Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában. Megalakult az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Élettelen Természettudományi Klaszterének keretein belül a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. A kutatócsoport munkáját 2025. március 1-én kezdte meg.

– A klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel ma az emberiség szembenéz, és amelynek hatásai már most is érezhetőek. A probléma összetettsége miatt elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi a különböző tudományterületek szinergiáinak kiaknázását és új kutatási távlatok megnyitását. Az SZTE egyedülálló, mindeddig azonban csak részben kihasznált potenciállal rendelkezik egy ilyen interdiszciplináris kutatócsoport működtetéséhez, hiszen a különböző karokon számos kutatócsoport és kutató foglalkozik a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A most megalakított kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket a szétszórt erőforrásokat, és egy olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést, ezáltal a közös tudásgyarapodást. A projekt hosszú távú fenntarthatóságát a kutatási együttműködések megalapozása, valamint a feltárt együttműködések alapján közös kutatási pályázatok kidolgozása szavatolja – mondta el Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az SZTE IKIKK Élettelen Természettudományi Klaszter szakmai vezetője.

A Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport rövidtávú, fő célkitűzése az interdiszciplináris párbeszéd elősegítése és egy olyan kutatási hálózat kialakítása, amely lefedi a Szegedi Tudományegyetem összes, klímaváltozással kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatását. A kutatócsoport vezetője Dr. Gál Tamás egyetemi docens, a Légkör- és Téradattudomány Tanszék vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport első kétéves programja alapján lényegében egy tudományszervezési projektként fogható fel.

– A kutatócsoport az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok értékelésével foglalkozó testületének (IPCC= Intergovernmental Panel on Climate Change) hatodik értékelő jelentése alapján meghatározott, interdiszciplináris megközelítést igénylő – Európa számára releváns – nyitott kutatási kérdésekre fókuszál. Ezek a kérdések többek között a kockázatok és sérülékenység időbeli és térbeli alakulását, az alkalmazkodás hatékonyságát, a víz, a biodiverzitás, az egészségügyi kockázatok, a természetalapú megoldások és a parti környezet kérdéseit, az éghajlati politikák koherensebbé tételét, az ágazati és rendszerszintű átalakulásokat, a földhasználatot, a mezőgazdaságot és a szén-dioxid eltávolítást, a méltányosságot és az igazságos átmeneteket, az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását, az éghajlati intervenciót, valamint a napsugárzás módosításának lehetséges hatásait és kockázatait vizsgálják. A projekt legfontosabb mérföldkövei egy tudástérkép elkészítése, valamint kutatói hálózat kialakítása köré épülnek. Több, az együttműködést elősegítő rendezvényt is tervezünk, így belső konferenciákat, workshopokat, további egyeztetéseket. Fontos célunk, hogy szervezett kereteket hozzunk létre az egyetemen belüli információ és tudásmegosztás elősegítésére, valamint interdiszciplináris kutatási együttműködések kidolgozására a témakörhöz kapcsolódóan – tudtuk meg Dr. Gál Tamástól.

A kutatócsoport az SZTE IKIKK keretein belül, annak támogatásával működik jelenleg, mint egy (Horizontális) Inkubációs projekt.

– Az interdiszciplináris megközelítés alapvető fontosságú, mivel a klímaváltozás összetett probléma, amelynek megértéséhez és megoldásához a különböző tudományterületek együttműködésére van szükség. Az interdiszciplináris megközelítés lehetővé teszi a szinergiák kihasználását és új kutatási távlatok megnyitását. Sajátos szervezeti okok, valamint az éghajlat központi szerepe miatt a projekt az Élettelen Természettudományok Klaszterhez tartozik az IKIKK keretein belül, azonban rendkívül fontosnak érezzük azt hangsúlyozni, hogy az interdiszciplináris jelleg ezeken a kereteken messze túlmutat, lényegében a teljes tudomány spektrumát lefedi, azaz kiterjed az élő természettudomány, valamint a társadalom- és műszaki tudományok területére is – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője, az új kutatócsoport egyik alapítója.

A projekt fő célja, hogy az egyetem tudásbázisára építve dinamizálja a témával kapcsolatos kutatásokat és kutatási együttműködéseket. Ennek a munkának a várható eredménye több olyan jól fókuszált interdiszciplináris kutatás vagy projekt, ami nemzetközi színvonalon válaszol jelenleg is nyitott kutatási kérdésekre, valamint a régiónk helyi sajátosságait is figyelembe vevő alkalmazott kutatási platform segíti a mérséklés és alkalmazkodás feladatait. A kutatócsoport projektbemutatót, egyetemi belső konferenciát, workshopokat és tudományszervezési platformok megalapozását tervezi. Ezek közül kiemelkedik az idén szeptemberre tervezett belső konferencia, ami mintegy seregszemleként lehetőséget teremt, hogy a témában érintett kutatók megismerhetik a más kutatócsoportokban, karokon és tudományterületeken zajló vizsgálatokat és tudásbázist, így teremtve alapot az együttműködések kialakításának. A kutatócsoport tervei között szerepel a projekt eredményeinek hasznosítása, a kutatási együttműködések fenntartása, valamint a projekt eredményeinek beépítése az oktatásba. A távlati tervek között szerepel, hogy ez a kutatócsoport az SZTE állandó platformja legyen, ami segíti a hatékonyabb interdiszciplináris kutatásszervezést és azt, hogy az intézménynek kész válaszai legyenek a klímaváltozás okozta rendkívül összetett problémákra.

Lévai Ferenc

Forrás: Szegedi Tudományegyetem