Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások felhasználásában?

Létrehozva:

|

A válasz azért is fontos, mert Magyarország egy olyan vállalást tett az Európai Uniós felé, hogy 2020-ra az éves összfogyasztás 14%-át megújuló energiaforrásokból fogja fedezni.

Az első lépésként az elektromos hálózatot fel kell készíteni arra, hogy a szélből nyert villamos áramot fogadni tudja. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége Rátonyi Zoltán, az Infinite Energy Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hazánkban 5 éve meghatározott módon, 330 megawattra maximálták a szélgépek összteljesítményét, amelyet különösebb felkészítés nélkül vissza lehet juttatni a magyarországi elektromos hálózatba. Ez az érték a magyarországi összfogyasztás 1,7%-a. Ha az elektromos hálózat felkészítésre kerülne, akkor ennek a számnak a négy-ötszöröse is megvalósítható lenne.

Magyarországon jelenleg 176 szélgenerátor üzemel. Hogyan lesz a szélből elektromos áram? A szélturbina lapátjainak a forgási sebessége termeli az áramot. Érdekesség, hogy a Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Európában, a legelső szélgenerátorokat a 70-es években, Mallorcán állították fel, a szélturbinák gyártása pedig 1979-ben, Dániában kezdődött. A tengerparti országok – mint Dánia és Hollandia – lépéselőnyben vannak, mert több száz éve ugyanabból az irányból, nagyjából ugyanolyan erősséggel fúj a szél, így kiszámítható, hogy melyik területeken a legoptimálisabb a szélparkok felállítása, és hogy mennyi energiát képesek előállítani. Nem meglepő az a törekvésük, hogy eladásra is termeljenek áramot.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák