Zöldinfó

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-15

Szerző:

Hell

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. “Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.

Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. “Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók. A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag. A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg. “Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.

Kép: Pet Kupa

Kapcsolódó tartalom:halak hulladék környezetvédelem mikroműanyag műanyaghulladék

Zöldinfó

A nukleáris energia lehet a klímacélok és az energiabiztonság egyik pillére

Az atomenergia garantálhatja az energetikai szuverenitást.

Létrehozva:

19 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-14

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Emmanuel Macron szerint a polgári célú atomenergia az energetikai szuverenitás záloga egy olyan geopolitikai kontextusban, ahol a szénhidrogének destabilizáló eszközzé válhatnak – írja az alternativenergia.hu. A francia elnök a Párizsban rendezett második nukleáris csúcstalálkozón ezért arra ösztönözte a magánszektort és az állami szereplőket, hogy fektessenek be az ágazatba. A polgári célú atomenergia újjáélesztését célzó csúcstalálkozón, amely a második a 2024-es brüsszeli után, mintegy negyven ország képviselője vesz részt kedden Párizsban. A találkozónak külön aktualitás ad a közel-keleti háború, amely olaj- és gázárrobbanást okozott. “A nukleáris energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összhangba hozza a függetlenséget, azaz az energetikai szuverenitást, a dekarbonizációt, és így a 2050-es célú karbonsemlegességet, valamint a versenyképességet, és így a gazdaságaink munkahelyteremtését” – mondta megnyitó beszédében a francia államfő.

Emmanuel Macron arra szólított fel “minden köz- és magánszereplőt, hogy folytassa a befektetéseket” a nukleáris energia érdekében, amely szerinte egy “valódi jövőbeli szektor”, de amely sok tőkét igényel. A bankoknak és a befektetési alapoknak “erőfeszítéseket kell tenniük (…) a legkockázatosabb projektekért”- tette hozzá. A csúcstalálkozó megkezdését két Greenpeace-aktivista megpróbálta megzavarni azzal, hogy kifeszítettek egy transzparenst, amelyen az állt: nuclear power fuels Russia’s war (a nukleáris energia táplálja Oroszország háborúját), miközben a francia elnök fogadta a vendégeket a vörös szőnyegen.

A találkozót szervező Franciaország – ahol 57 reaktor a lakossági energiaellátás csaknem 70 százalékát biztosítja – világ egyik legjelentősebb polgári nukleáris hatalma. A második nukleáris csúcstalálkozón részt vevő negyven ország között képviselteti magát az Egyesült Államok és Kína is, valamint a legtöbb európai ország, köztük Magyarország, és a G7 országcsoport tagállamai. A nukleáris energia a világon termelt villamosenergia mintegy tíz százalékát teszi ki, körülbelül 450 reaktorral, harminc országban. A nukleáris csúcstalálkozóval párhuzamosan a G7 energiaügyi miniszterei is tanácskozást tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség párizsi székhelyén a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyagárakra gyakorolt hatásairól.

Tovább olvasom