Zöldinfó
Kínának nincs elég szigete, úgyhogy épít magának néhányat

Mesterséges szigeteket épít kína a Dél-kínai-tengeren, hogy így erősítse meg jelenlétét a térségben. A Fülöp-szigetek, Tajvan és Kína által körülvett tengerdarabon Kínának nincsenek olyan szigetei, amelyeken le tudnak szállni repülővel – ezért építenek maguknak.
A BBC fantasztikus beszámolójában bemutatják ezeket a szigeteket, amik a tengerből nőttek ki. Rengeteg követ, betont és cementet használ fel Kína, hogy kifutópályákat építsen a harci repülőinek, illetve katonai bázisokat hozzon létre. Hivatalosan nem erősítették meg a szigetek rendeltetését, és a BBC riporterét nem engedték közel a szigethez.
A térségben minden négyzetméter vízért komoly harc dúl: a Fülöp-szigeteki hadsereg egy több évtizede működésképtelen, zátonyra futott, rozsdás hajón is bázist tart fenn. A képek tényleg lenyűgözőek, nézzék meg őket, mert hihetetlen, hogy egy rozsdás roncstelepen teljesítenek szolgálatot a katonák. Mindezt azért, hogy a Fülöp-szigetek ezzel is erősíthesse azt, hogy magáénak tartja a környező tengert. Közben a kínai haditengerészet az új és menő hajóival folyamatosan járőrözik a környéken, hogy ha a roncsot valamiért elhagynák, azonnal el tudják foglalni. Egyúttal blokkolják a Fülöp-szigetekiek ellátását is, így ők csak havonta egy csomagot kapnak, repülőről ledobva.
forrás: index.hu

Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Már több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés