Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lengyelország hosszútávú szerződést kötött amerikai cseppfolyósított gáz szállítására

Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal – közölte szerdán Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

A 2027 elejétől megvalósítandó, évi 1 millió tonna (1,2 milliárd köbméter) LNG szállításáról szóló megállapodás a földgáz növekedő felhasználását fedezi Lengyelországban és a térségben” – jelentette ki sajtókonferenciáján Obajtek. Ez fontos nap az összes térségbeli ország gazdasága számára – hangsúlyozta. A PKN Orlen közleménye szerint a szerződés évi 8 millió tonnára növeli a vállalat által az amerikai LNG behozatalára kötött szerződések volumenét.

A szállítmányok döntő részét – 6,5 millió tonnát – úgynevezett FOB (Free on Board) megállapodások keretében valósítanak meg, vagyis a Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS) értelmében a szállító a hajóra rakodásig állja a költségeket és intézi az ügyeket. Mint felidézték, a PKN Orlen ezért saját, nyolc tartályhajóból álló flottát hoz létre. Az első két hajót hosszútávú bérleti szerződés alapján tavaly decemberben vették át egy dél-koreai gyártótól. Obajtek a sajtóértekezleten közöte: a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 100 százalékos, 3,2 milliárd köbméter földgázt tárolnak ott. A hazai gázkitermelés évi 3,7 milliárd köbmétert tesz ki.

A norvég gázt Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe gázvezetéknek a PKN Orlen által lekötött volumene pedig 6,5 milliárd köbméter – sorolta Obajtek. A norvég talapzaton maga az Orlen-csoport körülbelül 3 milliárd köbméter gázt termel ki, ezt a mennyiséget tervek szerint a következő években 4 milliárd köbméterre növelik. Maciej Malecki lengyel kincstárügyiminiszter-helyettes a sajtókonferencián bejelentette: a balti-tengeri Swinoujsciében működő gázkikötő kapacitása egy éven belül 2 milliárd köbméterrel, évi 8,3 milliárd köbméterre bővül. A lengyelországi gázfogyasztás 2021-ben 20 milliárd köbméter volt. Tavaly áprilisban az ország levált az orosz gáztól. A gázszükségleteket Varsó katari LNG behozatalával is fedezi, a swinoujsiciei kikötőbe emellett Afrikából és Dél-Amerikából is érkezett LNG.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák