Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások felhasználásában?

Létrehozva:

|

A válasz azért is fontos, mert Magyarország egy olyan vállalást tett az Európai Uniós felé, hogy 2020-ra az éves összfogyasztás 14%-át megújuló energiaforrásokból fogja fedezni.

Az első lépésként az elektromos hálózatot fel kell készíteni arra, hogy a szélből nyert villamos áramot fogadni tudja. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége Rátonyi Zoltán, az Infinite Energy Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hazánkban 5 éve meghatározott módon, 330 megawattra maximálták a szélgépek összteljesítményét, amelyet különösebb felkészítés nélkül vissza lehet juttatni a magyarországi elektromos hálózatba. Ez az érték a magyarországi összfogyasztás 1,7%-a. Ha az elektromos hálózat felkészítésre kerülne, akkor ennek a számnak a négy-ötszöröse is megvalósítható lenne.

Magyarországon jelenleg 176 szélgenerátor üzemel. Hogyan lesz a szélből elektromos áram? A szélturbina lapátjainak a forgási sebessége termeli az áramot. Érdekesség, hogy a Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Európában, a legelső szélgenerátorokat a 70-es években, Mallorcán állították fel, a szélturbinák gyártása pedig 1979-ben, Dániában kezdődött. A tengerparti országok – mint Dánia és Hollandia – lépéselőnyben vannak, mert több száz éve ugyanabból az irányból, nagyjából ugyanolyan erősséggel fúj a szél, így kiszámítható, hogy melyik területeken a legoptimálisabb a szélparkok felállítása, és hogy mennyi energiát képesek előállítani. Nem meglepő az a törekvésük, hogy eladásra is termeljenek áramot.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák