Zöldinfó
Környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért részesült innovációs elismerésben a Széchenyi István Egyetem
Innovációs elismerésben részesült a győri Széchenyi István Egyetem, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja, illetve tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A 33. Magyar Innovációs Nagydíjon átadott kitüntetést az ABZ Innovation Kft.-vel közösen megalkotott környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért ítélték oda. A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1991-ben, és a pályázatot azóta rendszeresen meghirdeti. Az idei, 33. díjátadó ünnepséget a Parlamentben tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával. Az innovációs nagydíjat a Széchenyi István Egyetemmel szoros partnerségben együttműködő komáromi Foxconn leányvállalata, a Cloud Network Technology érdemelte ki informatikai tesztelési rendszeréért.
Az eseményen a Széchenyi-egyetem, tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt., valamint Digitális Fejlesztési Központja innovációs elismerést vehetett át Bőthe Csabától, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőjétől. A kitüntetést a számos nemzetközi kiállításon is díjnyertes környezetbarát permeteződrónnal érdemelték ki, amelyet az ABZ Drone Kft.-vel és a tőkebefektető MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított ABZ Innovation Kft.-n belül alkottak meg.
A környezetbarát permeteződrón korábban számos hazai és nemzetközi szakkiállításon, fórumon és vásáron mutatkozott be nagy sikerrel. Az eszközt megalkotó cég eredményességét jól mutatja, hogy az Uni Inno Zrt. tavaly tulajdonrészének többségét jelentős árbevétel mellett tudta értékesíteni, a hazai egyetemi modellváltás óta eltelt időszak üzletileg legsikeresebb egyetemi exitjét megvalósítva.
„A Széchenyi István Egyetem 2018-ban alapított hasznosító vállalkozásának célja, hogy egy stabil innovációs ökoszisztéma kiépítésén keresztül minél több, gazdasági versenyképességet támogató szellemi alkotással segítse a hazai technológiai fejlődést. Mindezt az Uni Inno Zrt. többnyire spinoff vállalkozásokkal valósítja meg. Jelenleg tizennyolc szellemi alkotásra kötöttünk hasznosítási szerződést, tulajdonosi szerepvállalással pedig nyolc vállalatban van részesedésünk. Ezekben szakmai és pénzügyi erőforrásokkal is szerepet vállalunk. Így zajlott a közös munka az ABZ Innovation Kft.-vel is, amellyel kifejezetten sikeres együttműködést tudhatunk magunkénak” – fogalmazott Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. ügyvezetője.
Az egyetemi cég munkájáról elmondta, kiemelt fókuszuk az intézményi kutatás-fejlesztési tevékenység révén született innovációk ipari felhasználásának támogatása. „A hasznosíthatóságot jelentős mértékben erősíti, ha ezek az újítások ipari jogvédelmi oltalommal rendelkeznek, ezért kiemelten fontosak ennek különböző formái, mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom és a védjegy. Egyetemünk az elmúlt öt évben huszonöt szabadalmi bejelentést tett, jelenleg tizenöt szabadalom- és használatimintaoltalom-kérelem van folyamatban. Emellett védjegyből harmincat jelentettünk be, tizennégy pedig előkészítés alatt áll. Ezeken kívül hat formatervezési mintaoltalommal is rendelkezünk” – részletezte az ügyvezető. Kiemelte: összegezve az elmúlt öt évet az egyetem az Uni Inno Zrt.-n keresztül több mint száz szellemi alkotás hasznosítását tette lehetővé.
A Magyar Innovációs Nagydíjon elismerésben részesült környezetbarát permeteződrón az Uni Inno Zrt., illetve az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának egyik kiemelkedő eredménye, amely az elérhető termékek valamennyi előnyös tulajdonságát egyesíti. Dinamikus akadálykerülési és útvonaltervezési funkciói precízebbé teszik a permetezést, ezáltal akár 75 százalékos költségcsökkenés és négyszeres munkatempó érhető el a traktoros permetezéshez képest.
„A hatékonyság növelésével az eszköz nemcsak gazdaságilag előnyösebb, de környezetbarát megoldást is nyújt. A termőterület földrajzi adottságaihoz való rugalmasabb alkalmazkodása révén pedig a speciális gazdálkodói igényeket is képes kielégíteni” – részletezte Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.
Elmondta, a központban az innovációval foglalkozó négytagú csapat feladata a piacvezető termékeknél is jobban működő szoftver és algoritmusok fejlesztése volt. „Odafigyeltünk az energiatakarékosságra, a permetlé elosztásának szabályozhatóságára, illetve a felhasználóbarát kezelői felületre. Így olyan eszközt tudtunk megalkotni, ami egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar agrárium előrelépését. Hálásak vagyunk, hogy erőfeszítéseinket ezzel a díjjal is elismerték” – fogalmazott. Elárulta: jelenleg is több olyan újdonságot nyújtó technológián dolgoznak az egyetem érdekeltségében működő cégekkel közösen, amellyel a zöldebb jövő megteremtését segítik elő.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
Milliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
Fel kell gyorsítani az energiafelhasználó ágazatok villamosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fel kell gyorsítani a nagy energiafelhasználó ágazatok, így az ipar, a közlekedés, valamint az épületek villamosítását, mivel ez alacsonyabb energiaárakat, nagyobb versenyképességet és erősebb energiabiztonságot eredményezne az unió gazdasága, a vállalkozások és a háztartások számára – hangoztatta Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési tervének bemutatásakor Ribera hangsúlyozta: a cél a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentése, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzése – írja az alternativenergia.hu.
Ahhoz, hogy az európai gyártók ki tudják használni az ipari dekarbonizáció és a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta. “A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését” – fogalmazott, majd kifejtette: a villamosítást akadályozza, hogy a hálózati csatlakozások kiépítése évekig is eltarthat, a vállalatok számára túl kevés az ösztönző arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltsanak. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokat kezeli – emelte ki.
A javaslat a villamosenergia-számlákra vonatkozóan felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Emellett ösztönzi az intelligens mérők gyorsabb telepítését, ami – az uniós biztos szavai szerint – megkönnyíti a megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamosenergiát ne adóztassák magasabban, mint a gázt – magyarázta. A cselekvési terv továbbá megoldásokat javasol a villamosítási technológiák előzetes költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az épületekben, a közlekedésben és az iparban – tette hozzá.
Az uniós biztos végezetól közölte: az EU célja, hogy 2040-re évente 260 milliárd euróval csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyag-importját. A sajtótájékoztatón Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) tervezett felülvizsgálatával kapcsolatban azt mondta, az ETS 2005-ös bevezetése óta több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet a tagállamok az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer modernizációjába forgattak vissza. Noha ez segített Európának 50 százalékkal csökkenteni a kibocsátásokat, folytatni szükséges az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos munkát, modernizálni a dekarbonizációs politikát, hogy a beruházások javítsák a versenyképességet és hozzájáruljon az energiafüggetlenséghez.
Emlékeztetett: a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket vissza kell forgatni az kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokba. Az elv világos: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik befektetnek a tiszta átállásba, és ösztönzi azokat, akiknek nehézséget okoz a felzárkózás – hangoztatta. Közölte: a felülvizsgált ETS nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra. A tagállamoknak nemzeti ETS-ből származó bevételeik 50 százalékát az ETS-ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent – magyarázta. A szolidaritás továbbra is az ETS középpontjában áll – hangoztatta. A EU Modernizációs Alapja továbbra is támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban – tette hozzá az uniós biztos.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
