Zöldinfó
Májustól emelkednek a környezetvédelmi bírságok
Májustól a korábbi 500 ezer forint helyett maximum 2 milliárd forintos bírság is kiszabható arra a nagyvállalatra, amely nem tartja be a magyarországi környezetvédelmi szabályokat.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Raisz Anikó hozzátette: a kormány ezzel azt szeretné elérni, hogy a hazánkban beruházó nagyvállalatok felelősséggel viseltessenek a környezetünk iránt, és ne úgy kalkuláljanak, hogy költségeikbe egyszerűen beleszámolják a bírságok összegét. Kiemelte, hogy alaposan megvizsgálták a kormányhivatalok keretében működő környezetvédelmi hatóságok gyakorlatát, ezt követte a bírságolási gyakorlat átalakítása, melyet a májusi hatályba lépés előtt társadalmi egyeztetésre bocsátottak.
A hatóságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, lehetőségük van arra, hogy figyelembe vegyék a környezetszennyezés mértékét, időtartamát, vagy az ismétlődés gyakoriságát – ismertette. Raisz Anikó elmondta: a bírságok szigorításával nem a vállalkozók ellehetetlenítése a cél, hanem a tisztességesen működő cégek versenyelőnybe hozása, hogy ne azok járjanak jól, akik nem tartják be a szabályokat és nem vigyáznak a környezetre.
Hozzátette, a környezetvédelmi törvény tavalyi módosításával bevezették a kiemelt környezetvédelmi szabályszegők kategóriáját. Ide azok kerülnek, akiket egy naptári éven belül 50 millió forintnyi bírsággal sújt a hatóság. A lista nyilvános lesz, és az azon szereplők bizonyos támogatásokat nem kaphatnak meg két éven keresztül. Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában azt is elmondta, hogy a magánszemélyek körében lényegesen kevesebb a környezetvédelmi szabályok megsértése, de a bírságok összege itt is emelkedett. Az illegális hulladéklerakás esetében bevezették a helyszíni bírságot, amely tetten érés esetén szabható ki.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
