Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Létrehozva:

|

A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája

Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák