Zöld Közlekedés
Lekörözték az elektromos autók a benzineseket
A mai elektromos autók már tovább használhatóak, mint a dízeles modellek.
Egy új vizsgálat alapján az elektromos járművek ma már ugyanolyan hosszú élettartamúak, mint a benzin- és dízelüzemű modellek – számol be a New Scientist. Mivel a technológia még nagyban fejlődik, az élettartam egyre nő.
Robert Elliott, a Birminghami Egyetem munkatársa és kollégái közel 300 millió, az Egyesült Királyságban végzett kötelező műszaki vizsgából származó adatokat elemeztek, az információk a 2005 és 2022 között forgalomban lévő járművek állapotára, korára és kilométerórájára vonatkoznak. Az adatok összesen közel 30 millió járműtől származtak.
Az eredmények azt mutatták, hogy az elektromos járművek átlagos élettartama jelenleg több mint 18,4 év, ami meghaladja a dízelüzemű járművek 16,8 éves átlagos élettartamát, és majdnem megegyezik a benzinüzemű járművek 18,7 éves átlagos élettartamával. Az átlagos elektromos járművek élettartamuk alatt 200 ezer kilométert tesznek meg, ami meghaladja a benzinüzeműek 187 ezres értékét, de elmarad a dízelek 257 ezer kilométeres átlagteljesítményétől.
Elliott szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy az elektromos autók nemcsak életképes alternatívát jelentenek, hanem bizonyos szempontból már most is felülmúlják versenytársaikat. Az adatokból az is kiviláglik, hogy a hosszú távú megbízhatóság egyre javul: annak valószínűsége, hogy egy elektromos autó meghibásodik és egy adott évben a roncstelepen végzi, körülbelül kétszer olyan gyorsan csökken, mint a benzines járművek esetében, és körülbelül hatszor olyan gyorsan, mint a dízelek esetében.
„A korai elektromos autók nem voltak olyan jók és nem voltak olyan megbízhatóak” – emelte ki Elliott, hozzátéve: a lényeg a gyors fejlődés. Érdemes hozzátenni, az adatok nem tértek ki a karbantartásra és a javításra, korábbi amerikai kutatások alapján ugyanakkor az elektromos autók karbantartási költsége kilométerenként körülbelül 0,06 dollár, míg a belső égésű motorok esetében ez a szám kilométerenként 0,10 dollár.
Amellett, hogy az elektromos járművek fenntartása egyre gazdaságosabb a felhasználó számára, használatuk jóval kisebb emisszióval is jár. Igaz, az ilyen modellek sem jelentenek csodaszert a klímaváltozás ellen, hiszen előállításuk szintén problémás.
Zöld Közlekedés
Forma–1-es karrier: a Mercedesnél gyakornok a győri egyetem volt hallgatója
A Mercedes Forma-1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi – adta hírül az alternativenergia.hu. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka. A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.
A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt. „Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott” – fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.
Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti. „Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület” – mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.
„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is” – részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.
Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is. „Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket” – hangsúlyozta.
Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett. „Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket” – szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
