Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Létrehozva:

|

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. “Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.

Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. “Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók. A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag. A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg. “Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Pet Kupa

Advertisement

Zöldinfó

E-mailek, fotók, fájlok – meglepő, mennyire terhelik a környezetet

Szlovéniában 234 ezer gigabájt adatot töröltek a digitális hulladék csökkentéséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A digitális nagytakarítási kampányban (Slovenia Digital Cleanup) évente mintegy 49 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást – közölte az alternativenergia.hu. A kezdeményezést az Ecologists Without Borders civil szervezet és az o28 kommunikációs csoport indította azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a digitális adatok környezeti hatására. A fájlokat, e-maileket és fényképeket tároló adatközpontok működtetése jelentős energia- és erőforrás-felhasználással jár. A minden évben a március második felében szervezett akcióhoz idén is számos vállalat csatlakozott. A szervezők kiemelték a Kliping vállalatot, amely 1291 gigabájt adatot törölt, míg a legtöbb digitális hulladékot egy alkalmazott távolította el: a munkahelyén mintegy 70 ezer gigabájtot törölt.

A kampányhoz műhelyfoglalkozások is kapcsolódtak, amelyek különösen az idősebb korosztály körében népszerűek. Jaka Kranjc, az Ecologists Without Borders képviselője szerint a digitális hulladék problémája súlyosbodik, mivel az értéktelen adatok jelentős része már nem személyes eszközökön, hanem szervereken tárolódik. Hozzátette: a helyzet kezeléséhez rendszerszintű megoldásokra, valamint a hardverek és szoftverek tudatosabb tervezésére van szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák