Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Tovább olvasom