Zöldinfó
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot
Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.
Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. “Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.
Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. “Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók. A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag. A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg. “Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.
Kép: Pet Kupa
Zöldinfó
Rekordlétszámú tűzoltói készenlétet rendelt el az Európai Unió
Rekordszámú tűzoltót és légi eszközt mozgósít az EU a nyári szezonra az erdőtüzek elleni védekezésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság rekordvolumenű erdőtűzvédelmi készenléti intézkedéseket jelentett be a 2026-os nyári szezonra; az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 777 tűzoltót, 22 tűzoltórepülőgépet és öt helikoptert helyeznek készenlétbe a fokozottan veszélyeztetett térségekben – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság közleménye szerint a 14 európai országból érkező tűzoltókat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában helyezik készenlétbe. A program 2022-es elindítása óta ez a legnagyobb létszámú részvétel. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a klímaváltozás hatására az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbá válik, korábban kezdődik és súlyosabb károkat okoz, ezért az unió megerősített kapacitásokkal támogatja a tagállamokat.
A tűzoltási műveleteket az Európai Unió 24 órás veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja felügyeli, amely meteorológiai és tudományos elemzések alapján követi a kockázatokat és koordinálja a segítségnyújtást. A munkát az uniós erdőtűzinformációs rendszer valamint a Kopernikusz műholdas program térképezési és földrajzi információs szolgáltatásai is támogatják. A bizottság azt is bejelentette, hogy 2026-ban új regionális európai tűzoltóbázist hoznak létre Cipruson. A létesítmény hat repülőgép befogadására lesz alkalmas, emellett képzéseknek és gyakorlatoknak is helyet ad majd az európai és a dél-mediterrán térség polgári védelmi szakemberei számára. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kapacitásaik kimerülése esetén gyors nemzetközi segítséget kérjenek. Az uniós katasztrófavédelmi tartalék, a RescEU pedig további repülőgépekkel, helikopterekkel és egyéb vészhelyzeti eszközökkel egészíti ki a nemzeti erőforrásokat.
A testület márciusban mutatta be az erdőtüzek integrált kockázatkezeléséről szóló új stratégiáját, amely a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén egyaránt erősítené Európa ellenállóképességét a gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzekkel szemben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
