Zöldinfó
Makronóm Intézet: a hazai vállalkozások fele vallja magát energiatudatosnak
A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak, kétharmada készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százaléka rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – derül ki a Makronóm Intézet legújabb kutatásából, amelyben a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy felének legalább a háromszorosára nőtt, az áramár esetén szintén hasonló emelkedésről számoltak be. A vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával küzdenének az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. A felmérés eredményei alapján a vállalkozások csaknem fele legalább 1 éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik. Gázra a vállalkozások 45 százalékának van legalább 1 éves szerződése, míg a villamos energiára 57 százalékuk rendelkezik legalább 1 éves szerződéssel, túlnyomó részt fix áron.
Azok a cégek, amelyek meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a megemelkedett energiaárakkal. Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja – írták. A jelentős volumenű, már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – egyebek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt a következő időszakban energiahatékonysági javulás várható a vállalkozásoknál, ami tovább csökkentheti a gáz- és áramfogyasztási igényt. A kutatás szerint a vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb az energiatakarékos izzók alkalmazása, az energiahatékony eszközvásárlás, a szigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke meghaladta vállalatonként a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét. Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak – mindössze 13 százalék jelölte meg ezt a potenciális finanszírozási forrást – ismertette a Makronóm Intézet.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés20 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
