Zöldinfó

Közösen épít hőszigetelőanyag-gyárat a Masterplast és a Market

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-10

Szerző:

Hell

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke kiemelte, hogy óriási szükség van a régióban hőszigetelő anyagok gyártására a tartósan magas energiaárak miatt. Magyarországon az épületállomány 80 százaléka gyengén vagy sehogy sem szigetelt – tette hozzá. A hőszigetelő anyag helyi, illetve regionális gyártásának nincs alternatívája, ez egy prosperáló terület lesz a jövőben – hangsúlyozta. A termék iránti igény egy gyengébb piaci környezetben is nőni fog várhatóan, de ha a nehézségeken túljutnak a gazdaságok, 2025-től még jelentősebb piaci kereslettel számolnak az ismét élénkülő általános építőipari környezetben. “Le kell tenni a gyárat, nem is egyet, hanem kettőt”; “a két erős szereplő jól kiegészíti egymást” – mondta. A partnercégek 50-50 százalékos tulajdoni aránya mellett megvalósuló beruházás 2024 közepe felé válhat termelőképessé, a két üzemből az egész régiót el tudják majd látni. Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyetlen multinacionális gyártó működik a szegmensben, amely a hazai piacot nem tudja ellátni, és termékei egy részét exportálja.

A magyar gyártókapacitás létrehozása azért is kiemelten fontos Tibor Dávid szerint, mert a vállalat az utóbbi időszak “hektikus” piaci körülményei között számos esetben nem kapott elegendő árut, a piaci szereplők sokszor indokolatlanul magas áron szállítottak – fejtette ki. Jót fog tenni a piacnak a versenyhelyzet, az építőanyag-kereskedelem és -felhasználás stabilabbá válik – összegezte. Emlékeztetett arra: a vállalat azzal az üzenettel lépett a tőkepiacra, hogy a befolyó tőkét a kőzetgyapot- és üveggyapot-termelés elindítására fogja használni. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyagok beszerzése az elmúlt időszakban komoly kihívássá vált a cégek számára; a járvány megmutatta, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott helyzetben van, miután importra szorul hőszigetelő anyagokból.

Példaként elmondta, hogy 2021-ben a vállalat áruellátása megszakadt, a szállítmányokat nyugat-európai országokba irányították. Törökországból, 1700 kilométerről sikerült végül hőszigetelő anyagot beszerezniük – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a “vattacukor” súlyú termék szállítása nagy mennyiségben a közúton környezeti szempontból nem fenntartható. Arra jutottak, hogy a magyar építőanyag-gyártás állapota kezdetleges, ezért is döntöttek a projektekt mellett – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a cég egyrészt a saját áruigényét kívánja biztosítani, de emellett a magyar építőipari kultúra fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Tibor Dávid arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a két gyár beruházási igénye elmondta, hogy Szerbiában várhatóan változtatnak az eddig tervezett helyszínen, Magyarországon pedig még zajlik annak kijelölése, így pontos összeget még nem tud mondani. Megjegyezte, terveznek igényelni állami támogatásokat is a beruházásokhoz, vizsgálják a lehetőségeket.

Kapcsolódó tartalom:hőszigetelés szigetelés

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Tovább olvasom