Zöldinfó
Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak
A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.
Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.
Zöldinfó
Hazai alapanyag, erős gazdaság: új lendületet kap az ágazat
A kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar élelmiszeriparra, ezért az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat biztosított annak fejlesztésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István agrárminiszter rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése kulcsfontosságú a magyar agrárium jövője, a vidéki munkahelyek megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából is – ismertette az alternativenergia.hu. A kormány ezért stratégiai ágazatként tekint a szektorra, és számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások modern technológiával, hatékonyan és versenyképesen működhessenek. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat keretében további közel 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kihívások idején is számíthatnak az ágazat szereplői a kormányra. Emlékeztetett: a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére több mint 44 milliárd forint támogatás érkezett a szektorba, míg a 2022-ben bekövetkezett energiaárrobbanás következményeinek mérséklésére az energiahatékonysági fejlesztésekre több mint 50 milliárd forint állt rendelkezésre.
Nagy István megjegyezte, hogy az európai uniós társfinanszírozású programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripari ágazat fejlődésében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014-2025 között 1341 támogatási szerződés született és közel 80 milliárd forint kifizetés valósult meg. A Vidékfejlesztési Programban több mint ezer élelmiszeripari és 668 borászati beruházás kapott támogatást, összesen több mint 300 milliárd forint értékben.
Az agrárminiszter továbbá kiemelte, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében 2027-ig közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszer- és feldolgozóipari fejlesztések támogatására. Az eddig megjelent pályázatokra kiemelkedő az érdeklődés, a három felhívásra már több mint kétezer kérelem érkezett. A foglalkoztatásélénkítésre pedig már több mint 300 élelmiszeripari vállalkozás jutott közel 600 millió forintos forráshoz. A cél változatlan: erősíteni a hazai feldolgozóipart, növelni a magyar alapanyagokból előállított termékek arányát, és biztosítani, hogy a magyar élelmiszeripar a jövőben is stabil pillére legyen a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Nagy István a tárca közleménye szerint.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
