Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Láthatatlan napelemek jelentek meg Pompejiben

Olyan napelemeket telepítettek a régészeti parkba, amelyek tökéletesen illeszkednek a romokba.

Létrehozva:

|

Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett többek között a mosdók, a beléptető-rendszer és az interaktív eszközök is mind áramot igényelnek. Adódik a kérdés, hogy mit tehet a Pompeji Régészeti Park, amennyiben az energiaigényt nem környezetszennyező módon, hanem valamilyen zöld megoldással akarja kielégíteni. A választ egy új napelemes technológia adhatja meg – számol be a National Geographic magazin magyarországi kiadása.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A probléma az, hogy az ókori romokra nem telepíthetőek hagyományos napelemek, hiszen azok teljesen tönkretennék az örökségvédelem alatt álló tájat. Az áthidaló megoldást egy olaszországi vállalat, a Dyaqua dolgozta ki egy, a történelmi helyszínek környezetbarát megújulását segítő EU-s kampány keretében. A cég olyan napelemeket gyárt, amelyeket korabeli építőelemeknek álcázva lehet régészeti helyszíneken felhasználni. Pompejiben például római kori tetőcserepek formájában készítik az egységeket.

„Pont ugyanúgy néznek ki, mint a rómaiak terrakotta tetőcserepei” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója, hozzátéve, hogy a napelemek által termelt energiával megvilágíthatják a freskókat. „Mivel világításra mindenütt szükség van, dönthetünk: fogyaszthatunk a hálózati energiából villanypóznák és kábelek rengetegének kiépítésével, amelyek tönkre teszik a látképet, vagy eurómilliókat spórolhatunk és megőrizhetjük a táj szépségét” – nyilatkozta.

Advertisement

A Dyaqua szinte bármilyen építészeti felületet képes leutánozni, így a fát, a követ, a betont és a téglát is. A vállalat napelemei ezért nemcsak tetőkön, hanem falakon, sőt talajon is felhasználhatóak. A napelemek speciális, alacsony molekulasűrűségű, újrahasznosítható polimer bevonata szabad szemmel átlátszatlan, ugyanakkor átengedi a napfényt, amelyet a belül lévő fotovoltaikus cellák hasznosítani tudnak. Pompejiben nem ez az első alkalom, amikor fenntartható, a tájképet nem károsító módszert találtak a park fenntartásához. A közelmúltban például juhokat kezdtek el használni a helyi gyep gondozására.

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.

A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák