Zöldinfó
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.
Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. “Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.
Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. “Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók. A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag. A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg. “Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.
Kép: Pet Kupa
Zöldinfó
Komplex természetvédelmi program kezdődött a Mátrában
Jelentősen javul a mátrai élőhelyek állapota.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több mint 3,3 milliárd forintból valósít meg természetvédelmi fejlesztéseket 9 projekten keresztül az új Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz támogatásával, köztük a most induló, közel 120 millió forintos “Élőhely-rekonstrukció a mátrai hegylábi és hegyi rétek területén” című projektet – mondta az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó rendezvényen, Mátrafüreden a Harkály Házban. Az államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrai tájegysége 40 éve alakult 12 ezer hektáron, azóta európai uniós forrásokból jelentős összegeket fordítottak ezeknek az értékes élőhelyeknek a megóvására. A most induló, csaknem 120 millió forintos élőhely-rekonstrukciós projekt célja a hegylábi és hegyi rétek természetes állapotának helyreállítása – írja az alternativenergia.hu.
A fejlesztés négy különböző élőhelytípust érint, és több település közigazgatási területén zajlik majd, így Abasáron, Gyöngyösön, Pálosvörösmartonon, valamint Mátraszentimrén, Parádon és Gyöngyössolymoson. A jelenlegi fejlesztés a gyepes élőhelyek rehabilitációját, inváziós növényzet irtását, kézi bozót- és cserjeirtást, szárzúzást, valamint kézi és gépi kaszálást foglalja magába, összesen 25 helyszínen, 70 hektáron. A beavatkozások eredményeként mintegy 50 hektáron javul a kis kiterjedésű, de különösen értékes élőhelyek természeti állapota.
Ahol a legeltetés vagy kaszálás nem ideális, ott alacsony költségű természetvédelmi kezelésekkel történik a fejlesztés. A parádi térségben a megközelíthetőség érdekében 2,5 kilométer hosszú földutat stabilizálnak, hogy a munkagépek bejussanak, és a bálák elszállítása gördülékeny legyen. A hatékonyabb munkavégzéshez szükséges gépeket és eszközöket is beszereznek – fejtette ki Rácz András.
Az államtitkár kitért arra is, hogy országos szinten évente 400 ezer gyerek és felnőtt vesz részt a nemzeti parkos környezeti nevelési programokon. Az igazgatóság mostani korszerűsítésének egy része is ezt szolgálja. A hegyi rétek élővilágát bemutató interaktív játékok, foglalkoztató füzetek, valamint kisfilm is készül, amelyeket a mátrafüredi Harkály Ház környezeti nevelési programjain fognak bemutatni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján külön aloldalon teszik közzé a projekt fejleményeit és eredményeit, amely 2028. december 31-ig tart – közölte az AM.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
