Zöld Energia
Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?
A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.
A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.
A hőszivattyúktól az aggregátorokig
Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.
Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.
A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.
Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.
Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.
A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Zöld Energia
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
1,85 milliárd zlotyi támogatást biztosítottak a Mój Prąd programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lengyel Mój Prąd (Az én áramom) program hatodik fordulójában rekordösszegű, 1,85 milliárd zlotyinyi (mintegy 170 milliárd forintnyi) támogatást biztosított – számol be az alternativenergia.hu. A visszatérítési program prosumereknek, vagyis termelőknek és fogyasztóknak nyújt finanszírozást mikro-fotovoltaikus eszközök, valamint villamosenergia- és hőtároló berendezések telepítéséhez. Az eredetileg 2024 szeptemberében megnyílt pályázati programra összesen 400 millió zlotyi állt rendelkezésre, de a Mój Prąd 6.0 költségvetését több mint négyszeresére emelték, hogy kielégítsék a rekordszintű igényeket. Összesen 121 ezer pályázatot nyújtottak be, ebből 114 ezer mikro-napenergia-berendezésekre vonatkozott. Körülbelül 74 ezer pályázatban kértek támogatást villamosenergia-tárolós beruházáshoz, valamint több mint 20 ezer esetben hőtároló létesítéséhez. A teljes költségvetésből több mint 1 milliárd zlotyit igényeltek energiatárolók számára.
A mostani volt az első forduló, amelyben követelményként bevezették, hogy 2024 augusztusa után csatlakozásra benyújtott mikroberendezésekhez villamosenergia- és/vagy energiatárolót kell telepíteni. Ennek eredményeként az energiatárolás aránya a benyújtott pályázatokban a Mój Prąd 6.0 program esetében 60% volt, szemben az 5.0 11%-ával és a 4.0 4%-ával. A Mój Prąd 6.0 keretében támogatott energiatároló eszközök átlagos kapacitása körülbelül 5 kWh volt.
Paweł Augustyn, a Lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap alelnöke szerint ez a felfelé ívelő tendencia jól mutatja, hogy az alap milyen fontos szerepet játszik a prosumerek energiafüggetlenségének és az energiaellátó rendszer biztonságának megteremtésében. Hozzátette, hogy ez volt az első olyan program, amelynek pályázati eljárása több mint egy évig tartott. „Az ilyen hosszú pályázati időszak lehetővé tette, hogy a programhoz széles körű prosumer csoportok férjenek hozzá” – nyilatkozta. A programot teljes egészében az Európai Infrastruktúra-, Éghajlat- és Környezetvédelmi Alap (FEnIKS 2021–2027) finanszírozza. Létrehozása óta 3,4 GW teljesítményű napenergia-mikroberendezések támogatására fordítottak forrásokat.
Az Ember nevű agytröszt által a hónap elején közzétett jelentés szerint Lengyelország kumulált napenergia-kapacitása jelenleg meghaladja a 23 GW-ot. Idén júniusban Lengyelországban több mint 1,5 millió napenergia-prosumer volt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország több áramot termel, mint amennyit fogyaszt – áttörés a megújulókban
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás óta
Luxusnégyzetméterek Budán: akár 2 millió forint is lehet az ára
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Kisiskolások fedezték fel Bécs városi természetének sokszínűségét