Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Létrehozva:

|

A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését

Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.

A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák