Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komposztálók létesítésére pályázhatnak a fővárosi óvodák

Továbbra is pályázhatnak a fővárosi óvodák komposztálók létesítésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal pénteken az MTI-vel. A pályázat célja, hogy felhívják a figyelmet az élelmiszerpazarlásra, és az újrahasznosítás, a hulladékfeldolgozás fontosságára.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Azt írták, a nyertes óvodák az önkormányzat támogatásával komposztálókat, azaz komposztkereteket, komposztládákat, továbbá magaságyásokat szerezhetnek be. Ezek segítségével környezeti ismeretterjesztő programot indíthatnak az óvodás gyermekek számára. A nyertes pályázóknak biztosítaniuk kell egy-egy óvópedagógus részvételét a Fővárosi Önkormányzat által szervezett, komposztálásról, biokertészkedésről, azokkal kapcsolatos jó gyakorlatokról szóló ismeretterjesztő képzésen.

A Fővárosi Önkormányzat szándéka szerint a rendelkezésre álló forrás erejéig (37 511 700 forint) annyi nyertest fog hirdetni, ahány pályázat megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. Az óvodánként (telephelyenként) elnyerhető támogatás összege legfeljebb 250 ezer forint, amelyet a főváros a közösségi költségvetés keretéből biztosít.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák