Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lengyelországban három nagy atomerőművet építenek

Lengyelországban a következő években három nagy atomerőmű létesül: az elsőt az amerikai Westinghouse építi a tengermelléken, a másodikat dél-koreai technológiával Közép-Lengyelországban létesítik, ahol egy harmadik beruházás is tervben van – jelentette be szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Létrehozva:

|

A kormányülést követő sajtókonferencián a miniszterelnök elmondta: elfogadták az első atomerőműről szóló határozatot, amelyben a kormány jóváhagyta a Westinghouse AP1000 technológiájú erőmű építését. Ez az előzetes tervek szerint az észak-lengyelországi Lubiatowo és Kopalino térségében létesül. Az első reaktort 2026-ban kezdik építeni, és 2033-ban helyezik üzembe. Legfeljebb 20 milliárd dollárba kerülhet, a finanszírozásban az amerikai fél is részt vesz. A második erőmű egy állami részesedésű lengyel magáncég, valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) projektjeként jön létre. Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, kincstárügy miniszter hétfőn a dél-koreai partnerekkel szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében az év végéig megvalósíthatósági tanulmány készül a közép-lengyelországi Patnówban építendő atomerőműről. Ez az utóbbi, üzletinek minősített beruházás nem része a 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogramnak, mely szerint Lengyelország 2043-ig hat reaktorból álló két erőművet tervez építeni. Az első, 1-1,5 gigawatt áramot termelő reaktor után két-háromévente létesítenék a további, 6-9 gigawatt kapacitású erőműveket.

A kormányprogram részeként Morawiecki egy harmadik, szintén Közép-Lengyelországban építendő atomerőmű tervét is bejelentette. “Pontos helyét a legközelebbi hónapokban választjuk meg” – mondta el. A kormányfő támogatja kisebb, MMR és SMR típusú mikro-, illetve kis moduláris nukleáris reaktorok létesítését is. Az ilyen technológiákról a PKN Orlen, a PGE és a KGHM lengyel állami vállalatok egyeztetnek nyugati partnerekkel – mondta el. Morawiecki “a lengyel energetikai rendszer biztosítékának” nevezte az atomerőműveket. “Az ukrajnai orosz agresszió után döntéseket kell hoznunk a lengyel lakosok és cégek energiaellátásának stabil forrásáról” – jelentette ki. Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a sajtóértekezleten közölte: a három tervezett erőmű révén 30 százalékos lehet az atomenergia részesedése a lengyel energetikai mixben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák