült. A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából. A mesterképzés kategóriában első lett Szabó Bence és Wágner Árpád a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról, második helyezést ért el Kádár Tamás László, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról, valamint harmadik lett Szám Dorottya, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatója.

Az alapképzés kategóriában Fesztóry Ottó, a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Karáról és Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet hallgatóját díjazták. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját a Debreceni Egyetem kapta – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentett energiafelhasználás: lezárult a Nébih épületének fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztés valósult meg a Nébih-nél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Épületenergetikai fejlesztés valósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) több mint 308 millió forint uniós és állami támogatásból – közölte az alternativenergia.hu. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban nyert támogatást. Ismertették, a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorciumi formában valósult meg a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatallal szoros együttműködésben a hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. szám alatti épületében.

A beruházás kerete az első szakaszban 264,152 millió forint, a második szakaszban 44,281 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás aránya 100 százalékot tett ki. A szaktárca tájékoztatása szerint a projekt első szakasza 2020. április 24-én kezdődött és 2023. december 15-én fejeződött be. A második szakasz 2026. február 20-án zárult. A beruházás célja a Nébih által üzemeltetett épületek energiahatékonyságának javítása volt, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására. A megtakarítást célzó fejlesztések – mint például a homlokzati, lábazati, tetőfödém hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése – elősegítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentését – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák