

Zöldinfó
Környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért részesült innovációs elismerésben a Széchenyi István Egyetem
Innovációs elismerésben részesült a győri Széchenyi István Egyetem, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja, illetve tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A 33. Magyar Innovációs Nagydíjon átadott kitüntetést az ABZ Innovation Kft.-vel közösen megalkotott környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért ítélték oda. A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1991-ben, és a pályázatot azóta rendszeresen meghirdeti. Az idei, 33. díjátadó ünnepséget a Parlamentben tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával. Az innovációs nagydíjat a Széchenyi István Egyetemmel szoros partnerségben együttműködő komáromi Foxconn leányvállalata, a Cloud Network Technology érdemelte ki informatikai tesztelési rendszeréért.
Az eseményen a Széchenyi-egyetem, tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt., valamint Digitális Fejlesztési Központja innovációs elismerést vehetett át Bőthe Csabától, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőjétől. A kitüntetést a számos nemzetközi kiállításon is díjnyertes környezetbarát permeteződrónnal érdemelték ki, amelyet az ABZ Drone Kft.-vel és a tőkebefektető MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított ABZ Innovation Kft.-n belül alkottak meg.
A környezetbarát permeteződrón korábban számos hazai és nemzetközi szakkiállításon, fórumon és vásáron mutatkozott be nagy sikerrel. Az eszközt megalkotó cég eredményességét jól mutatja, hogy az Uni Inno Zrt. tavaly tulajdonrészének többségét jelentős árbevétel mellett tudta értékesíteni, a hazai egyetemi modellváltás óta eltelt időszak üzletileg legsikeresebb egyetemi exitjét megvalósítva.
„A Széchenyi István Egyetem 2018-ban alapított hasznosító vállalkozásának célja, hogy egy stabil innovációs ökoszisztéma kiépítésén keresztül minél több, gazdasági versenyképességet támogató szellemi alkotással segítse a hazai technológiai fejlődést. Mindezt az Uni Inno Zrt. többnyire spinoff vállalkozásokkal valósítja meg. Jelenleg tizennyolc szellemi alkotásra kötöttünk hasznosítási szerződést, tulajdonosi szerepvállalással pedig nyolc vállalatban van részesedésünk. Ezekben szakmai és pénzügyi erőforrásokkal is szerepet vállalunk. Így zajlott a közös munka az ABZ Innovation Kft.-vel is, amellyel kifejezetten sikeres együttműködést tudhatunk magunkénak” – fogalmazott Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. ügyvezetője.
Az egyetemi cég munkájáról elmondta, kiemelt fókuszuk az intézményi kutatás-fejlesztési tevékenység révén született innovációk ipari felhasználásának támogatása. „A hasznosíthatóságot jelentős mértékben erősíti, ha ezek az újítások ipari jogvédelmi oltalommal rendelkeznek, ezért kiemelten fontosak ennek különböző formái, mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom és a védjegy. Egyetemünk az elmúlt öt évben huszonöt szabadalmi bejelentést tett, jelenleg tizenöt szabadalom- és használatimintaoltalom-kérelem van folyamatban. Emellett védjegyből harmincat jelentettünk be, tizennégy pedig előkészítés alatt áll. Ezeken kívül hat formatervezési mintaoltalommal is rendelkezünk” – részletezte az ügyvezető. Kiemelte: összegezve az elmúlt öt évet az egyetem az Uni Inno Zrt.-n keresztül több mint száz szellemi alkotás hasznosítását tette lehetővé.
A Magyar Innovációs Nagydíjon elismerésben részesült környezetbarát permeteződrón az Uni Inno Zrt., illetve az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának egyik kiemelkedő eredménye, amely az elérhető termékek valamennyi előnyös tulajdonságát egyesíti. Dinamikus akadálykerülési és útvonaltervezési funkciói precízebbé teszik a permetezést, ezáltal akár 75 százalékos költségcsökkenés és négyszeres munkatempó érhető el a traktoros permetezéshez képest.
„A hatékonyság növelésével az eszköz nemcsak gazdaságilag előnyösebb, de környezetbarát megoldást is nyújt. A termőterület földrajzi adottságaihoz való rugalmasabb alkalmazkodása révén pedig a speciális gazdálkodói igényeket is képes kielégíteni” – részletezte Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.
