Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Advertisement

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Advertisement

Zöldinfó

Több százezer szőlőtőkét kellett kivágni az aranyszínű sárgaság miatt

Kutatóintézetek programot dolgoztak ki az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség visszaszorítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető, erre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül konkrét eredményt hozhat – közölte a hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. -írja az alternativenergia.hu. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák. A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani – írták.

A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat – hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet. Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent. Hozzátették, hogy Magyarországon 2024-ben 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.

Advertisement

Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák