Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komposztálók létesítésére pályázhatnak a fővárosi óvodák

Továbbra is pályázhatnak a fővárosi óvodák komposztálók létesítésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal pénteken az MTI-vel. A pályázat célja, hogy felhívják a figyelmet az élelmiszerpazarlásra, és az újrahasznosítás, a hulladékfeldolgozás fontosságára.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Azt írták, a nyertes óvodák az önkormányzat támogatásával komposztálókat, azaz komposztkereteket, komposztládákat, továbbá magaságyásokat szerezhetnek be. Ezek segítségével környezeti ismeretterjesztő programot indíthatnak az óvodás gyermekek számára. A nyertes pályázóknak biztosítaniuk kell egy-egy óvópedagógus részvételét a Fővárosi Önkormányzat által szervezett, komposztálásról, biokertészkedésről, azokkal kapcsolatos jó gyakorlatokról szóló ismeretterjesztő képzésen.

A Fővárosi Önkormányzat szándéka szerint a rendelkezésre álló forrás erejéig (37 511 700 forint) annyi nyertest fog hirdetni, ahány pályázat megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. Az óvodánként (telephelyenként) elnyerhető támogatás összege legfeljebb 250 ezer forint, amelyet a főváros a közösségi költségvetés keretéből biztosít.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák