Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Advertisement

Zöldinfó

Négyszer annyi makkot gyűjtöttek a gyulai diákok a tervezettnél

Több mint három hektár tölgyerdőt telepítenek Gyulán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A vártnál csaknem négyszer több makkot gyűjtöttek össze a gyulai iskolások, így a tervezett 3,5 hektár tölgyerdő telepítése mellett más célokra is jut alapanyag – tájékoztat az alternativenergia.hu. A cél 800-1000 kilogramm kocsányostölgy-makk begyűjtése volt, ehelyett 3600 kilogrammot szedtek össze a gyulai iskolások, amelyből 3200 használható – közölte a környezetnevelési céllal meghirdetett vetélkedő eredményeit az önkormányzat. A tervek szerint a héten gépi vetéssel elkezdik az ültetést mintegy 3,5 hektáron a város határában lévő, már rekultivált hulladéktelep környékén. Puskás Lajos erdőmérnök, az Ültessünk erdőt! program szakmai vezetője elmondta, azért a makkot vetik el, és nem csemetéket ültetnek, mert így több egyed kezd el fejlődni, nagyobb arányban várható, hogy megmarad a kellő számú facsemete.

Ezer kiló makk 250 ezer fát jelent, amelyek száma természetesen folyamatosan csökken, egy százéves erdőben 350-400 nagyméretű tölgyfa lesz – magyarázta. A többletet fel tudják használni a korábban ültetett erdők hiányosságaiknak pótlására, illetve mintegy 20 mázsányit átadnak a Délalföldi Erdészeti Zrt.-nek, amely szintén faültetésre használja a makkot. Békés megyében az összes erdő körülbelül fele Gyula közigazgatási területén található. Az önkormányzat fejlesztési stratégiájának egyik pillére, hogy a város körül “zöld gyűrűt” hozzon létre, így védekezve a klímaváltozás hatásai ellen. 2021 decembere óta mintegy 20 hektáron történt erdősítés.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák