Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Létrehozva:

|

A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentett energiafelhasználás: lezárult a Nébih épületének fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztés valósult meg a Nébih-nél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Épületenergetikai fejlesztés valósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) több mint 308 millió forint uniós és állami támogatásból – közölte az alternativenergia.hu. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban nyert támogatást. Ismertették, a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorciumi formában valósult meg a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatallal szoros együttműködésben a hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. szám alatti épületében.

A beruházás kerete az első szakaszban 264,152 millió forint, a második szakaszban 44,281 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás aránya 100 százalékot tett ki. A szaktárca tájékoztatása szerint a projekt első szakasza 2020. április 24-én kezdődött és 2023. december 15-én fejeződött be. A második szakasz 2026. február 20-án zárult. A beruházás célja a Nébih által üzemeltetett épületek energiahatékonyságának javítása volt, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására. A megtakarítást célzó fejlesztések – mint például a homlokzati, lábazati, tetőfödém hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése – elősegítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentését – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák