Zöldinfó
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.
Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.
Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.
Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.
Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
