Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Advertisement

Zöldinfó

Tiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A Balaton-parti állami ingatlanok tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt Balatonalmádiban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-parti állami ingatlanok, köztük a Balatonalmádi Postás Üdülő tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt vasárnap Balatonalmádiban civil szervezetek – írja az alternativenergia.hu. A “kiállás” célja az volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állítsa le a Balatonalmádi Postás Üdülő és egyéb, közösségi célú felhasználásra alkalmas állami tulajdonú ingatlanok értékesítését – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében a Városunkért Közösen Egyesület elnöke. Benedict András a balatoni egyesületek, civil szervezetek közös állásfoglalásaként megfogalmazott levelet idézve hangsúlyozta: felszólítják a vagyonkezelőt, hogy “széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp dolgozzon ki olyan gyakorlatot és eljárásrendet valamennyi jelenlegi és a jövőben értékesítésre szánt állami tulajdonú ingatlanra nézve, amely biztosítja az alkotmányos alapelvek érvényesülését.”

Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenlegi értékesítési gyakorlat több ponton sérti a közérdek érvényesülését, valamint ellentétes a közvagyon kezelésére, a környezet védelmére és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére vonatkozó alkotmányos és törvényi követelményekkel. Hozzátette: az állami tulajdonú ingatlanokat oly módon értékesítik, hogy az nélkülözi a helyi önkormányzattal, a helyben élőkkel való előzetes egyeztetést, az értékesítések sora a szabadstrandok, közhasználatú parti szakaszok, a közfunkciókra alkalmas területek csökkenéséhez vezethet, ezáltal sérti a közérdeket. A Balaton térségére vonatkozóan szükség lenne egy egységes, fenntarthatósági szempontokat elsődlegesen érvényesítő állami stratégiára, amelynek hiányában az egyedi értékesítések rövid távú gazdasági érdekek mentén történnek – fűzte hozzá.

A nagy léptékű fejlesztések jelentős terhelést rónak a helyi infrastruktúrára, közlekedésre és környezetre, miközben a hasznok sok esetben nem a helyi közösségeknél jelentkeznek. A Balaton nem csupán turisztikai térség, hanem Magyarország egyik legfontosabb ökológiai rendszere. A part menti területek beépítése, privatizációja közvetlen hatással van a vízminőségre, a nádasokra, valamint a tó természetes öntisztuló képességére. A visszafordíthatatlan beavatkozások kockázata különösen magas – hangsúlyozta.

Advertisement

Tudomásunk van arról, hogy a Balatonalmádi Postás Üdülő értékesítése folyamatban van, ami április 30-án zárul, ezért kérjük, hogy nyolc napon belül írásban adjanak választ és függesszék fel a folyamatban lévő értékesítéseket, így a postás üdülő értékesítését is – idézte Benedict András a nyílt levelet, melyet elküldtek a Magyar Nemzeti Vagyon kezelő Zrt. és Magyar Posta Zrt. részére. Másolatot kapott a négy új, megválasztott Balaton-parti országgyűlési képviselő, valamint az érintett miniszterjelöltek is. Benedict András elmondta azt is, hogy az üdülő 12 ezer négyzetméteren fekszik, a 4 ezer négyzetméteres épületnek 36 szobája van, és 1,4 milliárd forintról indult az árverés.

László Zsolt, a városfejlesztési bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövőben az épület közöségi felhasználása lenne a cél, a tervek között említette egy idősotthon vagy egy gyógyszálloda megvalósítását. Rettich Tamás a Kék Ernyő Egyesületek a Balatonért képviseletében kiemelte, hogy munkahelyteremtés szempontjából is lényeges lenne a postás üdülő közösségi hasznosítása. Bercsényi László, Balatonfüred független polgármestere felszólította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állítsa le az ingatlan értékesítését, hozzátéve, hogy a Tisza-kormány felül fogja vizsgálni az ingatlanértékesítéseket. Molnár Ibolya a Városunkért Közösen Egyesület képviseletében felszólította a lehetséges befektetőt, hogy álljon el a vételi szándékától, mivel az üzlet létrejötte nem a közösség érdekeit szolgálná.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák