Zöld Közlekedés
Lekörözték az elektromos autók a benzineseket
A mai elektromos autók már tovább használhatóak, mint a dízeles modellek.
Egy új vizsgálat alapján az elektromos járművek ma már ugyanolyan hosszú élettartamúak, mint a benzin- és dízelüzemű modellek – számol be a New Scientist. Mivel a technológia még nagyban fejlődik, az élettartam egyre nő.
Robert Elliott, a Birminghami Egyetem munkatársa és kollégái közel 300 millió, az Egyesült Királyságban végzett kötelező műszaki vizsgából származó adatokat elemeztek, az információk a 2005 és 2022 között forgalomban lévő járművek állapotára, korára és kilométerórájára vonatkoznak. Az adatok összesen közel 30 millió járműtől származtak.
Az eredmények azt mutatták, hogy az elektromos járművek átlagos élettartama jelenleg több mint 18,4 év, ami meghaladja a dízelüzemű járművek 16,8 éves átlagos élettartamát, és majdnem megegyezik a benzinüzemű járművek 18,7 éves átlagos élettartamával. Az átlagos elektromos járművek élettartamuk alatt 200 ezer kilométert tesznek meg, ami meghaladja a benzinüzeműek 187 ezres értékét, de elmarad a dízelek 257 ezer kilométeres átlagteljesítményétől.
Elliott szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy az elektromos autók nemcsak életképes alternatívát jelentenek, hanem bizonyos szempontból már most is felülmúlják versenytársaikat. Az adatokból az is kiviláglik, hogy a hosszú távú megbízhatóság egyre javul: annak valószínűsége, hogy egy elektromos autó meghibásodik és egy adott évben a roncstelepen végzi, körülbelül kétszer olyan gyorsan csökken, mint a benzines járművek esetében, és körülbelül hatszor olyan gyorsan, mint a dízelek esetében.
„A korai elektromos autók nem voltak olyan jók és nem voltak olyan megbízhatóak” – emelte ki Elliott, hozzátéve: a lényeg a gyors fejlődés. Érdemes hozzátenni, az adatok nem tértek ki a karbantartásra és a javításra, korábbi amerikai kutatások alapján ugyanakkor az elektromos autók karbantartási költsége kilométerenként körülbelül 0,06 dollár, míg a belső égésű motorok esetében ez a szám kilométerenként 0,10 dollár.
Amellett, hogy az elektromos járművek fenntartása egyre gazdaságosabb a felhasználó számára, használatuk jóval kisebb emisszióval is jár. Igaz, az ilyen modellek sem jelentenek csodaszert a klímaváltozás ellen, hiszen előállításuk szintén problémás.
Zöld Közlekedés
Mielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
Nem a közel 120 ezer elektromos rollerrel van gond, a szabályozásuk és felelősségteljes használatuk a kulcs.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Iparági becslések alapján 100-120 ezer elektromos roller van forgalomban Magyarországon, amelyek 10-15 százaléka applikációból bérelhető, megosztott roller, a többi viszont magántulajdonban van – írja az alternativenergia.hu. A rollerek számának növekedésével sajnos a baleseti statisztikákban is egyre gyakrabban jelennek meg a rolleres balesetek, holott – hivatalos szabályozás hiányában – legalább a közlekedési alapelvek és a kerékpárokra vonatkozó szabályok betartásával biztonságosan lehetne közlekedni az elektromos rollerekkel is. Magyarországon az elektromos rollerek használata 2018-tól egyre kiterjedtebb, vagyis már ott vannak a közúthálózaton is, ennek ellenére – a sajtóhírekkel és a közhiedelemmel ellentétben – máig sincs olyan hivatalos szabályozás, amely kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozna. Ugyanakkor általános a szakmai egyetértés abban, hogy az elektromos rollereket lehet biztonságosan használni a mindennapi közlekedésben, ehhez azonban szükséges az eszközökre vonatkozó (KRESZ) szabályozás mielőbbi elfogadása, s ezen felül edukációs programok elindítása is.
A Jövő Mobilitása Szövetség több körben, legelőször 2022-ben nyújtott be átfogó szabályozási javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehet megfelelően integrálni az e-rollereket a közlekedésbe, s az elmúlt években aktív szerepet vállalt a KRESZ megújítását célzó közlekedésszakmai fórumokon, ahogy a rollereket is magába foglaló új KRESZ-tervezet kialakításában is. A szövetség a tagjainál felhalmozott nem egy esetben évtizedes gyakorlati tapasztalaton alapuló szakértelemmel csatlakozott a Közlekedéstudományi Intézet mikromobilitási munkacsoportjához, amely – több, a mikromobilitási területen aktív kutató és iparági szakértő észrevételeit is tartalmazó javaslati csomagot készített a szabályozás mielőbbi bevezetése érdekében.
Kárpáti András a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy „a konkrét (KRESZ) szabályozási javaslat lényegében kész, s ezt a legszélesebb szakértői egyetértés övezi. Nyilván szükséges a finomhangolás, de a közös cél nem lehet más, minthogy a szabályozás mielőbb érvénybe lépjen. Meggyőződésem, hogy ezáltal a közlekedők és a hatóságok számára is egyértelmű helyzet állna elő, ami a balesetek számának csökkenéséhez fog vezetni, már rövid távon is”. A szövetség elnöke üdvözölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon javaslatát, amely szerint a rollerekre vonatkozó szabályozást a teljes KRESZ-től külön, gyorsított ütemben kell tárgyalni és bevezetni. Bejelentette, hogy június 17-én az iparági párbeszédnek helyt adó, az elektromos rollerekre fókuszáló mikromobilitási konferenciát is rendeznek Budapesten, ahol bemutatják a szakmai körökben széles elfogadottságnak örvendő szabályozási javaslataikat is.
Kárpáti András hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás csak az alapfeltétel, aminek ki kell egészülnie a megfelelő edukációs és szemléletformáló programokkal. Már jelenleg is futnak e-rolleres edukációs programjaik, amelyeket iskolába kitelepülve, városi és kerületi nyílt napokon, illetve saját helyszínen, a Magyar Mobilitási és Autóklubbal közösen megalkotott WEMOVE mobilitási parkban is bemutatnak, készen állnak ezek kiterjesztésére. Már véglegesítés alatt áll a Közlekedés Tudományi intézet által is validált rolleres oktatási programjuk, amit a megyei balesetmegelőzési szervekkel közösen terveznek az ország minden pontjára eljuttatni az óvodás korú gyermekektől egészen az érettségizőkig.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
