Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közeleg az EPR adatszolgáltatás határideje – Július 20-ig kell jelenteni a negyedéves adatokat

Július 20-ig kell teljesíteniük mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket azoknak a gyártóknak és első belföldi forgalomba hozóknak, akik az EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – hatálya alá tartoznak.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közeledik az adatszolgáltatási határidő a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) alá tartozó gyártók, illetve első belföldi forgalomba hozók számára: az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket július 20-ig kell teljesíteniük az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (OKIRkapu) keresztül – hívta fel a figyelmet a MOHU az MTI-hez eljuttatott közleményében – írja az alternativenergia.hu. Az EPR-rendszerben a regisztrációs és díjfizetési kötelezettség az olyan körforgásos termékek gyártóira, illetve első belföldi forgalomba hozóira terjed ki, mint például a csomagolások, az egyes egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncs, reklámhordozó és irodai papír, sütőolaj és zsír, valamint textil termékek és fából készült bútorok. Az EPR-rendszer célja nem a szankcionálás, hanem a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodás biztosítása. A rendszer segíti Magyarországot az uniós hulladékgazdálkodási célok, így a 2040-re kitűzött 65 százalékos újrafeldolgozási arány elérésében – emelik ki a közleményben.

A MOHU ismerteti: az adatszolgáltatás mellett minden érintett vállalkozásnak regisztrálnia kell a MOHU Partner Portálon a közvetlen kapcsolattartás érdekében. Amennyiben ez még nem történt meg, akkor az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál is regisztrálni kell a hivatalos nyilvántartásba vételhez. Az adatokat a hatóság továbbítja a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. részére. Az új rendszerben ugyanis már a MOHU gondoskodik egyebek mellett a körforgásos termékekből keletkező hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, kereskedelméről, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartásáról és üzemeltetéséről. A mohu.hu/hu/epr-rendszer oldalon elérhető tájékoztatás szerint az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ez az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség, az EPR. A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság (a MOHU) szedi be.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák