Zöldinfó
Láthatatlan napelemek jelentek meg Pompejiben
Olyan napelemeket telepítettek a régészeti parkba, amelyek tökéletesen illeszkednek a romokba.
Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett többek között a mosdók, a beléptető-rendszer és az interaktív eszközök is mind áramot igényelnek. Adódik a kérdés, hogy mit tehet a Pompeji Régészeti Park, amennyiben az energiaigényt nem környezetszennyező módon, hanem valamilyen zöld megoldással akarja kielégíteni. A választ egy új napelemes technológia adhatja meg – számol be a National Geographic magazin magyarországi kiadása.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A probléma az, hogy az ókori romokra nem telepíthetőek hagyományos napelemek, hiszen azok teljesen tönkretennék az örökségvédelem alatt álló tájat. Az áthidaló megoldást egy olaszországi vállalat, a Dyaqua dolgozta ki egy, a történelmi helyszínek környezetbarát megújulását segítő EU-s kampány keretében. A cég olyan napelemeket gyárt, amelyeket korabeli építőelemeknek álcázva lehet régészeti helyszíneken felhasználni. Pompejiben például római kori tetőcserepek formájában készítik az egységeket.
„Pont ugyanúgy néznek ki, mint a rómaiak terrakotta tetőcserepei” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója, hozzátéve, hogy a napelemek által termelt energiával megvilágíthatják a freskókat. „Mivel világításra mindenütt szükség van, dönthetünk: fogyaszthatunk a hálózati energiából villanypóznák és kábelek rengetegének kiépítésével, amelyek tönkre teszik a látképet, vagy eurómilliókat spórolhatunk és megőrizhetjük a táj szépségét” – nyilatkozta.
A Dyaqua szinte bármilyen építészeti felületet képes leutánozni, így a fát, a követ, a betont és a téglát is. A vállalat napelemei ezért nemcsak tetőkön, hanem falakon, sőt talajon is felhasználhatóak. A napelemek speciális, alacsony molekulasűrűségű, újrahasznosítható polimer bevonata szabad szemmel átlátszatlan, ugyanakkor átengedi a napfényt, amelyet a belül lévő fotovoltaikus cellák hasznosítani tudnak. Pompejiben nem ez az első alkalom, amikor fenntartható, a tájképet nem károsító módszert találtak a park fenntartásához. A közelmúltban például juhokat kezdtek el használni a helyi gyep gondozására.
Zöldinfó
Diákok építik újjá az olajszennyezésben elpusztult szigetszentmiklósi úszólápot
A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért adták át elsőként a Természet Bajnokai díjat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért a Batthyány Kázmér Gimnázium kapta meg elsőként a Természet Bajnokai díjat, amelyet a WWF Magyarország és a Coca-Cola HBC Magyarország az idén alapított – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A díjat csütörtökön adták át az élő környezetért felelős miniszter részvételével Szigetszentmiklóson. Gajdos László a rendezvényen emlékeztetett: hat évvel ezelőtt súlyos olajszennyezés pusztította el a Ráckevei-Duna-ág egyik védett úszólápját. A víz olajos lett, a növényzet elpusztult, és ott maradt a természet egy darabja, amely nem volt többé olyan, ahogy addig ismertük – fogalmazott. A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai és tanárai azonban úgy döntöttek, hogy ezen változtatnak – folytatta. Nem írtak róla stratégiai dokumentumot, nem hoztak létre három munkacsoportot, hanem kimentek és elkezdtek úszólápot építeni – fűzte hozzá a miniszter.
“A díjat ugyan mi adjuk át, de valójában a jutalmat a természettől kapják. A természet ajándéka egy visszatérő madár, egy új hajtás, a megtisztuló víz vagy egy úszóláp, amely egy olyan helyen kezd újra élni, ahol hat évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy valamit végleg elveszítettünk” – fogalmazott a miniszter. Köszönetet mondott a díjazottaknak, akik “megmutatják, a természetvédelemhez néha nagy tudás kell, néha nagy bátorság, de meglepően sokszor egyszerűen csak fel kell húzni a gumicsizmát”. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója azt mondta, a díjra olyan jelölteket kerestek, akik nemcsak beszélnek a természet védelméről, hanem cselekszenek is és képesek másokat is cselekvésre bírni. Éppen olyanokat, mint a gimnázium tanárai, Sete Krisztina és Czita Zoltán, akik felkarolták diákjaik kezdeményezését. Megmutatták, hogy a természetvédelem nem távoli, elvont dolog, hanem gyakran helyben kíván cselekvést.
Kovács Ágnes a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hisznek abban, hogy a WWF Magyarország szakmai támogatása és a pénzügyi források is fontosak a kezdeményezés fenntartásához és fejlesztéséhez. “Különösen inspiráló látni, hogy pedagógusok, diákok és szakemberek együttműködésével egy kis kezdeményezésből milyen fantasztikus projekt jöhet létre”, ami mások számára is példaértékű – fűzte hozzá az igazgató. A Természet Bajnokai díjat Vetier Márta, a WWF Magyarország igazgatója adta át.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

