Zöldinfó
Környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért részesült innovációs elismerésben a Széchenyi István Egyetem
Innovációs elismerésben részesült a győri Széchenyi István Egyetem, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja, illetve tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A 33. Magyar Innovációs Nagydíjon átadott kitüntetést az ABZ Innovation Kft.-vel közösen megalkotott környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért ítélték oda. A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1991-ben, és a pályázatot azóta rendszeresen meghirdeti. Az idei, 33. díjátadó ünnepséget a Parlamentben tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával. Az innovációs nagydíjat a Széchenyi István Egyetemmel szoros partnerségben együttműködő komáromi Foxconn leányvállalata, a Cloud Network Technology érdemelte ki informatikai tesztelési rendszeréért.
Az eseményen a Széchenyi-egyetem, tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt., valamint Digitális Fejlesztési Központja innovációs elismerést vehetett át Bőthe Csabától, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőjétől. A kitüntetést a számos nemzetközi kiállításon is díjnyertes környezetbarát permeteződrónnal érdemelték ki, amelyet az ABZ Drone Kft.-vel és a tőkebefektető MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított ABZ Innovation Kft.-n belül alkottak meg.
A környezetbarát permeteződrón korábban számos hazai és nemzetközi szakkiállításon, fórumon és vásáron mutatkozott be nagy sikerrel. Az eszközt megalkotó cég eredményességét jól mutatja, hogy az Uni Inno Zrt. tavaly tulajdonrészének többségét jelentős árbevétel mellett tudta értékesíteni, a hazai egyetemi modellváltás óta eltelt időszak üzletileg legsikeresebb egyetemi exitjét megvalósítva.
„A Széchenyi István Egyetem 2018-ban alapított hasznosító vállalkozásának célja, hogy egy stabil innovációs ökoszisztéma kiépítésén keresztül minél több, gazdasági versenyképességet támogató szellemi alkotással segítse a hazai technológiai fejlődést. Mindezt az Uni Inno Zrt. többnyire spinoff vállalkozásokkal valósítja meg. Jelenleg tizennyolc szellemi alkotásra kötöttünk hasznosítási szerződést, tulajdonosi szerepvállalással pedig nyolc vállalatban van részesedésünk. Ezekben szakmai és pénzügyi erőforrásokkal is szerepet vállalunk. Így zajlott a közös munka az ABZ Innovation Kft.-vel is, amellyel kifejezetten sikeres együttműködést tudhatunk magunkénak” – fogalmazott Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. ügyvezetője.
Az egyetemi cég munkájáról elmondta, kiemelt fókuszuk az intézményi kutatás-fejlesztési tevékenység révén született innovációk ipari felhasználásának támogatása. „A hasznosíthatóságot jelentős mértékben erősíti, ha ezek az újítások ipari jogvédelmi oltalommal rendelkeznek, ezért kiemelten fontosak ennek különböző formái, mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom és a védjegy. Egyetemünk az elmúlt öt évben huszonöt szabadalmi bejelentést tett, jelenleg tizenöt szabadalom- és használatimintaoltalom-kérelem van folyamatban. Emellett védjegyből harmincat jelentettünk be, tizennégy pedig előkészítés alatt áll. Ezeken kívül hat formatervezési mintaoltalommal is rendelkezünk” – részletezte az ügyvezető. Kiemelte: összegezve az elmúlt öt évet az egyetem az Uni Inno Zrt.-n keresztül több mint száz szellemi alkotás hasznosítását tette lehetővé.
A Magyar Innovációs Nagydíjon elismerésben részesült környezetbarát permeteződrón az Uni Inno Zrt., illetve az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának egyik kiemelkedő eredménye, amely az elérhető termékek valamennyi előnyös tulajdonságát egyesíti. Dinamikus akadálykerülési és útvonaltervezési funkciói precízebbé teszik a permetezést, ezáltal akár 75 százalékos költségcsökkenés és négyszeres munkatempó érhető el a traktoros permetezéshez képest.
„A hatékonyság növelésével az eszköz nemcsak gazdaságilag előnyösebb, de környezetbarát megoldást is nyújt. A termőterület földrajzi adottságaihoz való rugalmasabb alkalmazkodása révén pedig a speciális gazdálkodói igényeket is képes kielégíteni” – részletezte Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.
Elmondta, a központban az innovációval foglalkozó négytagú csapat feladata a piacvezető termékeknél is jobban működő szoftver és algoritmusok fejlesztése volt. „Odafigyeltünk az energiatakarékosságra, a permetlé elosztásának szabályozhatóságára, illetve a felhasználóbarát kezelői felületre. Így olyan eszközt tudtunk megalkotni, ami egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar agrárium előrelépését. Hálásak vagyunk, hogy erőfeszítéseinket ezzel a díjjal is elismerték” – fogalmazott. Elárulta: jelenleg is több olyan újdonságot nyújtó technológián dolgoznak az egyetem érdekeltségében működő cégekkel közösen, amellyel a zöldebb jövő megteremtését segítik elő.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.
A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.
Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.
Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
