Zöldinfó
Klímaegyezmény – Von der Leyen: a klímacsúcs nem hozta el a várt eredményeket
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében.
Ursula von der Leyen, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott klímacsúcs eredményeivel kapcsolatban vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, “sokkal többre van szükség”. “A tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget” – fogalmazott. Az uniós bizottság elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. Hangsúlyozta: új finanszírozási keretet “lefektette a rászorulók és a segíteni tudók közötti szolidaritás új rendszerének alapjait”. Von der Leyen elégedettségét fejezte ki, hogy a klímacsúcs életben tartotta a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás céljait, köztük, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
“Az EU továbbra is ezt az irányvonalat fogja tartani, különösen az európai zöld megállapodás és a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozó REPowerEU nevű programja révén, mert alapvető fontosságú, hogy a párizsi megállapodás céljait elérhető közelségben tartsuk” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke. Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében kiábrándítónak nevezte az elért eredményeket és az írta: túl kevés lépést sikerült tenni a felmelegedés 1,5 fokra korlátozása érdekében. “Ez nem elég, többre van szükség” – mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy az ENSZ-konferencia jelentős lépést tett az éghajlati károknak leginkább kitett országok megsegítésére. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsítására.
Zöldinfó
Hamarosan megnyílik a Biodóm: ritka állatokkal és óriási vízeséssel várják a látogatókat
Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állatkert Biodómjában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában, amely július 1-jétől várja majd a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával – írja az alternativenergia.hu. Legutóbb 2019 decemberében tartott az intézmény bejárást a sajtó részére az épületben, azóta néhány rendezvényt is szerveztek, például a kínai lampionfesztivált, és több fotókiállítást, amelyeknek köszönhetően eddig több mint 230 ezer látogató járt már az épületben – mondta el a Biodómban tartott sajtótájékoztatón Sós Endre, az Állatkert főigazgatója. Kiemelte: kollégáival az első pillanattól fogva azon dolgoztak, hogy az épület működhessen, ezért 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük.
A főigazgató kiemelte, hogy jelenleg az épület július 1-jei megnyitása a fő projektje az állatkertnek. Sós Endre elmondta, hogy a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként. Az épület eredeti koncepciója a miocénkori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen változott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszaurusz szobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A szobrok mellett a közönség a magyarországi dinoszaurusz-ásatásokról is tájékozódhat majd.
A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. A különleges állatfajok közt említette az igazgató többek közt a bali seregélyt, amelyet csupán 115 intézményben tartanak világszerte, vagy a pávafácánt, amely 54 intézményben látható. Elmondta továbbá, hogy sok állatnak a hosszú távú elhelyezését oldja majd meg a Biodóm, amely a fajvédelem és a természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű. “Olyan fajokat próbálunk itt bemutatni, tartani, amelyeknek a tenyészprogramjához, vagy épp a fennmaradásukhoz járulunk hozzá az állatkerti gondozással” – emelte ki. “A bali seregély gyakorlatilag majdnem eltűnt a vadonból, visszatelepítési program zajlik a fajnál, amelynek lényeges része a fogságban tartott madarak gondozása” – fűzte hozzá.
Az épületben helyet kap továbbá egy 14 méter magas vízesés, egy különleges, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal, valamint két vendéglátóipari egység, több fotópont és mosdók is. Az épület fenntartásáról szólva úgy fogalmazott: “Ez egy abszolút gazdaságos épület” – hiszen 2025-ben összesen 42 millió forintot fizettek a Biodóm fűtésére, amelyet részben termálgőzzel oldanak meg, és csupán négy hét volt a téli időszakban, amikor távfűtésre kellett váltani.
A villamosenergia-felhasználás 2025-ben az egész állatkert területén 347 millió forintba került, ennek 70 százalékát a történeti állatkert, 30 százalékát a Biodóm használta fel. Az igazgató szerint ez az arány a Biodóm megnyitásával meg fog fordulni, valószínűleg 60-40 arányban, azonban tárgyalásokat folytatnak már napelemek felszerelésről, amellyel további 10 százalékot tudnának az előzetes becslések szerint megtakarítani. Az épület szellőztetését tetőzsaluk segítségével, a hűtést a nyári időszakban speciális árnyékolók felszerelésével igyekeznek megoldani, további klimatizált hűtésre éves szinten két hónapra kalkulálnak. A mostani időjárási adatok alapján úgy számolnak, hogy nagyjából 200 millió forint plusz forrásra lesz szüksége az intézménynek félévente, de bíznak menne, hogy a Biodóm miatt megemelkedő látogatószám kitermeli majd a megemelkedett fenntartási költségeket.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
