Zöldinfó
Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak
A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.
Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.
Zöldinfó
Robbanásszerűen nőtt a vaddisznóállomány Olaszországban, új vadászati módszert vezetnek be
Az olasz állatvédők ellenzik a vaddisznók íjjal való vadászatát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kegyetlenségnek nevezte a vaddisznóknak Észak-Olaszország már több területén engedélyezett íjjal és nyíllal való vadászatát Alessandro Piacenza, az OIPA olasz állatvédő szervezet felelőse, aki a La Repubblica napilapnak nyilatkozott. A milánói székhelyű állat- és környezetvédő szervezet vezetője szerint teljesen értelmetlen azt gondolni, hogy a vaddisznók szaporodásának korlátozását íjas vadászattal lehet elérni – írja az alternativenergia.hu. Francesco Piacenza hangoztatta, hogy a nyíl nem tud minden esetben áthatolni az állat bőrén, gyakran csak megsebesíti a vaddisznót, és szenvedést okoz neki. Az OIPA felelőse az észak-olaszországi Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) autonóm tartomány bejelentésére reagált, miszerint 2027-től engedélyezi a területén található vaddisznóknak nemcsak lőfegyverrel, hanem vadászíjjal való vadászatát is. A tartományi rendelkezést Robin Hoodról nevezték el.
Roberto Failoni, a térség erdészeti és vadászati felelőse kifejtette, azért tartja megfelelőnek az íjas vadászatot, mivel nem csap zajt, így nem zavarja a többi állatot, főleg a párzási időszakban. Failoni elmondta, hogy a következő hónapokban tanfolyamokat indítanak az íjjal és nyíllal való biztonságos vadászat elsajátítására annál is inkább, mivel a sikeres lövéshez legalább 25 méteres távolságra kell lennie a vadásznak az állattól. Az olasz törvények nem tiltják az íjvadászatot, alkalmazásáról a tartományok döntenek. Ugyanezt a vadásztechnikát korábban már Veneto tartomány is engedélyezte.
A La Repubblicában közölt adatok szerint Olaszországban 1,5 millió a vaddisznók száma, miközben 2010-ben alig félmillió volt az állomány. Évente mintegy 300 ezer példányt vadásznak le, és a 2026 és 2028 közötti vadászterv szerint évente több mint négyszázezer példány kilövése engedélyezett. A Coldiretti termelői szövetség évi húszmillió euróra becsülte a földeken a vaddisznók okozta kárt.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
