Zöldinfó
Láthatatlan napelemek jelentek meg Pompejiben
Olyan napelemeket telepítettek a régészeti parkba, amelyek tökéletesen illeszkednek a romokba.
Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett többek között a mosdók, a beléptető-rendszer és az interaktív eszközök is mind áramot igényelnek. Adódik a kérdés, hogy mit tehet a Pompeji Régészeti Park, amennyiben az energiaigényt nem környezetszennyező módon, hanem valamilyen zöld megoldással akarja kielégíteni. A választ egy új napelemes technológia adhatja meg – számol be a National Geographic magazin magyarországi kiadása.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A probléma az, hogy az ókori romokra nem telepíthetőek hagyományos napelemek, hiszen azok teljesen tönkretennék az örökségvédelem alatt álló tájat. Az áthidaló megoldást egy olaszországi vállalat, a Dyaqua dolgozta ki egy, a történelmi helyszínek környezetbarát megújulását segítő EU-s kampány keretében. A cég olyan napelemeket gyárt, amelyeket korabeli építőelemeknek álcázva lehet régészeti helyszíneken felhasználni. Pompejiben például római kori tetőcserepek formájában készítik az egységeket.
„Pont ugyanúgy néznek ki, mint a rómaiak terrakotta tetőcserepei” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója, hozzátéve, hogy a napelemek által termelt energiával megvilágíthatják a freskókat. „Mivel világításra mindenütt szükség van, dönthetünk: fogyaszthatunk a hálózati energiából villanypóznák és kábelek rengetegének kiépítésével, amelyek tönkre teszik a látképet, vagy eurómilliókat spórolhatunk és megőrizhetjük a táj szépségét” – nyilatkozta.
A Dyaqua szinte bármilyen építészeti felületet képes leutánozni, így a fát, a követ, a betont és a téglát is. A vállalat napelemei ezért nemcsak tetőkön, hanem falakon, sőt talajon is felhasználhatóak. A napelemek speciális, alacsony molekulasűrűségű, újrahasznosítható polimer bevonata szabad szemmel átlátszatlan, ugyanakkor átengedi a napfényt, amelyet a belül lévő fotovoltaikus cellák hasznosítani tudnak. Pompejiben nem ez az első alkalom, amikor fenntartható, a tájképet nem károsító módszert találtak a park fenntartásához. A közelmúltban például juhokat kezdtek el használni a helyi gyep gondozására.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban

