Zöldinfó
Kínának nincs elég szigete, úgyhogy épít magának néhányat
Mesterséges szigeteket épít kína a Dél-kínai-tengeren, hogy így erősítse meg jelenlétét a térségben. A Fülöp-szigetek, Tajvan és Kína által körülvett tengerdarabon Kínának nincsenek olyan szigetei, amelyeken le tudnak szállni repülővel – ezért építenek maguknak.
A BBC fantasztikus beszámolójában bemutatják ezeket a szigeteket, amik a tengerből nőttek ki. Rengeteg követ, betont és cementet használ fel Kína, hogy kifutópályákat építsen a harci repülőinek, illetve katonai bázisokat hozzon létre. Hivatalosan nem erősítették meg a szigetek rendeltetését, és a BBC riporterét nem engedték közel a szigethez.
A térségben minden négyzetméter vízért komoly harc dúl: a Fülöp-szigeteki hadsereg egy több évtizede működésképtelen, zátonyra futott, rozsdás hajón is bázist tart fenn. A képek tényleg lenyűgözőek, nézzék meg őket, mert hihetetlen, hogy egy rozsdás roncstelepen teljesítenek szolgálatot a katonák. Mindezt azért, hogy a Fülöp-szigetek ezzel is erősíthesse azt, hogy magáénak tartja a környező tengert. Közben a kínai haditengerészet az új és menő hajóival folyamatosan járőrözik a környéken, hogy ha a roncsot valamiért elhagynák, azonnal el tudják foglalni. Egyúttal blokkolják a Fülöp-szigetekiek ellátását is, így ők csak havonta egy csomagot kapnak, repülőről ledobva.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Fordulat kell a vízgazdálkodásban: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban. Gajdos László kiemelte: az elmúlt években folyók tűntek el és tavak száradtak ki, miközben a magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre, illetve a felesleges víz gyors elvezetésére rendezkedett be. Míg az 1995-ös vízgazdálkodási törvényben több mint 80 alkalommal szerepel az árvíz elleni védekezés, az aszály viszont mindössze négyszer. A jogszabályt ezért a megváltozott körülményekhez igazítják, és módosítják – fogalmazott.
A tárcavezető szerint új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában a rendelkezésre álló vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a víz megtartása áll. “Gazdálkodnunk kell a vizünkkel, be kell osztanunk a vizeinket, és szükség van minden olyan területre, ahol vizet lehet megtartani” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy a vízmegtartást szolgálja a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv, és emellett a kormány új klímatörvényt készít elő. A tárcavezető hangsúlyozta: a változásokhoz a lakosság együttműködésére is szükség van.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés