Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.

Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.

A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos lépés az energiabiztonságért: összekapcsolnák a két finomítót

Új szénhidrogéntermék-vezeték létesítését szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök-helyettes.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szükséges egy új szénhidrogéntermék-vezeték létesítése Százhalombatta és a szlovákiai Ipolyság (Šahy) település közötti szakaszon, amely a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító összeköttetését célozza, ennek megvalósítását szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes. A törvényjavaslat az újonnan létesítendő vezeték koordinátáival egészíti ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti korábbi megállapodásról szóló jogszabályt, amely a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szól – írja az alternativenergia.hu.

A 2022 óta zajló orosz-ukrán konfliktus kockázatot jelent Magyarország és Szlovákia kőolajtermék-ellátására
– olvasható az indoklásban. Magyarország kormánya és Szlovákia kormánya egyetért a tekintetben, hogy energiabiztonságuk növelése érdekében szükséges egy olyan új szénhidrogéntermék-vezeték a Százhalombatta és Ipolyság (Šahy) község közötti szakaszon, amely megteremti az összeköttetést a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító között.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák