Zöldinfó
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.
Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül
Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.
“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.
A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.
Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
