Zöldinfó

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-15

Szerző:

Hell

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. “Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.

Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. “Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók. A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag. A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg. “Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.

Kép: Pet Kupa

Kapcsolódó tartalom:halak hulladék környezetvédelem mikroműanyag műanyaghulladék

Zöldinfó

Zöld innovációkat keresnek: április végéig lehet pályázni a Zöld Rügy díjra

Zöld Rügy díj: április 30-ig nevezhetnek a fenntartható települési megoldások.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fenntarthatósági kezdeményezéseiket bemutató települések jelentkezését várja az Arrabona EGTC által alapított Zöld Rügy díj, amely a magyar–szlovák határ menti térségben megvalósuló környezetvédelmi és klímaalkalmazkodási projekteket ismeri el – ismertette az alternativenergia.hu. A pályázatok benyújtásának határideje 2026. április 30. A díj célja, hogy bemutassa és ösztönözze azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a települések fenntartható működését, a természeti erőforrások védelmét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik. A pályázatra az Arrabona EGTC együttműködéséhez tartozó 1 000 és 10 000 fő közötti települések, illetve legfeljebb 10 000 lakosú városrészek jelentkezhetnek. A kezdeményezés olyan projektek bemutatását várja, amelyek például a klímaváltozás hatásainak mérséklését vagy az alkalmazkodást segítik a vízgazdálkodást és a zöld infrastruktúrát fejlesztik a biodiverzitást és a zöldterületek védelmét szolgálják javítják a levegőminőséget vagy csökkentik a hulladéktermelést.

„A Zöld Rügy díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a települési kezdeményezéseket, amelyek a fenntartható fejlődés és a klímavédelem területén mutatnak példát. A helyi közösségek sokszor nagyon kreatív és hatékony megoldásokat találnak a környezeti kihívásokra” – mondta Németh Tamás Zoltán, az Arrabona EGTC vezetője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete is. Munkájában kiemelt figyelmet fordít a közösségi klímavédelmi kezdeményezések erősítésére. A Zöld Rügy díj célkitűzései több ponton is összhangban állnak az Európai Éghajlati Paktum törekvéseivel, amelyek a helyi közösségek bevonását, a fenntartható települési megoldások bemutatását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő jó gyakorlatok terjesztését támogatják.

A díj teljes keretösszege 4 millió forint, amelyet az Arrabona EGTC saját forrásból biztosít. Az Arrabona EGTC egy magyar–szlovák határ menti együttműködési területfejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely önkormányzatok és intézmények partnerségében dolgozik a térség fenntartható fejlődését támogató projektek megvalósításán. A pályázat részletei és a jelentkezési feltételek az Arrabona EGTC honlapján érhetők el: https://arrabona.eu/zold-rugy-dij/. A jelentkezések benyújtásának határideje: 2026. április 30.

Tovább olvasom