Elmondta, a központban az innovációval foglalkozó négytagú csapat feladata a piacvezető termékeknél is jobban működő szoftver és algoritmusok fejlesztése volt. „Odafigyeltünk az energiatakarékosságra, a permetlé elosztásának szabályozhatóságára, illetve a felhasználóbarát kezelői felületre. Így olyan eszközt tudtunk megalkotni, ami egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar agrárium előrelépését. Hálásak vagyunk, hogy erőfeszítéseinket ezzel a díjjal is elismerték” – fogalmazott. Elárulta: jelenleg is több olyan újdonságot nyújtó technológián dolgoznak az egyetem érdekeltségében működő cégekkel közösen, amellyel a zöldebb jövő megteremtését segítik elő.
Forrás: Széchenyi István Egyetem

Zöldinfó
Erdőtípusok visszaszorulása és előretörése a klímamodellek tükrében
Eltűnő bükkösök, terjeszkedő sztyepp: így alakulhat át Magyarország növényzete.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek. 2025-ben Magyarországon eddig csupán márciusban esett a szokásosnál több csapadék, a többi hónap az átlagosnál szárazabbnak adódott. Az általánosságban egyik legcsapadékosabb hónapunk, a június, idén a legszárazabb és a második legmelegebb volt az 1901 óta tartó mérések alapján. Július elejéig a 2022-es évi, eddigi legsúlyosabb aszállyal vetekedett a szárazság mértéke, de aztán a júliusi zivatarok enyhítették az aszályt – legalábbis az ország nyugati és északkeleti felén. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály van. Megjegyezzük, hogy az aszály természetes része hazánk éghajlatának, azonban a gyakoriságában és súlyosságában bekövetkező változások összefüggésben állhatnak a klímaváltozással.
Az egyre gyakoribb szárazságot a növényzet is megérzi, és alkalmazkodni kezd a megváltozó körülményekhez. Egyes fajok háttérbe szorulhatnak, mások előretörhetnek, és így lassan a táj is megváltozhat. Azt, hogy adott éghajlati viszonyok mellett milyen erdő, illetve növénytársulás „érzi jól magát”, az erdészeti klímaosztályokkal – bükkös, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, erdőssztyepp és sztyepp – lehet jól leírni. A felsorolt kategóriák közül az elsők hűvösebb és nedvesebb klímát jelölnek, míg a sor másik vége a melegebb és szárazabb éghajlatot mutatja. Ha pedig egy területen olyan erdő van, amelynek klímaosztálya eltér az ott uralkodó éghajlati viszonyoktól, annak fajösszetétele előbb-utóbb átalakulhat.
Elemzésünkben az erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgáltuk meg Magyarországra vonatkozóan, amelynek kiszámításához a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérsékletére és csapadékösszegére van szükség. A mutató kiválóan alkalmas arra, hogy elhatárolja az erdészeti klímaosztályokat, használatával tehát megbecsülhető az is, hogy a jövőben, a megváltozott éghajlati viszonyok mellett hol és milyen növénytársulások számára lesznek kedvező klimatikus feltételek az országban.
Referenciaként a legutolsó 20 év éghajlatát, a 2005–2024-es időszakot tekintettük, amelyhez a méréseken alapuló HuClim adatbázist használtuk fel. A jövőre vonatkozóan hat regionális klímamodell-szimuláció átlagát mutatjuk be, három különböző forgatókönyv (RCP2.6: azonnali kibocsátáscsökkentés, RCP4.5: későbbi kibocsátáscsökkentés, RCP8.5: nincs kibocsátáscsökkentés) alapján, a 2061–2080-as és a 2081–2100-as periódusra. (Az adatokról és a módszertanról részletesebben a cikk végén írtunk.)
Kiszoruló bükkösök, terjeszkedő erdőssztyepp
Ahogy az alábbi ábrán látható, jelenleg (2005–2024) az Alföld nagy részén erdőssztyepp klíma uralkodik, míg az ország csapadékosabb területein, azaz az Alpokalján, illetve az Északi-középhegységben a gyertyános-tölgyes a domináns, néhány régióban pedig a bükk számára optimális a klíma. Hazánk legnagyobb részén (északkeleten, a Kisalföldön, a Dunántúl keleti és déli részén) pedig kocsánytalan tölgyes, illetve cseres kategória jellemző.
A 21. század második felére az emberi tevékenység alakulásától függően a jelenlegihez hasonló körülmények várhatók vagy a szárazabb és melegebb kategóriák felé való eltolódás valószínűsíthető.
- Azonnali kibocsátáscsökkentés: maradnak a mai erdészeti szárazsági viszonyok. Amennyiben megvalósul az üvegházgázok kibocsátásának azonnali csökkentése, akkor az erdészeti szárazsági mutató 2005–2024-es periódusra jellemző eloszlását várhatjuk továbbra is .
- Későbbi kibocsátáscsökkentés: jóval több erdőssztyepp várható. Ha a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyvet tekintjük, akkor a 2061–2080-as időszakra az erdőssztyepp az Alföld szinte teljes területére kiterjedhet. A többi erdészeti klímaosztály területe várhatóan beszűkül; ez különösen az Alpokalján figyelhető meg a bükkös esetén. A 21. század végére ugyan valamelyest mérséklődik az erdőssztyepp kiterjedése a szimulációk szerint, de még így is meghaladja majd a 2005–2024-es időszakra jellemző értéket.
- Nincs kibocsátáscsökkentés: eltűnik a bükkös, kiterjedt sztyepp és erdőssztyepp valószínűsíthető az ország nagy részén. Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 2061–2080-as időszakban megjelenik az eddig egyáltalán nem jellemző, legmelegebb és legszárazabb kategória, a sztyepp az Alföld középső és déli részein, és ez még tovább nő (kb. kétszeresére) a század végére. A korábban kocsánytalan tölgyes, illetve cseres területeket is várhatóan felváltja az erdőssztyepp kategória. A legtöbb csapadékot igénylő és leghűvösebb viszonyokat kedvelő bükkös valószínűsíthetően teljesen kiszorul az országból, és a gyertyános-tölgyes is csak elvétve lesz megtalálható Magyarországon a szimulációk átlaga szerint.
Minél kisebb a kibocsátáscsökkentés, annál nagyobb az erdőssztyepp és sztyepp kiterjedése
Az egyes kategóriák területi kiterjedését az alábbi táblázatban összegeztük a 21. század végére vonatkozóan, a különböző forgatókönyvek alapján, illetve összehasonlításképp a jelenleg jellemző, méréseken alapuló értékeket is feltüntettük (Magyarország teljes területe jelenti a 100%-ot).
Ahogy a térképeken is láthattuk, a kibocsátáscsökkentés elmaradása esetén a bükkös teljesen el is tűnhet az országból (igaz, csak az ország néhány százalékán volt számukra kedvező klíma). A gyertyános-tölgyes kiterjedésében is csökkenést figyelhetünk meg a pesszimistább forgatókönyvek felé haladva; 22%-ról 2%-ra zsugorodhat ez a kategória.
Jelenleg a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres a domináns hazánkban (2005–2024-ben az ország 47%-át foglalta el), és az azonnali, valamint későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv esetén csupán csak egy kismértékű csökkenés várható a kiterjedésében. A kibocsátáscsökkentés nélküli esetben viszont kevesebb mint a felére eshet vissza a területe.
Az erdőssztyepp legnagyobb növekedése a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló szcenárió esetén valószínűsíthető, de a pesszimistább forgatókönyv esetén is igen jelentős (36%) lesz a kiterjedése a szimulációk szerint. A sztyepp vagy füves puszta csak a kibocsátáscsökkentés nélküli szcenárió szerint jelenik meg Magyarországon, de ennek mértéke olyan jelentős, hogy az ország legnagyobb részére (41%) ez a kategória valószínűsíthető 2081–2100-ra.
2005–2024 | 2081–2100 | |||
---|---|---|---|---|
HuClim | RCP2.6 | RCP4.5 | RCP8.5 | |
Bükkös | 3 | 4 | 1 | 0 |
Gyertyános-tölgyes | 22 | 21 | 13 | 2 |
Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres | 47 | 44 | 43 | 21 |
Erdőssztyepp | 28 | 31 | 43 | 36 |
Sztyepp | 0 | 0 | 0 | 41 |
Összességében elmondhatjuk, hogy szárazabb és melegebb erdészeti klímaosztályok felé való eltolódás várható Magyarországon a jövőben, amennyiben nem történik azonnali kibocsátáscsökkentés. Annak érdekében, hogy ne a melegebb és szárazabb erdészeti klímaosztályok legyenek dominánsak és erdeink a jövőben is megtarthassák a jelenlegi fajösszetételüket, mielőbbi kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról