Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Zöldinfó

A pásztorkodás öröksége a középpontban – tematikus év kezdődik Budapesten

Egész éves tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal csatlakozik a Néprajzi Múzeum a pásztorok és legelők nemzetközi évéhez 2026-ban.

Létrehozva:

43 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett tematikus év hazai eseménysorozata február 26-án veszi kezdetét – közölte az alternativenergia.hu. A Néprajzi Múzeum tájékoztatása szerint a programsorozat február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján egész napos, ingyenes programnapon folytatódik. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítson a pásztorkodás ökológiai, gazdasági és kulturális jelentőségére. Mint írták, a világ szárazföldjeinek csaknem felét kitevő legelők egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont, és több milliárd ember megélhetése közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. Ám a globalizáció, klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok egyre inkább veszélyeztetik ezt az életformát és az ahhoz kapcsolódó ökológiai tudást.

Felhívták a figyelmet, hogy a pásztorközösségek nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem ökológiai rendszereket tartanak fenn, őshonos állatfajtákat őriznek és gazdag kulturális örökséget ápolnak a Kárpát-medencétől kezdve Afrikán és Ázsián át egészen Dél-Amerikáig. A múzeum programjai ezt a sokrétű tudást kívánják a közbeszéd részévé tenni tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, zenei és táncprogramok, valamint gyermek- és családi események révén. A rendezvényeket digitális anyagok – online gyűjteményi válogatások és közösségi média posztok – egészítik ki. A programsorozat nyitóeseményén Jean-Baptiste Eczet francia antropológus tart angol nyelvű előadást a kelet-afrikai nomád közösségek társadalmi világáról február 26-án. Ezt követi március 5-én, az intézmény alapításának 154. évfordulóján a Néprajzi Múzeum napja, amely ingyenes szakmai és családi programokkal várja az érdeklődőket. A programok középpontjába a pásztorkodás áll, a kínálatban előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves foglalkozások egyaránt szerepelnek.

A közlemény szerint április 25-én, Szent György-napján az állatok első kihajtásának rítusait idézik meg a múzeum egész napos családi programjain. Május 21-én “Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában” címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek a múzeumban a nomádokról kialakult történeti és kortárs képekről. A pásztorok és legelők nemzetközi éve a Múzeumok éjszakája eseményein, valamint az őszi programok során is kiemelt szerepet kap majd: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok és gyűjteményi bemutatók kapcsolódnak majd a témához – közölte a Néprajzi Múzeum.

Tovább olvasom