Zöldinfó
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.
Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit
Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.
A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.
A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
