Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Zöldinfó

Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája

A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.

A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.

Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.

Tovább olvasom