Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lengyelországban három nagy atomerőművet építenek

Lengyelországban a következő években három nagy atomerőmű létesül: az elsőt az amerikai Westinghouse építi a tengermelléken, a másodikat dél-koreai technológiával Közép-Lengyelországban létesítik, ahol egy harmadik beruházás is tervben van – jelentette be szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Létrehozva:

|

A kormányülést követő sajtókonferencián a miniszterelnök elmondta: elfogadták az első atomerőműről szóló határozatot, amelyben a kormány jóváhagyta a Westinghouse AP1000 technológiájú erőmű építését. Ez az előzetes tervek szerint az észak-lengyelországi Lubiatowo és Kopalino térségében létesül. Az első reaktort 2026-ban kezdik építeni, és 2033-ban helyezik üzembe. Legfeljebb 20 milliárd dollárba kerülhet, a finanszírozásban az amerikai fél is részt vesz. A második erőmű egy állami részesedésű lengyel magáncég, valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) projektjeként jön létre. Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, kincstárügy miniszter hétfőn a dél-koreai partnerekkel szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében az év végéig megvalósíthatósági tanulmány készül a közép-lengyelországi Patnówban építendő atomerőműről. Ez az utóbbi, üzletinek minősített beruházás nem része a 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogramnak, mely szerint Lengyelország 2043-ig hat reaktorból álló két erőművet tervez építeni. Az első, 1-1,5 gigawatt áramot termelő reaktor után két-háromévente létesítenék a további, 6-9 gigawatt kapacitású erőműveket.

A kormányprogram részeként Morawiecki egy harmadik, szintén Közép-Lengyelországban építendő atomerőmű tervét is bejelentette. “Pontos helyét a legközelebbi hónapokban választjuk meg” – mondta el. A kormányfő támogatja kisebb, MMR és SMR típusú mikro-, illetve kis moduláris nukleáris reaktorok létesítését is. Az ilyen technológiákról a PKN Orlen, a PGE és a KGHM lengyel állami vállalatok egyeztetnek nyugati partnerekkel – mondta el. Morawiecki “a lengyel energetikai rendszer biztosítékának” nevezte az atomerőműveket. “Az ukrajnai orosz agresszió után döntéseket kell hoznunk a lengyel lakosok és cégek energiaellátásának stabil forrásáról” – jelentette ki. Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a sajtóértekezleten közölte: a három tervezett erőmű révén 30 százalékos lehet az atomenergia részesedése a lengyel energetikai mixben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A zártkertek piacát pörgette fel az Otthon Start Program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A zártkerti ingatlanok piaca látványos élénkülést mutat 2026 első negyedévében, az Otthon Start Program kiterjesztése, és a 3 százalékos fix kamatú hitel lehetősége véget vetett a külterületi házak korábbi árhátrányának, azonnali, 12-18 százalékos drágulást váltott ki – közölte az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint így a korábban nehezen hitelezhető zártkertek árai rohamosan zárkóznak fel a belterületi ingatlanokéhoz. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a közleményben kiemelte, a zártkertek esetében sok eladó már előre beépítette az árakba a hitelezhetőséget, így most nem ritka a 15-20 százalékos irányár-emelés sem. A Duna House közleménye szerint az agglomerációban egy zártkerti ház még 55-70 millió forintért is elérhető, miközben egy hasonló belterületi családi házért már 80-100 millió forintot kell fizetni. A kedvező hitelfeltételek szintén a szegmens felé terelik a vásárlókat, ugyanis a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja a zártkertek esetében szinte soha nem jelent akadályt.

A Budapest környéki településeken, mint Érd, Dunakeszi és Szentendre, a zártkertek iránti érdeklődés 25-30 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest. Érden egyetlen hónap alatt 63 millióról 70 millió forintra nőtt egy átlagos zártkerti ház ára. A vidéki nagyvárosoknál, például Debrecenben vagy Győrben, az ipari beruházások miatt megugró belvárosi árak elől menekülnek a vevők a külterületekre. Az ingatlanforgalmazó cég közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező ár és a hitel lehetősége ellenére a zártkert továbbra is tartogat csapdákat. Példaként említik, ha az ingatlan nincs kivonva a művelés alól, a 60 napos kifüggesztési eljárás jelentősen lassíthatja az adásvételt. A bankok csak akkor adnak hitelt, ha van vezetékes áram, és az ivóvíz minőségét laborvizsgálat igazolja. A tisztán napelemes megoldásokat általában nem fogadják el fedezetként. Az értékbecslők gyakran óvatosabbak a külterületi ingatlanoknál, így az elvárt 10 százalékos önerő a valóságban akár a vételár 25 százalékára is emelkedhet – írták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák