Zöld Közlekedés

Lekörözték az elektromos autók a benzineseket

A mai elektromos autók már tovább használhatóak, mint a dízeles modellek.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-02-23

Szerző:

Vanessza

Egy új vizsgálat alapján az elektromos járművek ma már ugyanolyan hosszú élettartamúak, mint a benzin- és dízelüzemű modellek – számol be a New Scientist. Mivel a technológia még nagyban fejlődik, az élettartam egyre nő.

Robert Elliott, a Birminghami Egyetem munkatársa és kollégái közel 300 millió, az Egyesült Királyságban végzett kötelező műszaki vizsgából származó adatokat elemeztek, az információk a 2005 és 2022 között forgalomban lévő járművek állapotára, korára és kilométerórájára vonatkoznak. Az adatok összesen közel 30 millió járműtől származtak.

Az eredmények azt mutatták, hogy az elektromos járművek átlagos élettartama jelenleg több mint 18,4 év, ami meghaladja a dízelüzemű járművek 16,8 éves átlagos élettartamát, és majdnem megegyezik a benzinüzemű járművek 18,7 éves átlagos élettartamával. Az átlagos elektromos járművek élettartamuk alatt 200 ezer kilométert tesznek meg, ami meghaladja a benzinüzeműek 187 ezres értékét, de elmarad a dízelek 257 ezer kilométeres átlagteljesítményétől.

Elliott szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy az elektromos autók nemcsak életképes alternatívát jelentenek, hanem bizonyos szempontból már most is felülmúlják versenytársaikat. Az adatokból az is kiviláglik, hogy a hosszú távú megbízhatóság egyre javul: annak valószínűsége, hogy egy elektromos autó meghibásodik és egy adott évben a roncstelepen végzi, körülbelül kétszer olyan gyorsan csökken, mint a benzines járművek esetében, és körülbelül hatszor olyan gyorsan, mint a dízelek esetében.

„A korai elektromos autók nem voltak olyan jók és nem voltak olyan megbízhatóak” – emelte ki Elliott, hozzátéve: a lényeg a gyors fejlődés. Érdemes hozzátenni, az adatok nem tértek ki a karbantartásra és a javításra, korábbi amerikai kutatások alapján ugyanakkor az elektromos autók karbantartási költsége kilométerenként körülbelül 0,06 dollár, míg a belső égésű motorok esetében ez a szám kilométerenként 0,10 dollár.

Amellett, hogy az elektromos járművek fenntartása egyre gazdaságosabb a felhasználó számára, használatuk jóval kisebb emisszióval is jár. Igaz, az ilyen modellek sem jelentenek csodaszert a klímaváltozás ellen, hiszen előállításuk szintén problémás.

Zöld Közlekedés

Alkalmazással formálnák a budapestiek utazási szokásait a BME kutatói

Az alkalmazás az egyéni preferenciák figyelembevételével ösztönzi a fenntartható közlekedési módok használatát és a stratégiai közlekedéstervezést is segítheti.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Közlekedési problémákat – melyek napjaink nagyvárosaiban jellemzően a túlzott terhelést okozó autóhasználatból erednek – alapvetően kétféleképp lehet megpróbálni megoldani: drága infrastrukturális beruházásokkal és az utazási szokások megváltoztatását ösztönző eszközökkel. Utóbbira példa egy, a BME kutatói által kidolgozott alkalmazás, melyről Esztergár-Kiss Domokos, a Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos főmunkatársa számolt be az alternativenergia.hu. A webalapú, személyre szabott útvonaltervező fő célja a fenntartható ingázás népszerűsítése és támogatása.

„A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a budapesti utazóknak milyen mértékben áll szándékukban az utazási szokásaikat megváltoztatni, ennek során a kifejlesztett alkalmazás javaslatokat tesz a legjobb közlekedési mód kiválasztására, és lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy visszajelzést küldjenek” – áll a cikkben. Az eszköz legfőbb innovációja tehát az, hogy fel tudja mérni a felhasználók utazási preferenciáit, és azok alapján segít kiválasztani a legmegfelelőbb közlekedési módot. Ez lényegében tevékenységi láncok optimalizálását jelenti, több közlekedési módot összehasonlítva, kiemelve a megosztott és elektromos alternatívákat. Az egyéni szokásoknak megfelelő paraméterezés mellett az összegyűjtött adatok a közlekedés stratégiai szintű tervezésében és a közlekedésszervezési folyamatokban hasznosíthatók – ehhez csupán elegendően nagyszámú utazónak kell használnia az alkalmazást, és a mobilitási mintákhoz illeszkedve lehet finomítani, összehangolni például a menetrendeket.

„A közlekedés területén az integráció nagyon gyorsan fejlődik, egyebek között ennek köszönhető a mobilitás mint szolgáltatás (Mobility as a Service; MaaS) megjelenése is” – írja Esztergár-Kiss Domokos. A kutatás során olyan módszert dolgoztak ki, amely csomagszinteket rendel az utazókhoz, és többféle közlekedési módot is magában foglal. A cél eléréséhez a személyes és a helyszínspecifikus tényezőket is figyelembe vevő mobilitási csomagokat állítottak össze. A módszer sokrétűen alkalmazható különböző városokban és helyszíneken.

Tovább olvasom