Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért részesült innovációs elismerésben a Széchenyi István Egyetem

Innovációs elismerésben részesült a győri Széchenyi István Egyetem, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja, illetve tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A 33. Magyar Innovációs Nagydíjon átadott kitüntetést az ABZ Innovation Kft.-vel közösen megalkotott környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért ítélték oda. A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1991-ben, és a pályázatot azóta rendszeresen meghirdeti. Az idei, 33. díjátadó ünnepséget a Parlamentben tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával. Az innovációs nagydíjat a Széchenyi István Egyetemmel szoros partnerségben együttműködő komáromi Foxconn leányvállalata, a Cloud Network Technology érdemelte ki informatikai tesztelési rendszeréért.

Az eseményen a Széchenyi-egyetem, tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt., valamint Digitális Fejlesztési Központja innovációs elismerést vehetett át Bőthe Csabától, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőjétől. A kitüntetést a számos nemzetközi kiállításon is díjnyertes környezetbarát permeteződrónnal érdemelték ki, amelyet az ABZ Drone Kft.-vel és a tőkebefektető MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított ABZ Innovation Kft.-n belül alkottak meg.

A környezetbarát permeteződrón korábban számos hazai és nemzetközi szakkiállításon, fórumon és vásáron mutatkozott be nagy sikerrel. Az eszközt megalkotó cég eredményességét jól mutatja, hogy az Uni Inno Zrt. tavaly tulajdonrészének többségét jelentős árbevétel mellett tudta értékesíteni, a hazai egyetemi modellváltás óta eltelt időszak üzletileg legsikeresebb egyetemi exitjét megvalósítva.

Advertisement

„A Széchenyi István Egyetem 2018-ban alapított hasznosító vállalkozásának célja, hogy egy stabil innovációs ökoszisztéma kiépítésén keresztül minél több, gazdasági versenyképességet támogató szellemi alkotással segítse a hazai technológiai fejlődést. Mindezt az Uni Inno Zrt. többnyire spinoff vállalkozásokkal valósítja meg. Jelenleg tizennyolc szellemi alkotásra kötöttünk hasznosítási szerződést, tulajdonosi szerepvállalással pedig nyolc vállalatban van részesedésünk. Ezekben szakmai és pénzügyi erőforrásokkal is szerepet vállalunk. Így zajlott a közös munka az ABZ Innovation Kft.-vel is, amellyel kifejezetten sikeres együttműködést tudhatunk magunkénak” – fogalmazott Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. ügyvezetője.

Az egyetemi cég munkájáról elmondta, kiemelt fókuszuk az intézményi kutatás-fejlesztési tevékenység révén született innovációk ipari felhasználásának támogatása. „A hasznosíthatóságot jelentős mértékben erősíti, ha ezek az újítások ipari jogvédelmi oltalommal rendelkeznek, ezért kiemelten fontosak ennek különböző formái, mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom és a védjegy. Egyetemünk az elmúlt öt évben huszonöt szabadalmi bejelentést tett, jelenleg tizenöt szabadalom- és használatimintaoltalom-kérelem van folyamatban. Emellett védjegyből harmincat jelentettünk be, tizennégy pedig előkészítés alatt áll. Ezeken kívül hat formatervezési mintaoltalommal is rendelkezünk” – részletezte az ügyvezető. Kiemelte: összegezve az elmúlt öt évet az egyetem az Uni Inno Zrt.-n keresztül több mint száz szellemi alkotás hasznosítását tette lehetővé.

Advertisement

A Magyar Innovációs Nagydíjon elismerésben részesült környezetbarát permeteződrón az Uni Inno Zrt., illetve az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának egyik kiemelkedő eredménye, amely az elérhető termékek valamennyi előnyös tulajdonságát egyesíti. Dinamikus akadálykerülési és útvonaltervezési funkciói precízebbé teszik a permetezést, ezáltal akár 75 százalékos költségcsökkenés és négyszeres munkatempó érhető el a traktoros permetezéshez képest.

„A hatékonyság növelésével az eszköz nemcsak gazdaságilag előnyösebb, de környezetbarát megoldást is nyújt. A termőterület földrajzi adottságaihoz való rugalmasabb alkalmazkodása révén pedig a speciális gazdálkodói igényeket is képes kielégíteni” – részletezte Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.

Advertisement

Elmondta, a központban az innovációval foglalkozó négytagú csapat feladata a piacvezető termékeknél is jobban működő szoftver és algoritmusok fejlesztése volt. „Odafigyeltünk az energiatakarékosságra, a permetlé elosztásának szabályozhatóságára, illetve a felhasználóbarát kezelői felületre. Így olyan eszközt tudtunk megalkotni, ami egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar agrárium előrelépését. Hálásak vagyunk, hogy erőfeszítéseinket ezzel a díjjal is elismerték” – fogalmazott. Elárulta: jelenleg is több olyan újdonságot nyújtó technológián dolgoznak az egyetem érdekeltségében működő cégekkel közösen, amellyel a zöldebb jövő megteremtését segítik elő.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöld Energia

Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata

Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.

A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.

Forrás: Kocsis Tamás / Kiberblog

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.

Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.

Advertisement

A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák