Zöldinfó
Láthatatlan napelemek jelentek meg Pompejiben
Olyan napelemeket telepítettek a régészeti parkba, amelyek tökéletesen illeszkednek a romokba.
Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett többek között a mosdók, a beléptető-rendszer és az interaktív eszközök is mind áramot igényelnek. Adódik a kérdés, hogy mit tehet a Pompeji Régészeti Park, amennyiben az energiaigényt nem környezetszennyező módon, hanem valamilyen zöld megoldással akarja kielégíteni. A választ egy új napelemes technológia adhatja meg – számol be a National Geographic magazin magyarországi kiadása.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A probléma az, hogy az ókori romokra nem telepíthetőek hagyományos napelemek, hiszen azok teljesen tönkretennék az örökségvédelem alatt álló tájat. Az áthidaló megoldást egy olaszországi vállalat, a Dyaqua dolgozta ki egy, a történelmi helyszínek környezetbarát megújulását segítő EU-s kampány keretében. A cég olyan napelemeket gyárt, amelyeket korabeli építőelemeknek álcázva lehet régészeti helyszíneken felhasználni. Pompejiben például római kori tetőcserepek formájában készítik az egységeket.
„Pont ugyanúgy néznek ki, mint a rómaiak terrakotta tetőcserepei” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója, hozzátéve, hogy a napelemek által termelt energiával megvilágíthatják a freskókat. „Mivel világításra mindenütt szükség van, dönthetünk: fogyaszthatunk a hálózati energiából villanypóznák és kábelek rengetegének kiépítésével, amelyek tönkre teszik a látképet, vagy eurómilliókat spórolhatunk és megőrizhetjük a táj szépségét” – nyilatkozta.
A Dyaqua szinte bármilyen építészeti felületet képes leutánozni, így a fát, a követ, a betont és a téglát is. A vállalat napelemei ezért nemcsak tetőkön, hanem falakon, sőt talajon is felhasználhatóak. A napelemek speciális, alacsony molekulasűrűségű, újrahasznosítható polimer bevonata szabad szemmel átlátszatlan, ugyanakkor átengedi a napfényt, amelyet a belül lévő fotovoltaikus cellák hasznosítani tudnak. Pompejiben nem ez az első alkalom, amikor fenntartható, a tájképet nem károsító módszert találtak a park fenntartásához. A közelmúltban például juhokat kezdtek el használni a helyi gyep gondozására.
Zöldinfó
Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban
Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.
Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaTöbb települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét

