Zöldinfó

Klímaegyezmény – Von der Leyen: a klímacsúcs nem hozta el a várt eredményeket

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-21

Szerző:

Hell

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében.

Ursula von der Leyen, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott klímacsúcs eredményeivel kapcsolatban vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, “sokkal többre van szükség”. “A tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget” – fogalmazott. Az uniós bizottság elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. Hangsúlyozta: új finanszírozási keretet “lefektette a rászorulók és a segíteni tudók közötti szolidaritás új rendszerének alapjait”. Von der Leyen elégedettségét fejezte ki, hogy a klímacsúcs életben tartotta a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás céljait, köztük, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.

“Az EU továbbra is ezt az irányvonalat fogja tartani, különösen az európai zöld megállapodás és a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozó REPowerEU nevű programja révén, mert alapvető fontosságú, hogy a párizsi megállapodás céljait elérhető közelségben tartsuk” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke. Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében kiábrándítónak nevezte az elért eredményeket és az írta: túl kevés lépést sikerült tenni a felmelegedés 1,5 fokra korlátozása érdekében. “Ez nem elég, többre van szükség” – mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy az ENSZ-konferencia jelentős lépést tett az éghajlati károknak leginkább kitett országok megsegítésére. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsítására.

Kapcsolódó tartalom:cop27 klímaváltozás

Zöldinfó

Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra

A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.

A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.

A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.

A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.

Tovább olvasom