Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MAKÉSZ: egy készház építése hat-kilenc hónap alatt megvalósítható

Egy készház építése már hat-kilenc hónap alatt megvalósítható, és a technológiánál amennyire lehet a környezetbarát alapanyagok használatára helyezik a hangsúlyt, a kereslet alakulását azonban jelenleg a magas hitelkamatok is befolyásolják – közölte az ÉVOSZ Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Józsa Árpád, a Nebraska-ház Építési Kft. ügyvezetője tapasztalatai alapján elmondta, amennyiben az adott építőipari vállalkozás együttműködése optimális az építtetővel, a kivitelezés pedig folyamatos, akkor egy készház építésére a tervezéstől a kulcsrakész átadásig hat-kilenc hónapra van szükség. A szakember tájékoztatása szerint egy készházas technológiával épült 90 négyzetméteres családi ház, megfelelő műszaki tartalommal 45-50 millió forintnál kezdődik. A MAKÉSZ tagság visszajelzései alapján ugyanakkor a magas hitelkamatok miatt egyelőre főként csak a megfelelő tőkével rendelkezők döntenek készház építése mellett. A MAKÉSZ tagjai tavaly 136 lakóházat építettek, de egyéb épületek – óvoda és szálláshely – is készültek előre gyártott elemek felhasználásával. A tagoknál jelenleg 69 épület megvalósítása van folyamatban, az egész évre vonatkozó vállalásaik száma pedig 130, ami lényegében a tavalyival azonos.

Közölték, a családiház- és lakásépítések számában tapasztalt  jelentős csökkenés egyelőre azért nem érinti a tagságot, mert a cégek nagy része hosszú ideje a piacon van, bizonyítani tudott megbízhatóság és a minőség terén is. Így többen már nagyrészt ajánlások útján nyernek el munkákat. Arra is kitértek, hogy a készházak építésénél az ingatlan közműadottságaitól függően a négyzetméterár nettó 450 és 800 ezer forint között változhat. A fa/fémvázas épületeknél az egyszerűbb, de az előírásoknak megfelelő épületgépészettel négyzetméterenként 450-650 ezer forintos vállalási árral dolgoznak az érintett cégek. Itt olyan gépészeti megoldásokra kell gondolni, mint például a helyiségenkénti klíma alkalmazása. A legkorszerűbb, hőszivattyús, felületfűtés-hűtéssel szerelt, kiemelt hőszigeteléssel rendelkező épületeknél viszont az árajánlat fajlagosan már 500-800 ezer forint között mozog. Az árkülönbözet főképp a beépített anyagok széles kínálatával magyarázható, hiszen nem mindegy például, hogy a megrendelő fa.

Rámutattak, hogy bár a környezetbarát, természetes alapanyagok használata még helyenként jelentős ártöbbletet eredményez, de a MAKÉSZ törekszik az ökológiai lábnyom csökkentése jegyében a megújuló energiák és a természetes, kis szén-dioxid-kibocsátással előállított anyagok alkalmazására. Példaként a fát említették, amely azon túl, hogy már növekedése alatt is megköti a szén-dioxidot, feldolgozásának is sokkal kisebb az energiaigénye összehasonlítva akár a cement vagy a tégla előállításával. A MAKÉSZ közleményében jelezte, a szervezet 15 rendes taggal és 3 ideiglenes taggal rendelkezik. Utóbbi az a felvételét kérő vállalkozás lehet, aki a szakmai tevékenységét legalább egy éve folytatja, és legalább 3 megépült házat tud bemutatni. A tagságból 12 vállalkozás tevékenysége a tervezéstől, az építésen át a kulcsrakész ingatlan átadásáig terjed. Ezen belül hat cég az építést megelőző feladatok (tanácsadás telekválasztásnál, közműbekötés szervezése), akár az épületen kívüli munkák (kocsibeálló, kerítés) megvalósításában is közreműködik vagy segítséget nyújt. A MAKÉSZ május 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyre azért volt szükség, mert Kárpáti József, aki több mint 10 éven keresztül volt a MAKÉSZ elnöke, lemondott tisztségéről. Az elfogadott új alapszabály értelmében a MAKÉSZ-nál megszűnik az elnöki pozíció, helyette 4 elnökségi tagot választ a közgyűlés. Egyhangú döntést hoztak, így Józsa Árpád a műszaki feladatokért, Borka Árpád a sajtó és marketing feladatokért, Bíró Péter a nemzetközi kapcsolatokért, Győrfi József pedig a szervezeti kérdésekért lett felelős.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák