Zöldinfó
Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium
Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.
A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.
A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.
mti
Zöldinfó
A hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
Az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózon koncentrációja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az egészségügyi határérték felett alakult az ózon koncentrációja a szombat délutáni és esti órákban a nagyobb városokban a HungaroMet Zrt. előrejelzésének megfelelően – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban alapvetően napos, nyugodt időjárás várható, az intenzív besugárzás hatására a nagyobb városokban az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózonkoncentráció a délutáni és esti órákban – írta a légszennyezettséggel foglalkozó oldalán a HungaroMet Zrt. A tájékoztatás kitér arra, hogy a nyári időszak egyik fő levegőminőségi kockázata, kiemelten káros az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, a tartósan magas koncentráció többnyire a légzőrendszerrel, tüdőgyulladással összefüggésben fokozza a hőstresszt. Az ózon úgynevezett másodlagos szennyezőanyag, ami kémiai reakciók során ott keletkezik. Ehhez szükség van napsugárzásra, nitrogén-oxidokra, illékony szerves vegyületekre és metánra. A nitrogén-oxidok a tüzelő- vagy üzemanyagok elégetése során kerülnek a légkörbe, az illékony szerves vegyületekért az ipar, a háztartási tisztítószerek vagy a vegetáció a felelős, a metánt pedig a mezőgazdaság, a hulladék, a hulladéklerakók és az energiaszektor juttatja a légkörbe.
Az északi féltekén jellemzően júniustól szeptemberig fordul elő, hogy a talajközeli ózon koncentrációja több napon át meghaladja az egészségügyi határértéket, ugyanis nyáron a megnövekedett napsugárzás beindítja és felgyorsítja a kémiai reakciót, amihez a hosszabb nappalok pedig több időt biztosítanak. A változó éghajlat miatt a hőhullámok intenzívebbé és gyakoribbá válnak, ezért a talajközeli ózon koncentrációjának megemelkedése is gyakoribbá és intenzívebbé válik. A talajközeli ózon a kialakulása után a nyári meleg, szélcsendes időben napokig vagy hetekig a légkörben maradhat.
Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat jelenleg több mint 50 automata mérőállomásának adatai adnak tájékoztatást az ózon-szennyezettségről. A friss mérési eredmények a https://legszennyezettseg.met.hu/ weboldalon érhetők el, ahol arról is tájékoztatást adnak, hogyan alakul a szennyezettség a következő napokban.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
