Zöldinfó
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.
Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Gyógynövények, hagyományok, fenntarthatóság: élő tudás a mai világban
Népi hagyományok a fenntarthatóság szolgálatában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével beszélgetett a kiállításról – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János elmondta: a fenntarthatósági klímahéttel egy időben nyílik meg kiállítás, amely azt mutatja be, hogyan lehetne könnyben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt. A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből ma is lehet tanulni. A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. Jövőre is folytatódik a kiállítás, ami iskolások számára is fontos a szemléletformálásuk miatt – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték a saját környezetüket, például, hogy mi az, ami helyben legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, ismerték a gyógynövények pozitív hatását. A skanzen területén több mint 120 féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók. Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz való megfelelő viszonyhoz. Hozzátette, Magyarországon van gyógynövény-kutatóintézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű köhögés ellen, a kakukkfű pedig torokgyulladásra.
A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik – tette hozzá. Áder János kifejtette, a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere, számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, Magyarországon a második legfontosabb élelmiszernövény. A paraszti kultúra, hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható. A világ 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék városlakó lesz, egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás hasznos ötleteket ad ehhez a városlakóknak – tette hozzá a volt államfő.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
