Zöldinfó

Kína az év végére megszüntetné a súlyos légszennyezést

Kína célja, hogy 2025 végére, a tizennegyedik ötéves terv utolsó évére megszüntesse a súlyos légszennyezést az országban – jelentette a kínai állami média egy kínai környezetvédelmi tisztviselőre hivatkozva.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-02-28

Szerző:

Vanessza

E cél elérése érdekében Kína fokozni fogja erőfeszítéseit a szennyezés ellenőrzésére és a kibocsátás csökkentésére, javítani fogja a levegőminőséget előrejelző és korai figyelmeztető rendszereit, valamint fokozni fogja a PM2,5 néven ismert káros légköri részecskék és az ózonszennyezés összehangolt kezelését – mondta Li Tien-vej, a kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium tisztviselője hétfőn.

Li elmondta továbbá, hogy 2024-ben jelentősen javult Kína levegőminősége, miután a tartományi nagyvárosokban a PM2,5 átlagos koncentrációja köbméterenként 29,3 mikrogramm volt, és ez éves szinten 2,7 százalékos csökkenést jelent. Emellett a jó levegőminőségű napok aránya elérte a 87,2 százalékot, ez az előző évhez képest 1,7 százalékpontos növekedést jelent – közölte. Kínában a mobil források, azaz a különféle közlekedési eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a légszennyező anyagok kibocsátásához; az országos nitrogén-oxidok mintegy 60 százalékáért és az illékony szerves vegyületek 24 százalékáért felelősek – magyarázta.

A minisztérium tisztviselője szerint a mobil forrásokból származó levegőszennyezés hatékony kezelése érdekében kulcsfontosságú a vonatkozó szabályok kidolgozásának és felülvizsgálatának felgyorsítása – fogalmazott. “Kína olyan új kibocsátási szabványok bevezetését tervezi, amelyek összhangban vannak a globális bevált gyakorlatokkal. Emellett növelni fogjuk az új energiával működő járművek és gépek arányát a repülőtereken, kikötőkben és logisztikai központokban, felgyorsítva továbbá a hosszú távú tömeges áruszállítás átállítását a közútról a vasútra és a vízi utakra” – tette hozzá Li. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint bár történt némi előrelépés, a légszennyezés továbbra is jelentős probléma Kínában, mely hatással van a gazdaságra és az emberek életminőségére – hangsúlyozták.

A WHO honlapján közzétett adatok szerint a légszennyezés évente mintegy 2 millió ember haláláért felelős Kínában. A szervezet súlyos légszennyezésnek tekinti a köbméterenként 50 mikrogramm feletti koncentrációt a levegőben. Hszi Csin-ping kínai elnök korábban kijelentette, hogy Kína prioritásként kezeli a környezetvédelmet, támogatja a zöld életmódot, és elmondása szerint “a természet megőrzése a modern szocialista ország építésének alapvető része”.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem Légszennyezés levegő

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Tovább olvasom