Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MAKÉSZ: egy készház építése hat-kilenc hónap alatt megvalósítható

Egy készház építése már hat-kilenc hónap alatt megvalósítható, és a technológiánál amennyire lehet a környezetbarát alapanyagok használatára helyezik a hangsúlyt, a kereslet alakulását azonban jelenleg a magas hitelkamatok is befolyásolják – közölte az ÉVOSZ Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Józsa Árpád, a Nebraska-ház Építési Kft. ügyvezetője tapasztalatai alapján elmondta, amennyiben az adott építőipari vállalkozás együttműködése optimális az építtetővel, a kivitelezés pedig folyamatos, akkor egy készház építésére a tervezéstől a kulcsrakész átadásig hat-kilenc hónapra van szükség. A szakember tájékoztatása szerint egy készházas technológiával épült 90 négyzetméteres családi ház, megfelelő műszaki tartalommal 45-50 millió forintnál kezdődik. A MAKÉSZ tagság visszajelzései alapján ugyanakkor a magas hitelkamatok miatt egyelőre főként csak a megfelelő tőkével rendelkezők döntenek készház építése mellett. A MAKÉSZ tagjai tavaly 136 lakóházat építettek, de egyéb épületek – óvoda és szálláshely – is készültek előre gyártott elemek felhasználásával. A tagoknál jelenleg 69 épület megvalósítása van folyamatban, az egész évre vonatkozó vállalásaik száma pedig 130, ami lényegében a tavalyival azonos.

Közölték, a családiház- és lakásépítések számában tapasztalt  jelentős csökkenés egyelőre azért nem érinti a tagságot, mert a cégek nagy része hosszú ideje a piacon van, bizonyítani tudott megbízhatóság és a minőség terén is. Így többen már nagyrészt ajánlások útján nyernek el munkákat. Arra is kitértek, hogy a készházak építésénél az ingatlan közműadottságaitól függően a négyzetméterár nettó 450 és 800 ezer forint között változhat. A fa/fémvázas épületeknél az egyszerűbb, de az előírásoknak megfelelő épületgépészettel négyzetméterenként 450-650 ezer forintos vállalási árral dolgoznak az érintett cégek. Itt olyan gépészeti megoldásokra kell gondolni, mint például a helyiségenkénti klíma alkalmazása. A legkorszerűbb, hőszivattyús, felületfűtés-hűtéssel szerelt, kiemelt hőszigeteléssel rendelkező épületeknél viszont az árajánlat fajlagosan már 500-800 ezer forint között mozog. Az árkülönbözet főképp a beépített anyagok széles kínálatával magyarázható, hiszen nem mindegy például, hogy a megrendelő fa.

Rámutattak, hogy bár a környezetbarát, természetes alapanyagok használata még helyenként jelentős ártöbbletet eredményez, de a MAKÉSZ törekszik az ökológiai lábnyom csökkentése jegyében a megújuló energiák és a természetes, kis szén-dioxid-kibocsátással előállított anyagok alkalmazására. Példaként a fát említették, amely azon túl, hogy már növekedése alatt is megköti a szén-dioxidot, feldolgozásának is sokkal kisebb az energiaigénye összehasonlítva akár a cement vagy a tégla előállításával. A MAKÉSZ közleményében jelezte, a szervezet 15 rendes taggal és 3 ideiglenes taggal rendelkezik. Utóbbi az a felvételét kérő vállalkozás lehet, aki a szakmai tevékenységét legalább egy éve folytatja, és legalább 3 megépült házat tud bemutatni. A tagságból 12 vállalkozás tevékenysége a tervezéstől, az építésen át a kulcsrakész ingatlan átadásáig terjed. Ezen belül hat cég az építést megelőző feladatok (tanácsadás telekválasztásnál, közműbekötés szervezése), akár az épületen kívüli munkák (kocsibeálló, kerítés) megvalósításában is közreműködik vagy segítséget nyújt. A MAKÉSZ május 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyre azért volt szükség, mert Kárpáti József, aki több mint 10 éven keresztül volt a MAKÉSZ elnöke, lemondott tisztségéről. Az elfogadott új alapszabály értelmében a MAKÉSZ-nál megszűnik az elnöki pozíció, helyette 4 elnökségi tagot választ a közgyűlés. Egyhangú döntést hoztak, így Józsa Árpád a műszaki feladatokért, Borka Árpád a sajtó és marketing feladatokért, Bíró Péter a nemzetközi kapcsolatokért, Győrfi József pedig a szervezeti kérdésekért lett felelős.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák