Kapcsolatfelvétel

Utazás

Magyar PR-vezetője lett a Bristol Green Week-nek

Létrehozva:

|

Sztaniszláv András, a PersonaR Kommunikációs Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója lett a Bristol BIG Green Week PR-vezetője. Feladata a helyi, országos és nemzetközi médiával való kapcsolattartás mellett a támogatókkal történő együttműködés.

A BIG Green Week Nagy-Britannia egyik legnagyobb, fenntarthatósági témákkal foglalkozó programsorozata, amelyet idén június 14. és 22. között tartanak. A 4 évvel ezelőtt, civil szerveződésként indult program célja volt, hogy az évközben elszórt “zöld” programokat egy időszakra, egy esemény alá szervezze. Az idei évben a 9 napon át tartó fesztiválon több mint 150 program várja a látogatókat. A rendezvény két hétvégéje leginkább a családokat vonzó, zömében ingyenes közösségi programokra fókuszál (biciklis verseny, játékok, városi séták, természetvédelmi programok), míg a hétköznapokon a komolyabb beszélgetések, előadások lesznek terítéken. Ilyen lesz a
pénteken, 20-n megrendezésre kerülő vitaest is, amelyben vezető politikusok már a választás előszeleként csapnak össze fenntarthatósági témákban.

A BIG Green Week eseménynek különös jelentőséget ad, hogy 2015-ben Bristol lesz az Európai Zöld Főváros, amely az Európai Unió hivatalos elismerése a fenntarthatóságért legtöbbet felmutató városoknak. A dél-nyugat angliai város Koppenhágától veszi át a stafétabotot. A Zöld Főváros cím óriási lehetőség, hogy technológiai, urbanisztikai, közösségi és városvezetési szempontból is megmutassa, milyen gyakorlatokat alkalmazott eddig is sikerrel és milyen változásokat, programokat tervez a jövőben. Az eseményért felelős civil szervezet az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a minél szélesebb rétegeket vonzó programok gyűjtésére, szervezésére és a jövőben egyre jobban koncentrálna a kommunikációra. A szervezők nem titkolt célja, hogy a meghatározó programként szeretnének részt venni Európa és a világ fenntartható fejlődésről gondolkodó civil
kezdeményezései között.

Az Európa Zöld Fővárosa cím nagy lehetőség Bristolnak, hogy a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódhassunk mindazzal a sok programmal, kezdeményezéssel, ami itt, nálunk már évek, évtizedek óta gyakorlat. Ezért külön öröm, hogy András nem csak évtizedes kommunikációs tapasztalatát, hanem a „nemzetköziséget” is hozta a csapatunkba. (Paul Rainger, fesztiváligazgató)

Sztaniszláv András több mint tíz éve dolgozik vállalati kommunikációs területen, számos magyar vállalatnál stratégiai tanácsadóként segítette Társadalmi Felelősségvállalási (CSR) és Fenntarthatósági (SD) stratégiák, jelentések és kommunikációs projektek tervezését, létrejöttét. Néhány hónapja a cég nyitott az Egyesüli Királyság piaca felé, a feladatot ennek jegyében vállalta el. A felkérésre a bristoli polgármesterrel történt beszélgetést követően került sor, a munkát pro-bono, tehát díjazás nélkül végzi. “Különösen érdekes kihívás lesz megfelelni a nálunk sok szempontból sokkal fejlettebb “zöld” hagyományokkal, gyakorlattal rendelkező piacon. A feladat nem óriási, mégis egy kiváló lehetőség, hogy ne csak magamat, vagy a tanácsadó céget, hanem az egész országot képviselve bebizonyítsam,
szaktudásban és lelkesedésben egy kicsit sem vagyunk lemaradva.” – nyilatkozta a szakember

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Utazás

A gyapjas mamutot akarja életre kelteni egy amerikai genetikai vállalat

Létrehozva:

|

Szerző:

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.

A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut 10 ezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja a gondolat, hogy ismét megteremtsék az állatot, és visszatelepítsék a természetbe. A tudósok most elsőként laboratóriumban mamut-DNS-t hordozó embriókat hoznak létre. A projektben a kihaláshoz közel álló ázsiai elefántok bőrsejtjeit használják fel, és programozzák át olyan sokoldalúbb őssejtekké, amelyek mamut DNS-t hordoznak. A mamutok szőrzetéért, szigetelő zsírrétegéért és más, a hideg éghajlathoz való alkalmazkodásért felelős géneket úgy azonosítják, hogy a permafrosztból előkerült állatokból kinyert mamutgenomokat összehasonlítják a rokon ázsiai elefántokéval. Ezeket az embriókat aztán beültetnék egy állat méhébe, vagy esetleg mesterséges méhben nevelnék. A kutatók reményei szerint hat éven belül megszülethet az első hibrid borjú. Church a brit lapnak arról beszélt, hogy a hideget jól tűrő elefántot akarnak létrehozni, amely mamuthoz fog hasonlítani. A cél, hogy egy mamuthoz hasonlóan élő, a mínusz 40 fokot is elviselő, elefántként és mamutként viselkedő hibridet alkossanak.

Tovább olvasom

Utazás

A férfiak kiadásai több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt

Létrehozva:

|

Szerző:

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból.

A szakemberek szerint a klímakárosító emisszió tekintetében eddig csupán kevés tanulmány foglalkozott a nemek közötti különbségekkel, noha ezeket számításba kellene venni az éghajlatváltozás elleni harcban – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kutatók Svédországban élő egyedülálló férfiak és nők kiadásait vetették össze. Megállapították, hogy mindkét nemnél az ennivaló és a nyaralás teszi ki az összkibocsátás több mint felét. Ezen belül is a nyaralás számlájára írható az emisszió nagyjából egyharmada a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A szakemberek szerint a hús- és tejtermékek lecserélése növény alapú ételekre, valamint a repülős és autós helyett a vonatos nyaralásokra való átállás 40 százalékkal csökkenti az emberek éghajlatkárosító kibocsátását. “Úgy gondoljuk, hogy fontos számításba venni a férfiak és a nők közötti különbségeket az irányelvek meghatározásakor” – mondta Annika Carlsson Kanyama, a svédországi Ecoloop kutatóvállalat munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

Hozzátette: “a férfiak és a nők kiadásai nagyon sablonosak: utóbbiak többet költenek lakásdekorációra, egészségre és ruhákra, míg a férfiak többet költenek autóüzemanyagra, étteremre, alkoholra és dohánytermékekre”. A Journal for Industrial Ecology című folyóiratban publikált tanulmány nem vette számításba a munkához használt autókba, például taxikba töltött üzemanyagot. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az egyautós családokban a férfiak jóval gyakrabban használják munkába járáshoz az autót, míg a nők nagyobb valószínűséggel tömegközlekednek. A kutatók szerint a személyes kibocsátás csökkentését szolgáló étrend- és nyaralásbeli változtatások nem járnak együtt többletkiadásokkal, például nem kell elektromos autót vásárolni. “Ezek természetesen jelentős változtatások, de az embernek legalább nem kell új munkát találnia, vagy kölcsönt felvennie a bankban. Tehát ezek itt és most megvalósítható dolgok. Ugyanannyi pénzből gazdálkodik az ember, csak más dolgokat vásárol belőle” – magyarázta Kanyama.

Egy 2017-es tanulmány szerint egyéni szinten azzal járulhatnak hozzá az emberek a legjobban az éghajlatváltozás elleni harchoz, nem használnak autót és kerülik a repülést. A mostani tanulmányban felhasznált adatok ugyan 2012-ből származnak – ezek az utolsó legfrissebb elérhető adatok -, Kanyama szerint azonban nem valószínű, hogy mostanra annyira megváltoztak volna a mutatók, hogy az befolyásolná az elemzésük konklúzióját.

Tovább olvasom

Utazás

12 ezer kilométert vándorol a bogáncslepke

Létrehozva:

|

Szerző:

A bogáncslepke, Európa egyik leggyakoribb lepkefaja képes megtenni 12-14 ezer kilométert Afrika és Európa között kedvező időjárási körülmények esetén. Ez a leghosszabb vándorlási útvonal, amelyet egy rovar megtesz – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

A bogáncslepke (Vanessa cardui) akkor képes nagyszámban megtenni ezt a hatalmas utat, amikor a Szaharában az esős idő kedvező a növényzet fejlődéséhez, amelyekre a nőstények petéznek. Az angliai Readingi Egyetem közreműködésével készült tanulmány szerzőinek megállapítása segít annak megértésében, hogy miként vándorolnak a rovarok – a beporzók és a kártevők -, és miként terjesztik az általuk hordozott betegségeket a jövőben, amikor a klímaváltozás megváltoztatja az évszakok jellemzőit – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. “Tudjuk, hogy a bogáncslepke össze-vissza fordul elő Európában, van, amikor százszor többen vannak, mint az előző évben. Nem tudtuk azonban, hogy ezt milyen körülmények idézik elő, nem bizonyította senki, hogy képesek átkelni a Szaharán és az óceánon, hogy eljussanak Európába” – mondta Tom Oliver, az egyetem professzora. Mint hozzátette, kutatásuk megmutatta, hogy ez az utazás lehetséges, és hogy bizonyos időjárási feltételek nagy hatással vannak erre a migrációra.

A kutatók több száz kiképzett önkéntes hosszú távú megfigyelési adatait, valamint a Szaharától délre fekvő térség és Európa légköri, klimatikus adatait használták ahhoz, hogy megismerjék a lepkék vándorlását.
A kutatók szimulációi megmutatták, hogy a rendszeres hátszél Afrika és Nyugat-Európa között jó lehetőséget biztosít a kontinensek közötti utazáshoz. Kiszámolták, hogy a lepkék nappal leszállás nélkül repülnek és csak éjszaka pihennek a Szaharán való átkeléskor, megállásaik során nektárral táplálkoznak. Ez hasonlít az énekesmadarak vándorlásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy a lepkéknek egy-három kilométerre a tengerszint fölött kell repülniük, hogy kihasználják a hátszeleket, mivel a másodpercenként hat méteres sebeségükkel nagyon nehéz lenne átrepülni a Szaharán.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák