Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Létrehozva:

|

A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák