Zöldinfó
Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése
Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.
A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.
A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.
A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés23 óra telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
