Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Láthatatlan napelemek jelentek meg Pompejiben

Olyan napelemeket telepítettek a régészeti parkba, amelyek tökéletesen illeszkednek a romokba.

Létrehozva:

|

Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett többek között a mosdók, a beléptető-rendszer és az interaktív eszközök is mind áramot igényelnek. Adódik a kérdés, hogy mit tehet a Pompeji Régészeti Park, amennyiben az energiaigényt nem környezetszennyező módon, hanem valamilyen zöld megoldással akarja kielégíteni. A választ egy új napelemes technológia adhatja meg – számol be a National Geographic magazin magyarországi kiadása.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A probléma az, hogy az ókori romokra nem telepíthetőek hagyományos napelemek, hiszen azok teljesen tönkretennék az örökségvédelem alatt álló tájat. Az áthidaló megoldást egy olaszországi vállalat, a Dyaqua dolgozta ki egy, a történelmi helyszínek környezetbarát megújulását segítő EU-s kampány keretében. A cég olyan napelemeket gyárt, amelyeket korabeli építőelemeknek álcázva lehet régészeti helyszíneken felhasználni. Pompejiben például római kori tetőcserepek formájában készítik az egységeket.

„Pont ugyanúgy néznek ki, mint a rómaiak terrakotta tetőcserepei” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója, hozzátéve, hogy a napelemek által termelt energiával megvilágíthatják a freskókat. „Mivel világításra mindenütt szükség van, dönthetünk: fogyaszthatunk a hálózati energiából villanypóznák és kábelek rengetegének kiépítésével, amelyek tönkre teszik a látképet, vagy eurómilliókat spórolhatunk és megőrizhetjük a táj szépségét” – nyilatkozta.

Advertisement

A Dyaqua szinte bármilyen építészeti felületet képes leutánozni, így a fát, a követ, a betont és a téglát is. A vállalat napelemei ezért nemcsak tetőkön, hanem falakon, sőt talajon is felhasználhatóak. A napelemek speciális, alacsony molekulasűrűségű, újrahasznosítható polimer bevonata szabad szemmel átlátszatlan, ugyanakkor átengedi a napfényt, amelyet a belül lévő fotovoltaikus cellák hasznosítani tudnak. Pompejiben nem ez az első alkalom, amikor fenntartható, a tájképet nem károsító módszert találtak a park fenntartásához. A közelmúltban például juhokat kezdtek el használni a helyi gyep gondozására.

Advertisement

Zöldinfó

Megdőlt a brit nyári melegrekord

Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.

Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.

Advertisement

A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák